Bfv.791/2010/4 – Kúria

(1)visszaesőt, eltiltásra mellény bekezdés) és egy 3 évi ítélte. Az pár félcipő lefoglalását megszüntette, és a terheltnek kiadni rendelte, míg egy darab női kerékpár és egy darab fabot elkobzását rendelte el. Kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére. A Hajdú-Bihar március

1. Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, a
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott számú végzésével a bíróság ítéletét 1.Bf.72/2009/
3. városi helybenhagyta. A városi bíróság ítéletében rögzített tényállás szerint a terhelt ittas állapotban, 14 óra 50 perc körüli időben jelent meg a takarmányboltban. A terhelt ekkor a hízótáp áráról érdeklődött, miközben meggyőződött arról, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt gyér a forgalom, illetve az üzletben kizárólag az eladó tartózkodik egyedül. Miután a sértett a szükséges információval a terheltet ellátta, a terhelt a helyiségből eltávozott, kérve sértettet, hogy maradjon ott, hazamegy pénzért, mert most nincs nála. A terhelt kb. takarmányboltnál, 10-20 perc melynek elteltével külső ismételten kerítésénél megjelent a kerékpárját letámasztotta, udvarára belépett, és a fején levő - a szeménél kivágott - sapkát álláig lehúzta, míg a kezében egy - időközben magához vett - kb. fél méter hosszúságú botot tartott. A terhelt ekként rontott be a takarmánybolt irodahelyiségébe, ahol a sértett az asztalánál ülve dolgozott. A terhelt gyors léptekkel közeledett a sértett felé, miközben a kezében tartott fabotot a válla fölé lendítve ütésre emelte, valamint ráordított, hogy "add ide a pénzt, mert agyonverlek". A sértett az asztaltól felugrott és egyik kezével a felemelt botot, annak közepe tájékán, míg másik kezével a terhelt gallérját ragadta meg, miközben kérlelte, hogy cselekményével hagyjon fel. A terhelt azonban kezével a zsebébe nyúlt és olyan mozdulatot tett, amelyből a sértett arra következtethetett, hogy valamilyen fegyver van nála, különösképpen, hogy a terhelt annak használatával is fenyegetőzött. A fegyverhasználattól tartva a sértett elengedte a terheltet, aki az ekkor kb. 30.000 forintot tartalmazó pénztárgéphez szaladt és annak gombjait nyomogatta, fiókját feszegette, kinyitni azonban - ittas állapotánál fogva - nem tudta. A sértett mindeközben meggyőződött arról, hogy a terheltnél nincs az általa korábban fenyegetésként emlegetett fegyver, így hátulról mindkét felkarját hagyjon fel kinyitásával megragadva cselekményével. nem boldogult ismételten kérlelni kezdte, Miután a terhelt a sem, azzal továbbra hogy pénztárgép felhagyott, a helyiségből kirohant - a botot az előtérben eldobva - miközben fenyegető kijelentéseket tett a sértett irányába. Miután a terhelt a helyiséget elhagyta, kerékpárral távozott a helyszínről. Mivel a sértett - a terhelt korábbi fenyegető kijelentései alapján - tartott attól, hogy akár társai is lehetnek, némileg később merte elhagyni az irodát, és a takarmánybolttal egy udvarban levő varroda dolgozóitól kért segítséget, valamint értesítette a rendőrséget. A bűncselekmény eszközéül használt fabot, a terhelt által használt okkersárga női kerékpár, valamint a bűncselekmény idején viselt ruhaneműi az eljárás során lefoglalásra kerültek. A megyei bíróság másodfokú végzésében a városi bíróság ítélete történeti tényállását mindenben megalapozottnak és a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen BF.1914/
4. számon a Legfőbb Ügyészség Indítványát pontjára a nyújtott Legfőbb alapította, be felülvizsgálati indítványt. Be. bekezdés Ügyészség a és hivatkozott, arra
5. §

(1)hogy a b) kerékpár elkobzására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Btk. 77. §

(1)bekezdésének a) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez használtak vagy arra szántak, az irányadó tényállásból kitűnően viszont a lefoglalt kerékpárt a terhelt nem a bűncselekmény elkövetésének eszközéül használta, hanem közlekedési eszközként, amikor azzal közelítette meg, majd azzal hagyta el a bűncselekmény helyszínét. Eseti döntésekkel alátámasztva utal arra, hogy a kerékpár elkobzása törvénysértő, amire tekintettel a törvénysértő rendelkezés hatályon rendelkezéssel a kívül helyezése és a törvénynek lefoglalt kerékpár terheltnek megfelelő történő kiadása indokolt. A terhelt írásban felülvizsgálati terjesztett támadott elő. benyújtott indítványtól Előadta, ítéletén észrevételében függetlenül hogy túlmenően a egyéb lényegében irányú felülvizsgálati egyéb a kérelmet indítvánnyal ítélettel 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, mely büntetés tekintetében a bíróság kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. E 4 hónapi büntetése összbüntetésbe foglalásra került a 3 évi fegyházbüntetéssel és a bíróság az összbüntetésként megállapított 3 év 1 hónapi szabadságvesztés tekintetében is kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A terhelt ezt méltánytalannak tartva, humánus döntés meghozatalát kérte. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta és az abban foglaltakhoz a terhelt védője is csatlakozott. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában maradéktalanul helyes érveléssel mutatott rá arra, hogy az ügyben eljárt bíróságok a büntető terhelt anyagi jog tulajdonát szabályainak képező megsértésével rendelkeztek elkobzásáról. A kerékpár a rendelkezés alapjául felhívott Btk. 77. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében ugyanis az a dolog kobozható el, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak. Az irányadó tényállás szerint viszont ekként, hanem közlekedési bűncselekmény a terhelt a eszközül elkövetésének helyszínét lefoglalt kerékpárt használta, azzal nem amikor közelítette a meg, illetve onnan azzal távozott. Márpedig a bírói gyakorlatban huzamos ideje és egységesen érvényesül (például BH.1993.135.) az az elv, hogy a közlekedési eszköz és a bűncselekmény elkövetésének eszköze nem egybeeső fogalmak, a közlekedési eszközül használt dolog e rendelkezés alapján nem kobozható el. A jogerős ítélet felülvizsgálati ekként eljárásban törvénysértő korrigálható rendelkezése (BH.2006.2.), csak mivel a büntetőeljárási törvény a különleges eljárás szabályai között az elkobzást, illetve a lefoglalt dolgokat érintő utólagos rendelkezések között (Be.569-571. §) az ilyen jellegű jogsértés kiküszöbölésére nem nyújt lehetőséget. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában foglaltakkal egyezően a Be. 427. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a jelzett körben megváltoztatta, maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttől lefoglalt kerékpárra vonatkozó elkobzást kimondó rendelkezést mellőzte és azt a Be. 155. §

(1)és

(2)bekezdése alkalmazásával - a lefoglalás megszüntetése mellett - a terheltnek rendelte kiadni. A határozat egyéb - törvényes - rendelkezéseit a Legfelsőbb Bíróság a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. (A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a terheltnek a beadványában az összbüntetési ítéletével kapcsolatban előterjesztett észrevételei a jelen felülvizsgálati ügyhöz nem kapcsolódóak, mivel kifogásai nem a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárásban kirendelt védő határozatokat érintették.) A felülvizsgálati a közreműködésével felmerült bűnügyi költségről a Legfelsőbb Bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése rögzíti, előterjesztett, ismételten hogy az illetőleg előterjesztett ugyanazon a jogosult korábbival indítvány által azonos elutasítására határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest,

1. január
2. ismételten tartalommal vonatkozó Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné