← Magyarország

Kbf.102/2010/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a

  1. február
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A tettleges becsületsértés vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  3. június
  4. napján kihirdetett Kb.I.254/2007/
  5. számú ítéletét helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 3.750 (háromezerhétszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  6. június
  7. napján kihirdetett KB.I.254/2007/
  8. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki tettleges becsületsértés vétségében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A 90.000 Ft pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette, és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész 3 napi gondolkodási idő letelte után fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, a pénzbüntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése érdekében. A vádlott és a védő 3 napot tartottak fenn, és a törvényes határidőben jogorvoslati nyilatkozatot nem tettek. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség Kf.IV.118/
  9. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását és a pénzbüntetés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a bejelentett fellebbezést fenntartotta és indítványait megismételte. A védő perbeszédében indítványozta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását, lényegében az ítélet helybenhagyását. Kifejtette, hogy a védencével szemben kiszabott lefokozás a szolgálati viszony megszűnése ellenére súlytalan büntetésnek nem tekinthető. A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Részletes bizonyítási eljárást folytatott le, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat megfelelően értékelte és az indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott az eljárás során ténybeli beismerő vallomást tett, védekezésként arra hivatkozott, hogy a sértettet egy régi ismerősével összetévesztette. A vádlott védekezését cáfolta a sértett vallomása, valamint az elsőfokú bíróság a tárgyalás keretében közvetlenül is meggyőződött arról, hogy a sértett és a vádlott által hivatkozott nőismerőse nem összetéveszthetőek. Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezését nem fogadta el a tényállás alapjául. A katonai tanács által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A katonai tanács nem tévedett, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.180.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő tettleges becsületsértés vétségében megállapította. Az alkalmazott jogi minősítést alátámasztja a hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlat, továbbá a Legfelsőbb Bíróság BH 1984/
  1. számú eseti döntése is, mely szerint nem szemérem elleni erőszak bűntette, hanem tettleges becsületsértés vétsége valósul meg, ha a kifejtett erőszak hatásfokában nem volt alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésére, továbbá, ha az nem közvetlenül a fajtalanság véghezvitelét célozta. Az első fokú ítélet tényállásában írt cselekmény nem a sértett nemi szabadságát, hanem becsületérzését sértette. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki, melynél a napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg annak összege tükrözi a vádlott vagyoni és jövedelmi viszonyait. Figyelemmel a bekövetkezett jelentős időmúlásra, arra, hogy a vádlott a cselekményt
  2. augusztusában valósította meg, a másodfokú bíróság már nem látott lehetőséget a büntetés súlyosítására, a felfüggesztés próbaidejének mellőzésére. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a vádlottat - a cselekmény jellegére figyelemmel - lefokozás katonai mellékbüntetésre is ítélte, hiszen méltatlanná vált arra, hogy rendfokozatot viseljen. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indoka alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a vádlottat kötelezte a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére a Be.338.§
(1)bekezdése alapján. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§ (1,
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a felfüggesztett pénzbüntetés kivételével végrehajtható. Budapest,
  3. február
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.