Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.163/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Hargitai Emil (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű, a dr. Novetta Edina (címe) ügyvéd által képviselt (II.r. felperes neve, címe) II. rendű felperesnek a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- október 14-én kelt 19.P.24.418/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság II. rendű felperest érintő ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek végleges kereseti kérelmükben a … …-i „…" című műsorában, valamint a … …-i déli híradójában személyüket érintő valótlan tényállítások miatt terjesztettek elő sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a „csepeli ügy" bűnügyi vizsgálat tárgyát képezi, ezzel kapcsolatosan a bíróság érdemi megállapításokat nem tehet, még …-al kapcsolatos állítások nem valótlanok. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szolgáltatott … „…" című műsorában az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő adásában kommentár nélkül közölje az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: …-i adásunkban · valótlanul állítottuk, hogy … a .... igazgatója lett volna · valótlanul állítottuk, hogy …-t …, a ... vezérigazgatója bemutatta volna …-nak és hármójuk találkozóján
- decemberében vagy bármikor máskor … 2 millió forintot kért vagy kapott volna …-tól." Kötelezte az alperest, hogy az általa szolgáltatott … „…" című adásában az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő adásban tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: …-i adásunkban valótlanul állítottuk, hogy bizonyítani tudjuk, hogy … a ... igazgatója lett volna, nevezett személy ilyen tisztséget nem töltött be." Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 15.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a tényállás rögzítését követően ismertette az Alkotmány
- §át, a sajtóról szóló
- évi II. törvény
- §-át, a
- §-ban és a
- §-ban írtakat, továbbá a Ptk.
- §-át, a
- §
(1)bekezdését, a PK 12, 13,
- és
- számú állásfoglalásokat és utalt az Alkotmánybíróság 30/1992.(V. 26.) AB számú és a 36/1994.(VI. 24.) AB számú határozataira. Ezen túlmenően kitért a bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezésekre, a Pp.
- §
(5)bekezdésére, a 163. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésére, a Pp. 164. §
(1)bekezdésére és a 206. §
(1)és
(2)bekezdésére. A „…" …-i adásában a ... megvásárlásával, a szerződő fél személyével, a szerződés felbontásával, az 56 milliós szerződési összeggel kapcsolatban elhangzottak tekintetében előterjesztett kereseti kérelmeket az elsőfokú bíróság elutasította. Azt az alperesi közlést, hogy … a ... munka- és tűzvédelmi igazgatója, az elsőfokú bíróság valótlannak és a műsor lényegi állításának tekintette, ami azt tartalmazta, hogy egy körözött bűnözőt igazgatói álláshoz juttattak. … nem volt az I. rendű felperes igazgatója, amiről az alperes munkatársa is meggyőződhetett volna a cégnyilvántartás adataiból. Ezt a kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság alaposnak találta. A felperesek kifogásolták azt a leírást is, hogy … mutatta be …-t …-nak és egy olyan háromoldalú találkozó jött létre
- decemberében, amelynek során … havi 2.000.000 forintot kért …-tól, hogy zavartalanul működhessen. Ezen közlés vonatkozásában az elsőfokú bíróság … előadását, illetve nyilatkozatát bizonyítékként nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a ... ügyében folyó nyomozásnak ez az állítás a rendőrségi tájékoztatás szerint nem képezte tárgyát, így nem lehet szó arról, hogy a folyamatban levő büntetőügyről történt beszámoló. Az alperes az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azt sem tudta bizonyítani, hogy a II. rendű felperes találkozót hozott össze …-al és azt sem, hogy 2.000.000 forintos juttatást kért vagy kapott, vagy akár ilyet … számára felajánlott. Ezért a helyreigazítást e körben az elsőfokú bíróság elrendelte. A … …-i déli híradójában elhangzottak tekintetében, miszerint a ... nem létezik, az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet elutasította, mert a felpereseknek e közlés vonatkozásában a kereshetőségi joga nem áll fenn, a kft. nevében vagy a kft. helyett a felperesek sajtó-helyreigazítást nem érvényesíthettek. A felperesek kifogásolták az adás azon részét, amelyben az hangzott el, hogy az alperes bizonyítani tudja, hogy … a „ … igazgatójaként működött". Az alperes közlése igazolásaként bemutatta …, a ... ügyvezetője által írt levelét, amelyben …-t a ... munka- és tűzbiztonsági igazgatójaként nevezte. Az elsőfokú bíróság szerint azonban az alperes által bemutatott és csatolt dokumentum nem alkalmas annak igazolására, hogy … a ... igazgatója volt, figyelemmel arra is, hogy a „…" adásában nyilatkozó …-os alkalmazottak egyértelműen állították, hogy … nem volt …-os, nem volt a felperes alkalmazottja, így nyilvánvalóan igazgatója sem lehetett. Erre tekintettel az alperesi valótlan állítás miatt az elsőfokú bíróság a helyreigazítást elrendelte. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést és kérte az ítélet megváltoztatását, a felperesek keresetének elutasítását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság határozata szerint nem bizonyította az eljárás során azt, hogy … igazgatója, vagyis alkalmazottja volt a …-nek. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalására és rámutatott, hogy az átlagnéző szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy … rendelkezett-e szabályos munkaszerződéssel, illetve hogy a szó munkajogi értelmében igazgatója volt-e az I. rendű felperesnek, hanem annak, hogy … úgy „működött, mint egy tejhatalommal rendelkező vezető", és vezetőként, igazgatóként „tartották számon" az I. rendű felperesnél, valamint az I. rendű felperessel kapcsolatban álló cégeknél. Egyébként a mindenre kiterjedő jogkört az I. rendű felperes biztosította …-nak, a „munkájára szerződést kötött" és engedélyezte, hogy a bizalmas iratokba betekintsen, utasításokat adjon. Mindezek alapján tartalmilag nem valótlan az a közlés, hogy … igazgató volt az I. rendű felperesnél. Sérelmezte az alperes, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában azt rögzítette, hogy a rendőrségi tájékoztatás szerint a ... ügyében folyó nyomozásban a … által tett állítás nem képezte az eljárás tárgyát. E körben hivatkozott a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdaságvédelmi Osztály I. Kiemelt Ügyek Csoportjának iratára, miszerint büntetőeljárás folyik … és társai ellen, amely kiterjed … szerepére is, akinek állítása szerint … 50 millió kifizetését kérte. Ez a mellékelt levél azt támasztja alá, hogy mindaz, amit … a televíziós nyilatkozatában előadott a vizsgálat tárgyát képezte. Utalt a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalására, amely szerint a büntetőeljárás jogerős befejezéséig e kérdésben a sajtóper bíróságának nincs döntési jogosultsága, mert a sajtónak a folyamatban levő büntetőeljárásokról joga, sőt kötelezettsége is tájékoztatást adni és a bizonyítás terhe csak abban a körben áll fenn, hogy az általa közöltek a büntetőeljárás adataival egyezést mutassanak. Az I. rendű felperes a fellebbezési eljárás során kereseti kérelmétől elállt és kérte az eljárás megszüntetését. A II. rendű felperes ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, fenntartva az elsőfokú eljárás során tett érdemi nyilatkozatait. Arra utalt, hogy a „…" című műsorban elhangzottak célja személyének lejáratása volt. Állította, hogy az alperes összemosta a … által indított sajtó-helyreigazítási eljárásban a bíróság által beszerzett információkat a jelen perben felmerült adatokkal. Sérelmezte, hogy az alperes kétségbe vonta a rendőrségtől beszerzett azon hivatalos értesítést, hogy a ... ügyében folyik a nyomozás és annak nem képezik tárgyát a … által állítottak. Közölte, hogy …-al ... készítette az interjút, annak eredetéről, hitelességéről az alperes nem győződött meg, azt ellenőrzés nélkül elfogadta és közölte, így helyreigazításra köteles. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla - figyelemmel az I. rendű felperes keresettől való elállására - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részítéletet hozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően a II. rendű felperest érintő fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ebben a körben helytálló döntést hozott, ezért azt a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, annak helyes indokaira utalással [Pp. 254. §
(3)bekezdés]. A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiak szerint foglalt állást. Az elsőfokú bíróság a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat ismertette, ezért azokra a Fővárosi Ítélőtábla csak visszautal az alábbiak kiemelése mellett. A sajtóról szóló
- évi II. törvény (Stv.) rendelkezése szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szűkebb környezetét, hazáját érintő kérdésekben. A sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. Ugyanakkor a sajtószabadság gyakorlása nem lehet korlátlan, nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A sajtóközlemény tartalmi helytállóságáért fennálló objektív felelősséget jelenti a helyreigazítási kötelezettség, amelynek szabályait a Ptk.
- §
(1)bekezdése határozza meg. A Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Ezen kötelezettség ellenére az alperes semmilyen módon nem igazolta, hogy az I. rendű felperes igazgatója lett volna ... Ezt sem a cégiratok, sem a perbeli egyéb dokumentumok nem támasztják alá. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a ... vezetőjének levele, amelyben …, mint címzettet igazgatóként jelölte meg, nem alkalmas annak alátámasztására, hogy …-t ez a titulus ténylegesen megillette. Az sem került alátámasztásra alperes részéről, hogy …-tól a II. rendű felperes 2 millió forintot kért vagy kapott volna. Mindezek alapján az általa közöltek valóságtartalmának bizonyítatlanságát az alperes terhére kellett értékelni az őt terhelő bizonyítási kötelezettségre figyelemmel, így a valótlannak bizonyult tényállítások miatt az alperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján helyreigazító közlemény közzétételére köteles, amelynek szövegét a PK
- számú állásfoglalása alapján a kérelem és ellenkérelem korlátai közt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg. A fellebbezési költségek viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §-a, a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdése és a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- február
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró