← Magyarország

Kbf.121/2010/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,

  1. február
  2. napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati tekintély megsértésnek vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
  3. szeptember
  4. napján kihirdetett KB.I.83/2009/
  5. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
  6. szeptember
  7. napján kihirdetett KB.I.83/2009/
  8. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati tekintély megsértésének vétségében, ezért 250 napi tétel, napi tételenként 200 Ft, összesen 50.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, és rendelkezett meg nem fizetés esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője 3 napot tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő terjesztett elő fellebbezést a tényállás téves megállapítása és bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.142/
  9. számú átiratában indítványozta a vádlott személyi körülményeit kiegészíteni azzal, hogy jelenleg foglalkoztatási segédelőadó beosztást lát el. Egyebekben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet változtassa meg és védencét elsősorban bűncselekmény, másodsorban bizonyítottság hiányában mentse fel. Harmadsorban a kiszabott büntetés enyhítését kérte. A védő beadványában az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat értékelő és tényállást megállapító tevékenységét támadta. A vádlott a nyilvános ülésen saját védelmében előadta, hogy nem követett el bűncselekményt és a felmentését kérte. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat fenntartotta. A bejelentett védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. A védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A sértett a vádlottra nézve terhelő vallomást tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a sértettnek a terhelő vallomását fogadta el a tényállás alapjául, figyelemmel arra, hogy ezen vallomást támasztotta alá további objektív tanú vallomása is. Az elsőfokú bíróság meggyőző logikus magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el határozata alapjául. A Be.351.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy sem a vádlott, sem a védő új tényre, bizonyítékra nem hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a vádlott személyi körülményei kiegészítését sem. Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a védőnek a bizonyítékok újra értékelésére, és felmentésre irányuló fellebbezése nem vezethetett eredményre. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.356.§
(1)bekezdés b/ pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségében megállapította. A fellebbviteli bíróság tehát más jogcímen sem látott törvényes lehetőséget a vádlott felmentésére. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése sem alapos. Az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e/ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására, melynél a napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege méltányos, és megfelelően tükrözi a vádlott személyi és jövedelmi viszonyait. Összességében a kiszabott büntetés megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, így annak enyhítésére nem volt lehetőség. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes, ezért azt a másodfokú bíróság - helyes indoka alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. február
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.