A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.853/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 12.B.1041/2005/
- számú ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 4.150.- (négyezer-egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : I. A Fővárosi Bíróság a
- év október hó
- napján kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett 12.B.1041/2005/
- számú ítéletében az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1),
(2)bek. c) pont
(7)bek. b) pont], 4 rb. - 2 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. §
(1),
(2)bek. c) pont
(6)bek. b) pont]) és 5 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
- §). Ezért őt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt nyújtott be a Btk.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Aszerint az alapügyben folytatott eljárásban a védő részvétele a Be.
- §-a alapján - részben a bűncselekmények törvényi fenyegetettségének súlyára figyelemmel, részben pedig fogvatartása folytán - kötelező volt. Védőként ügyvéd járhat el. Az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény (Ügyt.) alapján pedig ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki ügyvédi kamara tagja. Az
- július
- napján hatályba lépett Ügyt.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a Magyar Ügyvédi Kamarának az Alapszabályát hat hónapon belül kellett megalkotnia. Ezzel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara az alapszabályát
- március
- napján alkotta meg. A Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályának késedelmes megalkotása miatt védelmét olyan ügyvéd látta el a bírósági eljárásban, aki érvényes ügyvédi kamarai tagsággal nem rendelkezett. Törvényes védő hiányában a Be.
- §
(1)bekezdésének II/d) pontjában írt eljárási szabálysértés valósult meg, ezért az I. r. terhelt az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.2441/
- számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a bírósági tárgyalási jegyzőkönyvekből megállapíthatóan a terhelt érdekében valamennyi tárgyaláson védő járt el, ennél fogva a felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértés nem valósult meg. Mivel egyéb, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem történt, ezért a Legfőbb Ügyészség a sérelmezett határozat hatályban tartását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
- §-ának
(1)bekezdése és a 424. §ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyező indítványt terjesztett elő. A legfőbb ügyész képviselője az átiratában foglaltakkal egyező nyilatkozatot tett, az I. r. terhelt pedig az indítványát változatlanul fenntartotta. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja alapján - akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II/d) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A terhelt a felülvizsgálati indítványában alaptalanul hivatkozott a Be. 373. §
(1)bekezdésének II/d) pontjában foglalt rendelkezés megsértésére. Az
- július 1-én hatályba lépett Ügyt.
- június hó
- napjáig hatályban volt
- §-ának
(1)bekezdése valóban úgy rendelkezett, hogy a kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának az Ügyt. hatályba lépését követő hat hónapon belül, azaz
- január hó 1 napjáig meg kellett alkotnia az Alapszabályát. A Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi ügyvédi kamarák azonban nem ezt követően, hanem már jóval korábban megalakultak és működtek. Az Ügyt. hivatkozott rendelkezésének célja ezért az volt, hogy e kamarák a maguk alapszabályát az új törvény rendelkezéseihez igazítsák. Az Ügyt. a hat hónapos határidő esetleges elmulasztásához ennek megfelelően a kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara tekintetében semmilyen jogkövetkezményt nem fűzött. A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek országos hatáskörű érdekképviseleti, szakmai irányító testülete, amelynek tagjait, tisztségviselőit a területi kamarák által delegált tagok alkotják. Az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről nem a Magyar Ügyvédi Kamara, hanem a területi kamarák döntenek. Az Ügyt.
- június 30-ig hatályban volt, valamint a jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya megalkotásának időpontja sem a Kamara, sem a területi kamarák működésének törvényességét nem érintette, létezésüket nem kérdőjelezte meg és nem lehetett hatással az ügyvédi tevékenység törvényben meghatározott előfeltételeire sem. A terhelt bűnügyében védőként eljárt ügyvédek tevékenységének jogszerűsége a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának keletkezésére figyelemmel nem vonható kétségbe. Ennél fogva az indítványban megjelölt felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértés nem valósult meg. Mivel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatot megalapozó egyéb eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a sérelmezett határozatot - a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget - a Be.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében - az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2010. év január hó 28. napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné