Pfv.VII.21.253/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mocsai Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czifra Károly által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Szolnoki Városi Bíróságon 15.P.21.054/
- szám alatt indult, és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság 3.Gf.21.151/2006/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 80.000 (Nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az alperes
- február 29-én gazdasági megállapodást kötött Tv., Tj. és V. Községek önkormányzataival a 4 település szennyvízelvezetésének és a Sz.-i Szennyvíztelepre történő vezetésének közös beruházásban történő megvalósítására. A szerződésben a beruházási feladatok bonyolítását az alperes vállalta. Az alperes az E. Rt-vel kötött szerződést a vákuumos szennyvízelvezető rendszer kivitelezési munkálatai elvégzésére, amely szerződést azonban
- október 10-én megszűntették. Ezt követően
- október 12-én T., Tj., Tv. és V. Polgármesteri Hivatalai a felperessel kötöttek szerződést a folyamatban lévő szennyvízelvezető rendszer megvalósításának befejezési munkálatainak elvégzésére, a rendszer teljes körű beüzemelésére. A felperes a szennyvízrendszer beüzemelése előtt észlelte, hogy az előző kivitelező által elkészített
- sz. nyomóvezeték, amely T. Községből a Sz.-i Szennyvíztelepre szállította a 4 település szennyvízét hibás.
- májusában a felperes megállapodott a beruházókkal, hogy a nyomóvezeték hibáját 4.773.359 forint díjazás ellenében kijavítja. A felperes
- július 19-én a
- számú nyomóvezeték javítási munkáiért 4.773.359 forintról állított ki számlát az alperes részére, aki azonban a számla kifizetésétől elzárkózott.
- szeptember 3-án az alperes egy megállapodást kötött a felperessel, amelyben az alperes felperessel szembeni tartozásainak rendezéséről állapodtak meg. Ezen megállapodás
- pontja szerint a felperes vállalta a
- október 12-én megkötött T., Tv., V., Tj. közös vákuumos szennyvízelvezető rendszerrel kapcsolatos végső garanciális munkálatoknak a III. számú mellékletben felsoroltak szerint
- október 15-ig történő elvégzését. A szerződés
- pontja értelmében a felek a jelen "okiratban jelzetteken túlmenően egymással szemben semminemű jogcímen további igényt nem támasztanak, arról kifejezetten lemondanak". A felperes keresete folytán a Szolnoki Városi Bíróság 12.P.21.607/2004/
- számú ítéletében az alperest 4.773.359 forint megfizetésére kötelezte, azonban az alperes fellebbezése eredményeként indult másodfokú eljárás szünetelés után megszűnt, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Gf.20.009/2005/
- számú végzésével megállapította, hogy a Szolnoki Városi Bíróság 12.P.21.607/2004/
- számú ítélete hatályát vesztette. A felperes keresetében 4.773.359 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a
- számú nyomóvezeték javítási munkái címén. A bíróság jogerős ítéletével 4.773.359 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet indokolása szerint alaptalanul kérte az alperes a per megszűntetését, mivel a 4 település önkormányzatának
- október 17-én kötött megállapodása szerint a közös beruházással kapcsolatos szerződések megkötésére az alperes volt jogosult, és a felperes többi számláját is az alperes felé bocsátotta, aki azokat ki is fizette. A bíróság megállapította, hogy a felperes a követelésével kapcsolatos munkák végzésére
- májusában külön megállapodást kötött az alperessel, és annak elvégzése után állította ki számláját. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy erről a követelésről a felperes
- szeptember 3-án nem mondott le, így az elvégzett munka díjának megfizetésére kötelezte az alperest. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a per megszűntetését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- § a) pontját, a
- §
(1)bekezdését, és a
- § a) pontját, a
- §-t, és a
- §
(1)bekezdését, továbbá a Ptk. 219. §
(1)és
(2)bekezdéseit, a 334. §
(1)bekezdését, és a 305-
- § rendelkezéseit. Érvelése értelmében
- májusában mind a 4 település polgármestere rendelte meg a perbeli munkát, ami közös vezetékszakaszra vonatkozott. Ebből pedig szerinte az következik, hogy a döntés valamennyi önkormányzatra kiterjed a perben való részvétel nélkül is, így - mivel a felperes a többi önkormányzat perbevonásáról nem rendelkezett-, a pert meg kellett volna szűntetni, és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tisztázta, hogy pótmunkáról vagy új szerződés megkötéséről volt-e szó. Szerinte mivel a javítás a tervben szereplő vezetékszakaszra irányult a pótmunka szabályainak alkalmazása kizárt, míg a szavatossági hiba kijavításával kapcsolatban a felperes díjazásra nem tarthat igényt. Arra is hivatkozott, hogy a szerződéskötés során meglévő képviselet nem azonos a perbeli képviselettel, és az alperes nem tekinthető a másik 3 önkormányzat perbeli képviselőjének. Szerinte a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, mivel nem adta indokát annak, hogy a felajánlott bizonyítást miért nem tartotta szükségesnek lefolytatni. Érvelése értelmében a felperes a fővállalkozási szerződés megkötésekor üzemképes rendszer átadására vállalt kötelezettséget, ezért a javítást a felperesnek a szavatossági kötelezettsége alapján díjazás nélkül kellett volna elvégeznie. Szerinte erre utal a felek között
- szeptember 3-án létrejött megállapodás is, amelyet azonban a bíróság a tartalmától eltérően értékelt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- § a) pontja,
- §
(1)bekezdése, és a 157. §
- a)pontjának megsértésére. A bírói gyakorlat szerint a pertársaság alanyi keresethalmazat, amikor a felperesi, alperesi vagy mindkét pozícióban több személy van. A pertársaság a felperes keresete vagy a jogszabály kötelező rendelkezése folytán jöhet létre. A Pp. 51. § csak a lehetőségét teremti meg, azonban nem teszi kötelezővé több alperes együttes perlését. Miután a felperes a keresetét csak az alperessel szemben terjesztette elő, így a kereset folytán az alperesi oldalon nem alakult ki pertársaság. Az alperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amelynek kötelező rendelkezése folytán több alperesnek is perben kellett volna állnia, és tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes kereseti igénye csak a többi önkormányzat perben állásával lett volna eldönthető. A Pp. 51. §
- a)pontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjed, még nem teszi kötelezővé több alperes együttes perlését. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy olyan közös vezetékszakaszról van szó, amely mind a négy település közműves szennyvízelvezetését szolgálja, és mind a négy települést megilleti a megrendelő pozíciója. Az 1996. február 29-én és az 1997. október 17-én kelt gazdasági megállapodások az alperes, mint megbízott, és a többi önkormányzat, mint megbízók között jöttek létre, amely szerződésekben az alperes a teljes beruházási feladatok bonyolítását elvállalta. Az alperes által sem vitatottan a felperes a beruházással kapcsolatos számláit az alperes felé bocsátotta ki, és azokat az alperes ki is fizette. Miután jogszabály kötelező rendelkezése folytán a többi önkormányzatnak nem kellett perben állnia, és a per a perben állásuk nélkül is eldönthető volt, valamint az alperes az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésének időpontjáig - amíg a felek személyében változás következhetett volna be - nem is hivatkozott arra, hogy a többi önkormányzatnak is perben kellene állnia, a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte a per megszűntetését. Mivel az alperes a gazdasági megállapodásokban a teljes beruházási feladatok bonyolítására is vállalkozott, a jogerős ítélet a Ptk. 219. §
(1)és
(2)bekezdését, mint a 334. §
(1)bekezdését sem sérti. A nem vitás tényállás szerint az előző kivitelező építette meg a később hibásnak bizonyult -
- számú nyomóvezetéket, amely az alperesi községből a Sz.-i Szennyvíztelepre szállította a négy település szennyvizét. A más vállalkozó által végzett munka tekintetében azonban a felperest szavatossági felelősség nem terhelte, ezért a jogerős ítélet a Ptk. 305.-
- §-ait sem sérti. A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem a
- október 12-én kötött szerződés hibás teljesítése miatt történt szavatossági igényérvényesítés folytán, hanem külön megállapodás alapján végezte el a
- számú nyomóvezeték kijavításának munkálatait, amelyre a
- szeptember 3-án kötött megállapodás nem terjedt ki. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). Az alperes polgármestere a 3.Gf.21.151/2006/
- számú jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatában nem is hivatkozott arra, hogy a felperes követelését a
- szeptember 3-án kötött megállapodásban rendezték. Előadása szerint "bíztunk abban, hogy ezt ki tudjuk fizetni, vagy egyéb módon rendezni, akár feledésbe is merülhet a számla". Nem vitatta, hogy "én és még polgármester társaim aláírtuk azt a megegyezést, amelyben vállaltuk ennek a pénznek a kifizetését". A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte az alperest a felperes javára ügyvédi költség fizetésére, míg a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: