Pfv.20905/2010/6 – Kúria

(1)és 339.§-ának

(1)bekezdése alapján marasztalta, azzal az indokolással, hogy az alperes megszegte a megbízási szerződést, amikor ügyintézője nem a felperes utasítása szerint kötötte meg a biztosítást, és ezzel okozati összefüggésben károsodás érte a felperest. Kötelezte az alperest a felperes által az alkusznak átadott 9.678 forint díjelőleg megfizetésére is, azzal az indokolással, hogy a díjelőleget az alperes ügyintézője nem továbbította a biztosítónak, és ezért a felperesnek ismételten meg kellett fizetnie. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az első fokú ítélet tényállását azzal egészítette ki, hogy a felperes a még építés alatt álló, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, nem állandóan lakott 100 m2-es lakóépületre ... szóló ajánlatot írt alá. Az ajánlat az ingóságokra nézve biztosítási összeget nem tartalmazott, és az önrészre vonatkozó rubrika „0" jellel lett ellátva. A felperes egy nyilatkozatot is aláírt, amely szerint az Ügyféltájékoztatót és a Biztosítási Feltételeket átvette. Ez utóbbinak a B. pontja szerint a gázfogyasztó készülékek nem épületnek, hanem ingóságnak minősülnek, és az U. pont értelmében ... nem terjed ki a betöréses lopásra. A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a biztosítási ajánlatot és a Biztosítási Feltételeket tartalmazó okiratot indokolatlanul mellőzte a bizonyítékok köréből, ezen okiratba foglaltak megdöntésére a felperes élettársának a tanúvallomása nem volt alkalmas. B.Sz. ügyintéző tanúvallomását támasztja viszont alá a felperes által aláírt biztosítási ajánlat és az általa átvett szerződési feltételek. Az internetes portál tartalma a felperest nem téveszthette meg, mert azt nem látta, legfeljebb az alperes ügyintézőjét téveszthette volna meg, erre azonban a felperes nem hivatkozott, és adat sem merült fel. Ilyen körülmények között a bizonyítás anyaga az alperes szerződésszegését nem igazolta. Az alperes alkuszként jogosult volt a biztosítási díjelőleg felvételére, és arra nem volt bizonyíték, hogy azt nem utalta tovább a biztosítónak, ezért a felperes az utóbb kiszámlázott és megfizetett díjat a biztosítótól kérhette volna vissza. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, és annak hatályon kívül helyezése mellett „a felperes keresetének helytadó új határozat" meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a döntés alapjául szolgáló tényállás nem felel meg az objektív valóságnak, ezért nem felel meg a törvényeknek sem. Eljárási jogszabálysértésként a Pp. 164.§-ának és 206.§-ának nem megfelelő alkalmazását jelölte meg. Anyagi jogszabálysértésként pedig a Ptk. 95.§-ának

(1)bekezdését. Helytelenül értékelte szerinte a másodfokú bíróság B.Sz. tanúvallomását, ugyanis a vallomás, és a szerződéskötési magatartás is azt támasztotta alá, amit az internetes portál mutatott, tehát hogy az alapcsomag elemeként a betöréses lopást is nyilvántartották a biztosítási események között, amely vonatkozásban a felperes szerződést kívánt kötni. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomások megtétele során felszínre kerülő emberi tényezőket is figyelembe véve értékelte a bizonyítékokat, és benső meggyőződése szerint bírálta el, hogy a vonatkozó tények valósak-e, vagy sem. A felperes nem a biztosítóval tárgyalt, így nem róható a terhére, hogy nem olvasta gondosan végig a biztosító feltételeit. A felperes éppen azért fordult az alpereshez, azzal bízta meg, hogy számára a legmegfelelőbb biztosítást találja meg. Ezért az alperes felelősségi körébe esett, hogy a felperes végül is nem a bizonyított igényeinek megfelelő szerződést kötötte meg. A perben nem merült fel adat arra, hogy az alperesi ügyintéző teljes részletességgel a felperes elé tárt volna többféle biztosítási módozatot, és figyelmeztette volna a megbízót arra, hogy az általa választott biztosítás nem felel meg az elvárásainak. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a kazánok vonatkozásában azok beépített, tehát alkotórész jellegét. A Ptk. 95.§-ának

(1)bekezdése szerint a kazánok az ingatlan alkotórészei, így azok a biztosított vagyontárgyak körébe tartoznak. A másodfokú bíróság által megállapított iratellenes, illetve okszerűtlen, logikai tartalmaz, ítélte megalapozatlan. tényállás tehát ellentmondásokat Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A jogerős ítélet jogszabálysértő. a felülvizsgálati kérelemben írt okból nem A döntés alapjául szolgáló tényállást a bíróság a peres felek által szolgáltatott bizonyítékok, és a felek előadása alapján állapítja meg, ezért a tényállás a bizonyítás sikerének, vagy sikertelenségének a függvénye. A bíróság feladata a Pp. 2.§-ának

(1)bekezdése szerint az, hogy a feleknek a jogvita elbírálásához, és a perek tisztességes lefolytatásához való jogát érvényesítse. Amennyiben a fél az általa objektív valóságnak ítélt tényállást nem tudja bizonyítani, ennek következményeit a Pp. 3.§-ának

(3)bekezdése és 164.§-ának

(1)bekezdése szerint neki kell viselnie. A felperesnek kellett tehát bizonyítania azt, hogy az alkusz útján megkötött szerződéstől eltérő tartalmú biztosítási szerződés megkötésére adott megbízást az alperesnek. A Ptk. 474.§-ának

(1)bekezdése szerint a megbízott a rábízott ügyet köteles ellátni a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően. A kereset szerint a megbízás tárgya az alperesi internetes oldalon, a felperes által kiválasztott biztosítási csomagnak megfelelő - amely csomag a betöréses lopás kockázatát is feltüntette - szerződés megkötése képezte. A per során azonban kiderült, hogy az internetes portált a felperes nem látta, azzal az ügyintéző dolgozott, aki viszont tagadta, hogy annak megfelelő tájékoztatást adott volna a felperesnek, mert ő az alapcsomag feltételeit pontosan ismerte, és építés alatt álló ingatlanra betöréses lopás biztosítás nem volt. Az ellentmondó nyilatkozatokra tekintettel a másodfokú bíróság megfelelő súllyal értékelte a felperes írásbeli nyilatkozatát, amely szerint a biztosítási feltételekről szóló tájékoztatást megkapta. Ez részére papír alapú dokumentum formájában került átadásra, amely pontosan tartalmazta a bázis csomag szolgáltatásait, a biztosítási védelem körét. Ebből a másodfokú bíróság logikusan következetett arra, hogy az alperes ezt a csomagot illetve annak tartalmát tekintette - a felperes által aláírt biztosítási ajánlattal együtt - a felperes által választott biztosításnak, amelyre a megbízó képviseletében szerződést kellett kötnie. Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékok értékelését indokolás nélkül mellőzte, a másodfokú bíróság viszont az összes bizonyíték egybevetésével jutott nem okszerűtlenül, és nem iratellenesen a fenti következtetésre. Arra nézve, hogy az írásbeli tájékoztatással ellentétes szóbeli tájékoztatást kapott volna a felperes a biztosítási kockázat körét illetően, nem találta elégségesnek a felperes élettársának a tanúvallomását. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhetett sor. A bizonyítékok mérlegelése körében eljárási szabálysértést a Legfelsőbb Bíróság nem talált megállapíthatónak. A felperes arra is hivatkozott, hogy a perben nem merült fel adat arra nézve, hogy az alperes a felperes elé tárt volna többféle biztosítási módozatot, annak előnyeit, hátrányait ismertette volna, amelynek alapján a felperes választhatott volna, és figyelmeztette volna arra, hogy az általa választott biztosítás nem fog megfelelni az elvárásainak. Amennyiben nem merült fel „adat" ezt azt jelenti, hogy ebben a körben bizonyítás felvételére sem kerülhetett sor megfelelő indítványok hiányában. Így nem történt jogszabálysértés, ha a felsoroltakra a bíróság tényállást nem állapított meg, és abból nem vont le az alperes szerződésszegő magatartására jogi következtetést. A felperes a Ptk. 95.§-ának

(1)bekezdésére is hivatkozva állította, hogy a gázkazánok a biztosított vagyontárgyak körébe tartoznak. A Biztosítási Feltételek szerint a biztosított vagyontárgyak körébe tartoznak és épületnek minősülnek az épület gázszerelése, a hozzájuk tartozó gázkazánok és gázkonvektorok. A biztosításból kizárt, azaz nem épületnek, hanem ingóságnak az egyéb gázfogyasztó készülékek minősülnek. Ennek a megkülönböztetésnek azonban nem volt jogi jelentősége, mivel a felperes kára betöréses lopás folytán keletkezett, ilyen kockázatot pedig a szerződés az épületre nézve sem tartalmazott. A felperes nem jelölte meg, hogy a díjelőleg visszafizetésére irányuló kereseti követelést elutasító döntés milyen okból jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletnek ezt a rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság nem bírálta felül. [Pp. 270.§

(2)bekezdés] A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§-ának

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról határozni nem kellett. A felperes költségei megtérítésére a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdésére figyelemmel nem tarthat igényt. Budapest,

1. január
2. dr. Bősinger Zsuzsanna a tanács elnöke - előadó bíró s.k., dr. Kiss Mária bíró s.k., dr. Puskás Péter bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző