Kfv.III.37.446/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Fischer Klára Ibolya ügyvéd által képviselt E. A. felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt 24.K.31.574/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- január
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 24.K.31.574/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint fizessen meg az államnak - külön felhívásra 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000./azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A magát személyazonosításra alkalmatlan nigériai útlevéllel igazoló, állítása szerint
- március
- napján a nigériában született felperes magyar állampolgár férjével
- június
- napján Bécsben kötött házasságot. Házasságkötésére tekintettel
- augusztus
- napján - állítva, hogy férjével Budapesten lakik - tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet nyújtott be az alperesi elsőfokú hatósághoz. Az elsőfokú hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, és megállapította, hogy a felperes kérelméhez nem csatolta a házassági anyakönyvi kivonatának hiteles másolatát, személyazonosításra alkalmas úti okmánnyal nem rendelkezik, ezért - különösen ez utóbbi kizáró körülmény miatt határozatával a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet elutasította. Ezt a döntést az alperes
- január
- napján kelt 106-Tk2646/1/
- számú határozatával helybenhagyta, egyúttal megállapítva, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Indokolása szerint a felperes pótolta ugyan a házassági anyakönyvi kivonatot, de érvényes útlevéllel továbbra sem rendelkezik, ami a kérelem benyújtásának feltétele. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény /a továbbiakban: Szmtv./ végrehajtására kiadott 113/2007./V.24./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Vhr./
- § /2/ bekezdésének értelmében, ezért a kérelmet el kellett utasítani. Kiegészítette az elsőfokú határozatot azzal is, hogy az ügyben lefolytatott bizonyítás eredménye szerint a felperes érdekházasságot kötött, így a határozat az Szmtv.
- §-ának d/ pontja,
- §-ának /1/ és /2/ bekezdése és a
- § /1/ bekezdésének a/ pontja alapján is jogszerű. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Állította, hogy a hatóságoknak az érdekházasság megállapításához bizonyítéka nem volt, az még fennállta esetén sem alapozná meg jogszabályi előírás hiányában az elutasítást. Kifogásolta, hogy új útlevele megszerzéséig a hatóság az eljárást nem függesztette fel. Előadta, hogy időközben rendelkezik érvényes útlevéllel. A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a felperes rendelkezett a kérelem kedvező elbírálásához szükséges okmányokkal. A kérelem azért sem volt elutasítható a bíróság szerint, mert az érdekházasság - jogszabályi előírás hiányában nem lehet akadálya az érdemi vizsgálatnak. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /1/ bekezdését és az Szmtv.
- §-ának /1/ és /2/ bekezdését jelölte meg. Előadta felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes megkötött házassága érdekházasság volt, és ezt a tényt az eljárás során okkal vizsgálhatta. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Fővárosi Bíróság ítéletét az Szmtv.
- és
- §-aiban foglalt rendelkezések téves alkalmazásával hozta meg. Jelen esetben a hatóság Szmtv.
- §-ának /1/ bekezdésében szabályozott tartózkodási kártya kiadása iránti eljárást folytatott le, melynek feltétele volt a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésének igazolása. Az alperes határozatában is hivatkozott a Vhr.
- § /2/ bekezdése szerint a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem benyújtásakor érvényes útiokmányt is be kell csatolni a családi kapcsolatot, tartózkodási jog feltételeinek fennállását igazoló okiraton kívül. A felperes nem vitásan csak egy osztrák hatóságok által kiállított menekültkénti kártyát mutatott be, érvényes útiokmánnyal nem rendelkezett. Erre tekintettel az Szmtv.
- § /3/ bekezdése alapján a tartózkodási kártya iránti kérelem határozattal történő elutasítása nem sértett jogszabályt. Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság az Szmtv.
- §-át és
- § /1/ bekezdésében foglaltakat is akként, hogy az alperesi hatóság a tartózkodási kártya kiadása iránti eljárásban nem vizsgálhatta az annak alapjául szolgáló házasságkötés körülményeit, a családi életközösség létrejöttét. A családtagi jogállásának igazolásához szükséges okiratokat a Vhr.
- §-a példálódzóan sorolja fel, mert a d/ pontjában az igazolásnak egyéb hitelt érdemlő módon történő teljesítését is elfogadja, és egyébként is a felsorolás előtt a „különösen" szót használja. Jogszabály ennélfogva nem zárta ki azt a lehetőséget az alperes számára, hogy érdemben vizsgálódjon a kérelmező családtagi jogállásának valódiságát illetően. E vizsgálódásának tett eleget az alperes a határozatában említett tényezőket felsorolva. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét a Pp.
- § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest terhelő és elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségről a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése alapján rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékről az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdése alapján és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
- január
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró