A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A szolgálati közeg elleni erőszak bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- december
- napján kihirdetett Kb.I.33/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 200 (kétszáz) napi tétel, napi tételenként 500,- (ötszáz) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 100.000,- (egyszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben 1 (egy) napi tétel összegének a helyébe 1 (egy) napi szabadságvesztés lép. A részletfizetésre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- december
- napján kihirdetett Kb.I.33/2010/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati közeg elleni erőszak bűntettében, ezért 60 napi tétel, napi tételenként 4.000,- forint, összesen 240.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A pénzbüntetés megfizetésére 12 havi részletfizetést engedélyezett, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, a vádlott enyhítés érdekében fellebbezett. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.9/
- számú átiratában súlyosító körülményként indítványozta megállapítani, hogy a vádlott kriminológiai értelemben visszaeső. Indítványozta mellőzni a súlyosító tényezők közül a vádlott erőszakos magatartására való hivatkozást, mert ez a tényállás része. Az enyhítő körülmények köréből a hosszabb rendőri szolgálatot és a parancsnoki jellemzést kérte mellőzni. Hivatkozott arra, hogy az ítélet indokolása szerint a pénzbüntetés kiszabása a Btk.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel történt, tehát az elsőfokú bíróság a Btk.
- §-ban foglaltakat megsértve a büntetés kiszabásánál nem az elkövetéskori, hanem a vádlottra hátrányosabb elbíráláskori törvényt alkalmazta. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a pénzbüntetés napi tételeinek számát oly módon emelje és az egy napi tételnek megfelelő összeget oly módon csökkentse, hogy a pénzbüntetés összege változatlan maradjon. Indítványt tett a részletfizetésre vonatkozó ítéleti rendelkezés mellőzésére egyebekben pedig, az elsőfokú ítélet helybenhagyására. A vádlott a nyilvános ülésen a saját védelmében és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatai során az elsőfokú ítélet enyhítését kérte. Utalt továbbá arra, hogy azóta másik beosztásba került és fenyítésként alacsonyabb fizetési kategóriába is sorolták. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban írt indítványait tartotta fenn, azokat megismételte. A bejelentett vádlotti fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A katonai tanács a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, bűnösnek érezte magát. Beismerő vallomását alátámasztották a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, így az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk. 355. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző szolgálati közeg elleni erőszak bűntettében állapította meg. A vádlottnak a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság lényegében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabási körülményeket, azonban a súlyosító körülmények köréből mellőzni kellett azt, hogy rendőrtársa sérelmére erőszakos jellegű magatartást fejtett ki, hiszen ez magának a törvényi tényállásnak a lényege. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az enyhítő körülmények nagyobb számára és súlyára figyelemmel lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk. 87. §
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. Megállapítható azonban, hogy az enyhítő rendelkezés alkalmazásánál a katonai tanács a Be. 38. §
(3)bekezdésére hivatkozott, továbbá a pénzbüntetéssel kapcsolatban az elsőfokú ítélet rendelkező részében 12 havi részletfizetést engedélyezett, tehát nem az elkövetés idején
- október
- napján - hatályos, hanem az elbírálás idején hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. A Btk.
- §-ban foglaltak szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni, egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. A jelen esetben az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvény semmiképpen sem tekinthető enyhébbnek, mint az elkövetéskori, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és - az elkövetéskor hatályos Btk.-t alkalmazva - a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 200 napi tétel, napi tételenként 500,- forint pénzbüntetésre enyhítette a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján. A másodfokú bíróság a Btk.
- §-a alapján rendelkezett az 100.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Egyben a részletfizetésre vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez a pénzbüntetés törvényes és megfelelően szolgálja a Btk.
- §-ban írt büntetési célokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezése törvényes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indoka alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
- §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- március
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- március
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő