Pfv.VII.20.947/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Völner Pál ügyvéd által képviselt felperesnek a … pártfogó ügyvéd által képviseltalperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 3.G.303.712/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.397/2006/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. … pártfogó ügyvéd állam által viselt munkadíját 5.000 (Ötezer) forint + 1.000 (Egyezer) forint ÁFA-ban állapítja meg, és felhívja a Legfelsőbb Bíróság Költségvetési és Ellátási Főosztályát a fenti összeg kiutalására. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes jogelődje az alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján homlokzatburkolási munkálatokat végzett a B., N.-i u. alatti … Irodaházon. Az alperes
- február 13-án, illetve
- március 9-én 1.000.000 - 1.000.000 forint vállalkozói díjelőleget fizetett a felperesnek, aki
- szeptember 18-án 5.677.597 forint vállalkozói díjról kiállított számlát adott át az alperesnek. A számlában elírás következtében 11.135.597 forint ÁFA feltüntetésére került sor. Az alperes az
- október 9-én kelt levelében a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített mennyiségekkel kapcsolatban kifogást emelt, és az átadott 2.000.000 forint előlegre figyelemmel a tartozását 3.179.236 forintban ismerte el. Az alperes felhívására a R. K. Rt.
- május 30-án az alperest megillető 2.710.000 forint vállalkozói díjat a felperesnek fizette meg. A felperes módosított keresetében 967.968 forint, és annak
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % kamata, továbbá 1.447.808 forint tőkésített kamat és annak
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. 469.236 forint vállalkozói díjhátralékot elismert, azonban arra hivatkozva, hogy a felperesnek átadott összesen 2.000.000 forint előleget kölcsönnek tekinti, beszámítási kifogást és viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben 4.407.734 forint megfizetésére kérte kötelezni a felperest, aki ellenkérelmében a viszontkereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében összesen 2.405.400 forint és kamatok, valamint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 469.326 forintra és annak
- március 26-tól számított törvényes kamataira leszállította. A jogerős ítélet értelmében a felperes nem tett eleget a számlaadási kötelezettségének, így az alperes késedelme mindaddig nem következett be, amíg a felperes késedelme fennállt. A másodfokú bíróság a felperes által a fizetési meghagyásban követelt 3.179.236 forintból levonta az R. Rt. által kifizetett 2.710.000 forintot, és az alperest az általa is elismert 469.326 forint vállalkozói díj és ezen összegnek a kereset indításától számított késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte. A bíróság az alperes viszontkeresetét arra figyelemmel ítélte alaptalannak, hogy az alperes nem bizonyította a 2.000.000 forint kölcsönként történt átadását. A bíróság megállapította, hogy ezen összeg kifizetése az alperes részéről vállalkozói díjként történt, és nem tekinthető kölcsönnek önmagában arra figyelemmel, hogy a felperes erről nem állított ki számlát. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását, a felperes viszontkereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
- §
(3)bekezdését a
- évi C. törvény
- §
(1)és 167. §
(1)bekezdését, valamint a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának
- számú állásfoglalását. Érvelése értelmében a felperes kereseti igénye az elmulasztott számlában lévő követelést nem foglalja magában, mivel a felperes számlát nem bocsátott ki, míg a kiállított számla helytelen adatokat tartalmaz, mivel abban a 2.000.000 forint előleg kifizetése nem került feltüntetésre, továbbá téves az ÁFA tartalom megjelölése is. Szerinte a felperes késedelme mind a mai napig fennáll, ezért jogszabályt sértve kötelezte a bíróság kamat megfizetésére. Sérelmezte a viszontkeresete elutasítását. Érvelése értelmében a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az általa átadott 2.000.000 forint lekönyvelése megtörtént. Szerinte, ha a felperes könyvelésébe ez az összeg nem került be, és ő erről semmilyen bizonylatot nem kapott, őt a kamat megilleti. Arra is hivatkozott, hogy a felperes a számla adási kötelezettségének elmulasztásával jelentős kárt okozott neki. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelmében a 469.326 forint vállalkozói díj és annak a kereset benyújtásától kezdődő időponttól számított kamatainak megfizetésére történt kötelezését. A bíróság az alperes
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt elismerése alapján a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően jogszabálysértés nélkül állapította meg az alperest terhelő vállalkozói díjhátralékot 469.236 forintban. Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Legfelsőbb Bíróság GK.
- számú állásfoglalásában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a jogosult soha nem a számlázással, hanem a termék átadásával, a szolgáltatás teljesítésével tesz eleget a kötelezettségének, és ezzel már megnyílik igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére. Más kérdés, hogy a kamatigényét - számlaadási késedelem esetén - ezzel egyidejűleg nem érvényesítheti. Ebből az következik, ha a jogosult a keresetlevelében a teljesítéstől számított késedelmi kamatokat igényli is, a bíróság csak a kereset indítástól számított késedelmi kamatokat ítélheti meg a felperesnek. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, és a bírói gyakorlatnak megfelelően kötelezte az alperest a fizetési meghagyás benyújtásának időpontjától kezdődően késedelmi kamat fizetésére. Alaptalanul kifogásolta az alperes a felülvizsgálati kérelmében a viszontkeresetének elutasítását is. Az alperes 8/A/
- és 8/A/
- sorszám alatt csatolta a felperes képviselője által aláírt elismervényeket 1.000.000 - 1.000.000 forint átvételéről. Az
- február 13-án kelt elismervény egyértelműen tartalmazza, hogy az átvett összeg a Digital Irodaház homlokzati burkolási munkálatainak első részlete. Az alperes a
- sorszámú jegyzőkönyvben a 2.000.000 forintot, mint "résztörlesztést" jelölte meg, és a
- sorszámú jegyzőkönyvben is arra hivatkozott, hogy a 2 x 1.000.000 forintot vállalkozói díjelőlegként adta át a felperesnek, azonban mivel erről számviteli bizonylatot nem kapott, ezt az összeget kölcsönnek tekinti, és ezért kéri annak visszafizetésére a felperes kötelezését. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alperes 2.000.000 forint vállalkozói díjelőleget fizetett a felperesnek, és nem kölcsönt adott a felperes részére, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el az alperes viszontkeresetét. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A pártfogó ügyvéd díjáról a 7/
- (III.30.) IM rendelet alapján döntött. A 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: