Pfv.VII.22.095/2010/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Molnár Petra ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Varju András ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Veszprém Megyei Bíróságon 1.G.40.151/
- szám alatt indult, és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.184/2010/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 473.400 (Négyszázhetvenháromezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes a
- novemberében kötött adásvételi szerződéssel 7.890.000 forint vételárért vásárolta meg az alperestől a ... frszú ... típusú személygépkocsit. A gépkocsit a felperes ügyvezetője használta a pénzintézet üzleti tevékenységének keretében. A gépjármű az átvételt követően rendszeresen meghibásodott, azon az alperes több, a szavatosság körébe tartozó javítást végzett.
- május 17-én - 34.544 km óraállásnál - a szívócsonknál, a levegőmennyiség mérőszelepnél történt javítás, csere.
- augusztus 10-én - 48.377 km óraállásnál - javította az alperes a gépkocsit, miután a motor kontroll lámpája világított, a sebességváltó nem jól váltott fel.
- október 31-én - 63.400 km óraállásnál - ismét a sebességváltó hibáját javította, mivel nem működött megfelelően, és az autó 60 km/h sebességnél nem ment gyorsabban.
- december 13-án - 70.917 km óraállásnál - a kiegyenlítő tartályból elfolyt a víz, ezért hengerfejtömítést cserélt az alperes.
- január 10-én - 71.689 km óraállásnál - a sebességváltót és a motort kellett újraprogramozni és a részecskeszűrő regenerációját elvégezni.
- január 29-én 72.334 km óraállásnál -fűtésprobléma jelentkezett.
- március 5én - 74.720 km óraállásnál - a turbó és a hozzátartozó tömítés cseréjét kellett elvégezni.
- február 28-án - 94.526 km óraállásnál - a részecskeszűrő hibája miatt autómentő szállította a járművet az alperes szervizébe, mivel az autópályán leállt. A javítások időtartama összesen 70 nap volt. Az alperes ezenkívül is végzett a felperes gépjárművén - nem szavatossági körbe tartozó kisebb sárülésekből eredő javításokat. A felperes a sorozatos meghibásodások miatt a
- május 20-án kelt és a ... Kft-nek címzett, majd
- szeptember 22-én kelt és az alperesnek címzett levelében jelentette be a kicserélés iránti szavatossági igényét, tájékoztatva őt arról: amennyiben a kicserélési kötelezettségének nem tesz eleget, eláll az adásvételi szerződéstől. Az alperes a
- október
- napján küldött válasz e-mailben kifejtette, hogy a részecskeszűrő probléma megoldódott, az ezzel kapcsolatos csere költsége nem a felperest terheli, a sebességváltó javításánál felmerült alkatrészköltséget a ..., a javítási költséget pedig az alperes vállalja át. Egyúttal felajánlotta a segítségét a gépkocsi bizományos értékesítéséhez. A felperes a
- október
- napján kelt levelében elállt az adásvételi szerződéstől. Érvelése értelmében ilyen értékű gépkocsi esetében elfogadhatatlanok a folyamatos meghibásodások, az azok miatti állandó szervizelés akadályozza a gépjármű rendeltetésszerű használatát. A felperes módosított kereseti kérelmében elsődlegesen szavatossági jogra alapított elállása alapján kérte az alperest kötelezni a gépjármű 7.890.000 forint összegű vételárának, és annak
- november
- napjától járó késedelmi kamatának megfizetésére. Másodlagosan a gépkocsi kicserélésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a perbeli gépjármű a hároméves szavatossági idő alatt számos esetben meghibásodott, és bár az alperes a hibákat elhárította, de a javítások miatt nem tudta rendeltetésszerűen használni a nagy értékű, újonnan vásárolt gépjárművét. Szerinte a szavatossági jogait a fokozatosság elvének betartásával gyakorolta, hiszen először kijavítást kért, majd miután az alperesi javítások ellenére a gépkocsi újra és újra meghibásodott, kérte a kicserélést, és ezen igényének elutasítását követően élt csak a törvényben biztosított elállási jogával. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a gépkocsi több alkalommal is meghibásodott a szavatosság ideje alatt, de állította, hogy a hibákat minden esetben szakszerűen kijavította és a felperesnek csere-gépkocsit biztosított. Az elállást a gépjármű tekintettel nem tartotta jogszerűnek. jelentéktelen hibáira A bíróság jogerős ítéletében 7.890.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára, míg a felperest a gépkocsi törzskönyvének kiadására kötelezte az alperes részére. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a felperes jogszerűen állt el a szerződéstől, mivel bizonyítani tudta, hogy a perbeli gépjármű kisebb-nagyobb hibái az egyes javítások elvégzését követően rövid időközönként visszatérően jelentkeztek, amelynek eredményeként sérült a felperesnek mint jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdeke. A bíróság megállapította, hogy a felperes a fokozatosság elvét betartva megfelelően gyakorolta az őt megillető szavatossági jogokat, és a bírói gyakorlatra utalva ítélte jogszerűnek a felperes elállását. A bíróság a tényállás megállapítása során az általa beszerzett igazságügyi szakértői véleményt aggálytalannak találta, az ítélethozatal alapjául elfogadta, míg a másodfokú bíróság az alperesnek a másodfokú eljárásban csatolt magánszakvéleményét a Pp.
- §
(1)bekezdésére, és a Pp. 141. §
(2)és
(6)bekezdésére tekintettel utalva a bírói gyakorlatra is - figyelmen kívül hagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 306. §
(2)bekezdését, valamint a Pp. 235. §
(1)bekezdését és a Pp. 141. §
(2)és
(6)bekezdéseit. Érvelése értelmében tévesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy jelentős kényelmetlenséggel járt a felperes számára a gépkocsi javíttatása, mivel a javítások idejére cseregépjárművet biztosított. Szerinte a Ptk. 306. §
(2)bekezdésében írt feltételeknek eleget tudott tenni, így a felperes nem térhetett volna át az elállásra. Arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon utasította el az általa a másodfokú eljárásban becsatolt magánszakértői véleményt, mivel annak előterjesztésével nem alapos ok nélkül késedelmeskedett. Előadta, hogy a magánszakértői véleményből megállapítható lett volna, hogy a szavatossági hibák száma kevesebb a bíróság által figyelembe vettnél, és ez kétségessé tehette volna a sorozatosan jelentkező javítások miatti marasztalását. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. Alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelmében annak megállapítását, hogy a felmerült, jelentősnek minősülő hibák javítását megfelelő határidőn belül a felperesnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tudta elvégezni. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp. 221. §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a gépjármű vásárlását követő gyakori meghibásodások akadályozták a felperest a gépkocsi rendeltetésszerű használatában. Jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a javítások gyakorisága, a szervizben töltött idő a felperesnek jelentős kényelmetlenséggel járt. Megalapozottan állapította meg a bíróság, hogy a felperes a fokozatosság elvét betartva élt az elállás szavatossági jogával. A bíróság az irányadó bírói gyakorlatra helytállóan hivatkozva állapította meg, hogy az alperes nem tudott eleget tenni a Ptk. 306. §
(2)bekezdésében előírt kötelezettségének, ezért a felperes a sorozatos meghibásodásokra és javításokra tekintettel jogszerűen állt el a szerződéstől. Alaptalanul sérelmezte az alperes az általa a másodfokú eljárásban becsatolt magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyását. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben W. J. szakértő véleménye nem volt hiányos, homályos, a perben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal összhangban állt. A szakértő az alperes észrevételeire, kérdéseire válaszolt, a szakértői véleményét fenntartotta, az aggálytalan szakvéleményt a bíróság jogszabálysértés nélkül fogadta el ítélethozatala alapjául és mellőzte új szakértő kirendelését. Miután a Pp. 82. §
(3)bekezdésének feltételei nem álltak fenn, alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy „amíg reális lehetősége volt új szakértői vélemény beszerzésének, addig magánszakértői véleményt becsatolni nem tűnt helyénvalónak". A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperesnek a magánszakvélemény beszerzésére már az elsőfokú eljárás során is lehetősége lett volna, ezért jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül az alperesnek a másodfokú eljárásban csatolt magánszakértői véleményét. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, míg a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
- február
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró