Kfv.II.37.300/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fantoly Zsanett ügyvéd által képviselt felperesnek a Országos Rendőr-főkapitányság alperes ellen közlekedési bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 5.K.21.386/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.386/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint elsőfokú és 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
- november
- napján kelt 700773004 számú határozatában - megismételt eljárásban - a felperest az általa üzemeltetett gépjárművel elkövetett, a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt, mint a rendszámú üzemben tartója 40.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes által üzemben tartott gépjárművel
- június
- napján 11:28-kor úton a 30-as korlátozó tábla hatálya alatt 50 km/óra sebességgel közlekedtek. A megismételt eljárásban a Magyar Közútkezelő Kht. írásban tájékoztatta a hatóságot a kihelyezett 30-as korlátozó tábla helyéről és hatályáról, a tábla bevételének időpontjáról, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a szabályszegés megvalósult. A felperes fellebbezése alapján az alperes 701139380 azonosító számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolása szerint a bizonyító erejű képi felvételek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy
- június
- napján 11:28-kor a frsz-ú gépjármű 50 km/órás sebességgel közlekedett. Az eljárási iratok között megtalálható a települési napló kivonata, melyet a sebességmérést végző személy a sebességmérés időpontjával párhuzamosan vezetett. A települési naplóban a sebességmérés helyeként szám alatt volt feltüntetve. A jármű a sebességmérés időpontjában a mérés helyétől 110 méter távolságra közlekedett. A másodfokú eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a sebességmérés helyétől 110 méterre a szám alatt található, tehát a szám előtt elhelyezett sebességkorlátozást feloldó tábla hatálya a felperesi gépjárműre nem vonatkozott. A Magyar Közútkezelő Kht-tól beszerzett adatszolgáltatás, valamint a másodfokú eljárás során beszerzett információk figyelembevételével megállapítható, hogy és felől érkezőkre egyaránt vonatkozott a 30 km/óra sebességkorlátozást jelző közúti jelzőtábla hatálya. A felperes kérte. az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát A Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.386/2009/
- sorszámú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak ítélte. Álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a felperes a sebességmérés időpontjában a mely szakaszán haladt. Azt alperes sem vitatta, hogy felperes nem, hanem felöl közlekedett felé, a felek által sem vitatott 50 km/órás sebességgel. A felperes csak abban az esetben követte volna a közlekedési szabályszegést, amennyiben a 30 km/óra sebességkorlátozás rá a sebességmérés időpontjában és földrajzi helyzetében vonatkozott. Az elsőfokú bíróság szerint a rendelkezésre álló fényképfelvételekből egyértelműen nem határozható meg, hogy a fénykép elkészítésének időpontjának a felperes a gépjárműjével pontosan hol tartózkodott, ennek hiányában pedig nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a sebességkorlátozó tábla hatálya rá kiterjedt-e. Mivel a másodfokú eljárás során beszerzett közútkezelői tájékoztatás szerint a sebességkorlátozó táblák már bevonásra kerültek, a helyszínen nem találhatók, ezért a tényállás felderítése akadályba ütközik, így az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezés nélkül helyezte hatályon kívül a közigazgatási határozatokat. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglalt hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság ítélete sértette a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL törvény (Ket.) 111.§-át, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 163.§
(1), valamint 206.§
(1)bekezdését, illetőleg a 336/A.§
(2)bekezdését. Az alperes szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egybevetéséből téves értékelést vont le, mivel az a körülmény kétséget kizáró módon rögzíthető, hogy a felperes a 30 km/óra sebességkorlátozó tábla hatálya alatt haladt a gépjárművel 50 km/óra sebességgel. Az alperes kiemelte, hogy a fényképfelvételek, valamint a tereptárgyak egybevetése alapján megállapítható mind a gépjármű haladásának helye, mind pedig a sebességkorlátozó tábla elhelyezkedése és ezekből arra is következtetést lehet levonni, hogy a sebességkorlátozó tábla hatálya a felperes által vezetett gépjárműre vonatkozott. Az alperes megjegyezte azt is, hogy a sebességkorlátozó tábla hatálya mindkét csatlakozó úton bejövő gépjárműre vonatkozott, a felperes az ellenőrzés időpontjában a tábla hatálya alatt, a korlátozást feloldó tábla előtti útszakaszon haladt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta, a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül elbírálva. A felülvizsgálati kérelem alapos. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet 10.§
(3)bekezdése értelmében a jelzőtáblákat -
(4)-
(6)bekezdésben foglaltak kivétellel - az úttest mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblák a baloldalon, illetőleg az úttest felett megismételhető. A jelzőtábla jelzése a
(4)és az
(5)bekezdésben említett kivétellel a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a közigazgatási iratoknál található fényképfelvételekből egyértelműen megállapítható az ellenőrzés időpontjában a felperesi gépjármű haladásának helye, illetőleg az is, hogy az érintett útszakaszra milyen közlekedési szabályozás vonatkozott. Az eljárás során az nem volt vitatott, hogy a rendszeresített sebességellenőrző berendezés a felperesi gépjármű sebességét 50 km/órában rögzítette. A felperes ugyanakkor azt vitatta, hogy a sebességkorlátozást jelző tábla hatálya arra az kiterjedt, ahol az ellenőrzés időpontjában haladt. útszakaszra is Az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a fényképfelvételekből nem állapítható meg a felperesi gépjármű tartózkodási helye a fénykép elkészítésének időpontjában. A közigazgatási iratoknál megtalálható három darab fényképfelvételből azonosítható, hogy a gépjármű a felvétel időpontjában az úttesten elhelyezett középszigetet megközelítve halad, mögötte két köralakú tábla elhelyezése látható. Nem vitatottan e két táblából az egyik 30 km/óra sebességkorlátozásra vonatkozott. A fényképfelvételből egyértelműen megállapítható az is, hogy a korlátozást feloldó tábla a középsziget mögött került elhelyezésre, tehát a jármű 50 km/óra sebességgel olyan útszakaszon közlekedett, amelyre a feloldás még nem vonatkozott. Ennek alapján az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 206.§
(1)bekezdésébe ütközött, mivel a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján téves volt annak megállapítása, hogy a felperesi gépjármű helye a sebességellenőrzés időpontjában nem volt meghatározható, így az alperes jogszabálysértően alkalmazott sebességtúllépés miatt közigazgatási bírságot. Az elsőfokú bíróság a Pp. 336/A §
(2)bekezdésébe ütközően állapította meg azt is, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás megállapítási kötelezettségének, mivel a rendelkezésére álló adatokat és bizonyítékokat az alperes megfelelően értékelte és erről határozatának indokolásában számot is adott. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a Pp. 206.§
(1)és Pp. 336/A.§
(2)bekezdésébe ütköző ítéletét a Pp. 275.§
(4)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét elutasította a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján. A perben a felperes pervesztes, így a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte elsőfokú, valamint a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére az alperes jogi képviseletére tekintettel. A jogi képviselet költségét a módosított 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján határozta meg. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest kötelezte az Illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43.§
(3)bekezdése szerinti kereseti, valamint 50.§
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás illeték megfizetésére. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Tibor sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kalas