SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.637/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a „Dr. Fehérváry” Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fehérváry László ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek, - a Levente Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Levente István ügyvéd) által képviselt .... Vadásztársaság alperes címeszám alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.P.20.996/2010/
- sorszámú végzésével kijavított,
- szeptember
- napján kelt 14.P.20.996/2010/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 12.500,(Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. A másodfokú eljárásban felmerült 36.000,-(Harminchatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy - külön kérelemre - az alperes 36.000,-(Harminchatezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. A kérelem elbírálásához a Szegedi Ítélőtábla a jelen ítélet egy példányát megküldeni rendeli - az elsőfokú bíróság útján - az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes az alperesi vadásztársaság tagja.
- szeptember
- napján egyéni vadászatot folytatott a vadásztársaság
- körzet C7 magaslesén. A vadászat megkezdése előtt beírta magát a vadászati naplóba. A magaslesről vaddisznóra egy lövést adott le, majd a belső szabályzat szerint felhívta a társaság hivatásos vadászát (személy 1 neve) és tájékoztatta, hogy vaddisznóra lőtt, de nem tudható, hogy megsebezte vagy téves lövés volt. A hivatásos vadász egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem ment ki ellenőrizni a területet. A felperes 21 óra tájban elhagyta a helyszínt, de másnap ismét átvizsgálta és ezután írta be a vadászati naplóba a hibázás tényét. Ekkor arról értesült, hogy a leshely közelében orrvadászatra utaló -2nyomot találtak, valaki gímszarvast lőtt és elvitte az elejtett vadat. (személy 2 neve) vadászmester feljelentést tett a ....i Rendőrkapitányságon és a rendőrség nyomozati cselekményeket foganatosított, majd 1154/
- bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette. Az alperes a határozat ellen panaszt terjesztett elő, amelyet a ....i Városi Ügyészség B.1262/2009/
- számú határozatával elutasított. A vadásztársaság elnöke
- október
- napján fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben a
- szeptember
- napi egyéni vadászat körülményeinek tisztázására azért, mert a vadászat befejezése után 1 nap késedelemmel írt be a vadászati naplóba és akkor sem jegyezte fel, hogy mikor és mire adott le lövést, továbbá nem rögzítette a következő napi keresés eredményét. A fegyelmi bizottság értesítette a felperest a fegyelmi eljárás megindításáról, majd az eljárást felfüggesztette a nyomozati eljárás befejezéséig. Az ezt követően folytatott eljárás során a felperes elismerte, hogy a vadászati naplóba késedelmesen jegyezte be a hibázás tényét, azonban állította, hogy nem szarvasra lőtt. A fegyelmi bizottság
- január
- napján kelt határozatával a beírókönyv nem megfelelő kezelése miatt a fegyelmi vétség elkövetését megállapította és a felperest írásbeli megrovásban részesítette. A vadásztársaság elnöke a határozattal szemben fellebbezéssel élt, és a fegyelmi ügyben másodfokon eljáró közgyűlés a
- április
- napján tartott ülésén a felperest a társaság tagjai sorából kizárta. Megállapította, hogy a felperes megszegte a Fegyelmi Szabályzat
- §
(1)bekezdés
- b)és
- e)pontját, az Alapszabály 6. §
(2)bekezdés c) pontját, a Házi szabály
- §
- pontját a
- §
- és
- pontját, valamint a
- §
- pontját. A felperes keresetében a közgyűlés 4/2010.
- számú határozatának megsemmisítését kérte, mert az alakilag és tartalmilag sem felel meg a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek. Nem vitatta, hogy a vadászati naplóba a hibázás tényét csak a másnapi vizsgálat után jegyezte be, azonban állította, hogy egyéb fegyelmi vétséget nem követett el. Az új fegyelmi vétségeket megjelölő másodfokú határozat bevezető része nem tartalmazza a személyadatait és az indokolása a jegyzőkönyv egy részének kivonata, amely nem felel meg a Fegyelmi Szabályzatban előírt indokolási kötelezettségnek. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperes azon magatartásával sértette meg a Fegyelmi Szabályzatot, hogy nem tartotta be a közgyűlés határozatait és szabályzatait, valamint
- február
- napján feljelentést tett a társaság egyes tagjaival szemben. A bár a büntető eljárás még nem fejeződött be, az érintett tagok nyilatkoztak arról, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvben található aláírás tőlük származik, vagyis az okirat-hamisítás vádja megdőlt. A felperes a
- szeptember
- napján folytatott vadászaton nem az alapszabály által kötelezővé tett etikus és felelősségteljes magatartást tanúsított. Sértette a Házi Szabályzatot, amikor a vadászat befejezését követően az egyéni vadászati naplóba nem rögzítette az eseményeket. Ugyanezen szabályzat sérült, amikor a vadásztársasági tag nem a társaság érdekeinek védelmében járt el, továbbá nem -3- Pf.III.20.637/2010/6.szám vett részt a vadásztársaság által tartott rendezvényeken. Mindezen körülmények együttes mérlegelésével hozta meg a közgyűlés indokolt határozatát. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével az alperes közgyűlésének 4/
- (04.09.) számú fegyelmi határozatát megsemmisítette. Indokolásában kifejtette, hogy az alperes megsértette a fegyelmi szabályzatát, amikor az eljárás megindítását követően 15 napon belül nem értesítette az érintettet az eljárás megindításáról tértivevényes levélben az indokok megjelölésével. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szóló iratban szereplő tények és körülmények vizsgálhatók az eljárás során. A közgyűlés a másodfokú határozatban új fegyelmi vétségeket állapított meg a felperes terhére és a határozat indokolása sem felel meg a belső szabályzatának. Nem tartalmaz több kötelezően előírt elemet. A másodfokú határozatból a felperes terhére rótt konkrét cselekmények köre nem tűnik ki, és az sem állapítható meg, hogy miért sújtotta a vadásztársaság kizárás fegyelmi büntetéssel. Mindezek alapján a bíróság a keresetnek helyt adva a jogszabálysértő határozatot megsemmisítette. Az elsőfokú kijavított ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a perben becsatolt okirati bizonyítékok tartalma és a tanúvallomások ellenére a tényállást tévesen állapította meg és helytelen jogi következtetésre jutott. A fegyelmi eljárás megindításáról a felperest tájékoztatta, amelynek tényét a keresetlevélben maga is elismerte. A fegyelmi bizottság elsőfokú eljárása a pernek nem tárgya, ugyanis az ügyben a közgyűlés hozott másodfokú határozatot, és ennek következtében bármilyen jogszabály vagy belső szabályzat megsértése kizárólag a közgyűlési határozat alapján értelmezhető. Megítélése szerint a sérelmezett határozat egyértelműen tartalmazza a felperes jogszabálysértő magatartásait. Ezek egy részét a felperes elismerte, míg bizonyos kérdésekben a válaszadást megtagadta, ezért a közgyűlés a rendelkezésére álló adatok alapján döntött. A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a fegyelmi eljárás elrendeléséről csupán telefonon értesítették. A másodfokú eljárásban a vadásztársaság elnöke által benyújtott fellebbezést nem ismerhette meg, és a másodfokú eljárásról a közgyűlési meghívóból értesült. A fegyelmi ügyben lefolytatott elsőfokú eljárás tárgya egyértelműen az volt, hogy a beírókönyvbe az utánkeresést követően késve rögzítette a hibázás tényét, azonban a közgyűlésen hozott határozat egyéb, más cselekmények elkövetésére is hivatkozik, amelynek bizonyítása nem történt meg. A fellebbezés megalapozatlan. -4- Az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet valamely szerve támadott határozatának felülvizsgálatánál a bíróságnak a szervezet autonómiájára, önkormányzó jellegére, valamint arra kell tekintettel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét, ezen belül a tagsági viszony létesítésének, illetve megszüntetésének a feltételeit. A bíróság az Etv. 10. §-a alapján indult perben csak akkor semmisítheti meg a társadalmi szervezet határozatát, ha a határozat törvénysértő vagy a társadalmi szervezet belső szabályzataiba ütközik. Az alperes Fegyelmi Szabályzatának 10. §
(2)bekezdése szerint a fegyelmi eljárást a vadásztársaság elnöke írásban rendeli el és meg kell jelölnie azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják. Nem vitathatóan az eljárás megindítására a felperes
- szeptember
- napján folytatott egyéni vadászata körülményeinek vizsgálata és a vadászat befejezése után az adminisztratív teendők elmulasztása szolgált alapul. Az elsőfokú eljárásban a felperes elismerte, hogy fegyelmi vétséget követett el, amikor a vadászati naplóba megkésve jegyezte be a hibázás tényét, és tudomásul vette az írásbeli megrovást. Az ügy megítélése szempontjából ezek után nincs jelentősége annak, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szabályszerű értesítést kapott-e, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásának ezt a megállapítását mellőzte. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szóló iratban szereplő tények és körülmények szolgálhatnak a fegyelmi ügyben hozott határozat indokául. A közgyűlés a másodfokú eljárásban olyan újabb felperesi magatartásokat vizsgált, amelyek nem képezték az elsőfokú fegyelmi eljárás tárgyát. Ilyenként minősül, hogy a felperes
- február
- napján feljelentést tett a vadásztársaság egyes tagjaival szemben, távolmaradt a vadásztársaság rendezvényeitől, továbbá - konkrétumok nélkül - a közgyűlés határozatainak és szabályzatainak megsértése, avagy a társaság érdekeinek figyelmen kívül hagyása. A másodfokú határozat nem felel meg a Fegyelmi Szabályzat
- § a)-c) pontjában előírt követelményeknek sem. Nem tartalmazza a felperes személyadatait, a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, az elkövetett cselekmény leírását, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a bizonyítási eljárás mikénti lefolytatását, valamint a fegyelmi büntetés kiszabásakor mérlegelendő körülményeket. A határozat hiányosságait a perben csatolt okirati bizonyítékok és a tanúvallomások nem pótolhatják. A felperes által támadott közgyűlési határozat az alperes belső szabályzatába ütközik, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött a megsemmisítéséről. Az előzőekben kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. -5Pf.III.20.637/2010/
- szám Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárás során felmerült költségét, amelynek összege a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdéseinek figyelembevételével a felperesi képviselő által kifejtett munkával arányosan került megállapításra. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdése alapján a társadalmi szervezet személyes illetékmentességben részesül. A másodfokú eljárás során felmerülő illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- §-a szerint. A szükségtelenül lerótt eljárási illeték visszatérítésére jogosult, amelyet az Itv.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján az arra illetékes hatóságtól kell visszaigényelni. A visszatérítés érdekében az elsőfokú bíróságnak a határozat egy példánya megküldésével értesítenie kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szervezeti egységét. S z e g e d, 2011. február hó 14. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró