← Magyarország

Bfv.1055/2010/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.055/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év február hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Városi Bíróság 17.B.777/2010/
  3. számú ítéletének büntetést kiszabó részét megváltoztatja, a terheltet 120 (százhúsz) óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pécsi Városi Bíróság a - bíróság elé állítással történt eljárásban
  4. június 2-án kihirdetett és jogerős 17.B.777/2010/
  5. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
  6. §). Ezért őt 20 nap, fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.
  7. május 19-én a terhelt P-n, helyi járatú autóbuszon, utazási jogosultsága igazolásaként hamis bérletet mutatott fel a menetjegyellenőröknek. A bérletet egy szemetes edényben találta, és azon májusi érvényességre változtatta az időpontot. A Be.
  8. §

(1)bekezdése szerinti indokolásban az eljárt bíróság többek között a Btk. 49. §
(1)-
(4)bekezdésére és
  1. §-ára hivatkozott. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Baranya Megyei Főügyészség - a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontját megjelölve
  1. szeptember 15-én terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a közérdekű munka tartamának napokban történő meghatározása miatt, megváltoztatás és órákban való meghatározás érdekében. Indokai szerint az elkövetéskor és az elbíráláskor is hatályos Btk.
  2. §
(4)bekezdés alapján a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. Ezért a napokban történő meghatározás törvénysértő. A Legfőbb Ügyészség BF.2840/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - indokaival egyetértve - fenntartotta és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be.
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező, a védő pedig azzal egyetértő tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A kiszabott büntetés önmagában (helyes minősítés mellett) akkor törvénysértő és képezi felülvizsgálat tárgyát, ha neme vagy mértéke (illetve mindkettő) a Btk. mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A büntetés mértéke feltételezi a mértékegységet is, amit a büntető anyagi jogszabály szintén meghatároz. A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyező szöveggel egyébként a 2009. évi LXXX. törvény 7. és 12. §-a szerinti módosítás folytán 2010. május 1-jétől - hatályos · Btk. 38. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a közérdekű munka büntetés, · Btk. 49. §
(4)bekezdése alapján pedig a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke 42, legnagyobb mértéke 300 óra. Jelen ügyben valójában arról van szó, hogy bár a kiszabott büntetés neme törvényes; ám annak mértékegységét és ennélfogva mértékét a bíróság a korábbi,
  1. április 30-áig hatályos törvény szerint, napban kifejezve határozta meg, így tehát az törvénysértő. Ha ugyanis a büntetés mértékegysége törvénysértő, akkor mértéke eleve nem lehet törvényes. Ebből a szempontból közömbös, hogy a kiszabott 20 napi közérdekű munkának - a
  2. április 30-áig hatályos Btk.
  3. §
(4)bekezdésének átváltó rendelkezése szerint - 120 óra munkavégzés felel meg, ami egyébként a
  1. május 1-jétől hatályos keretek között helyezkedik el. Ez a korábban hatályos rendelkezés ugyanis értelemszerűen nem a büntetés kiszabására, hanem csupán annak a végrehajtására vonatkozott. A
  2. évi LXXX. törvény pedig - az adott módosítás kapcsán - átmeneti rendelkezést nem tartalmazott. Jelentősége annak van, hogy az eljárt bíróság olyan törvényi keretben szabta ki a büntetést, ami már az elkövetés előtt hatályát vesztette. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ez az elvétés azonban egyébiránt - így a bűnösség megállapítására, jogi minősítésre - nem volt kihatással. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a Btk. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozat büntetéskiszabó részét megváltoztatta. A Btk. 38. §
(1)bekezdés b) pontja és 49. §
(4)bekezdése alapján a terheltet 120 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.