Győri Ítélőtábla Pf.I.20.394/2006/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr. Bödör Judit pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az OIT Hivatala Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt Zala Megyei Bíróság alperes ellen 37.000.000,- forint kártérítés megfizetése iránti indított perében a Vas Megyei Bíróság által
- szeptember
- napján meghozott P.20.494/2006/
- számú ítélete ellen felperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla dr. Bödör Judit pártfogó ügyvéd részére 10.000,- (Tízezer) forint munkadíj + 2.000,- (Kettőezer) forint ÁFA, azaz összesen 12.000,(Tizenkettőezer) forint pártfogó ügyvédi díjat állapít meg. Felhívja a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy dr. Bödör Judit ügyvéd részére a pártfogó ügyvédi díjat az ellátmány terhére a fentiek szerint utalja ki. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket és a pártfogó ügyvédi díjat az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva dr. Bödör Judit pártfogó ügyvéd díját 12.000,- forintban állapította meg azzal, hogy a megállapított díjat és a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Elsődlegesen az alperesnek az ellenkérelemben előterjesztett elévülési kifogása alapossága vizsgálata során rögzítette, hogy a Ptk.324.§.
(1)bekezdése és 326.§.
(1)bekezdése értelmében amennyiben a felperes kártérítési igénye körében az
- július
- napján kelt bírósági végzés törvénysértésére hivatkozik, úgy az esedékesség időpontja ez a dátum (Ptk.360.§.
(1)bekezdése). A felperes személyes meghallgatása során elismerte azt, hogy az elévülést megszakító cselekményt nem tett, így a felperes követelése elévült. Utalt arra a megyei bíróság, hogy alapos az alperes ellenkérelmében foglalt azon kifogás is, hogy a felperes a rendes jogorvoslati eszközöket a kára elhárítása érdekében nem vette igénybe figyelemmel arra, hogy a Nagykanizsai Városi Bíróság végzése ellen fellebbezéssel nem élt, melyet szintén elismerte a felperes. Az ítélet elleni fellebbezésében - azt tartalma szerint értelmezve - a felperes annak megváltoztatását, keresetének való helyt adást kért. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy azért nem fellebbezett a kifogásolt végzés ellen, mivel telefonon beszélt a Budapest Bank osztályvezető helyettesével, aki közölte vele, hogy a követelést értékesítik és mivel két éven keresztül őt a követelés érdekében senki nem kereste, úgy gondolta, hogy az ellenérdekű fél nem fogja kérni a végrehajtást, hanem közösen fogják értékesíteni a gépeket. A fellebbezési ellenkérelem az ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a bizonyítási eljárást a szükséges - és egyben elégséges - körben lefolytatva az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetését - és részben annak indokolását is - az ítélőtábla osztja. A felperesi elismerésre is figyelemmel a felperes a végzést jogorvoslattal nem támadta meg. A Ptk.349.§.
(1)bekezdése szerint közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Ezen jogszabályi rendelkezésből következően a jogorvoslat kimerítése olyan előfeltétel, amely a kártérítési igény érdemi elbírálásához nélkülözhetetlen. Ettől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha a károsult a hatóság hibája, mulasztása miatt nem vette igénybe a jogorvoslati lehetőséget. (BH.1999.év 451.sz. eseti döntés) Ekként adott ügyben a rendes jogorvoslat igénybevételének elmaradása körében kimentésként nem elégséges az a felperesi állítás, miszerint azért nem élt jogorvoslattal, mert bízott a végrehajtáson kívüli értékesítésben, ugyanis a végrehajtás vele szemben folyt. Fentiek szerint megállapítható, hogy a felperesnek - a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételének hiányában mint kizáró feltétel meglétében közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresete nem alapos, elsősorban ezen okból az alperes kárfelelőssége nem áll fenn. Ennek értelmében a követelés elévülésének vizsgálata, mint másodlagosan vizsgálandó kérdés, már szükségtelen is. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperes pártfogó ügyvédjének díját és a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli (7/2002.(III.30.) IM.sz.r. 1.§.
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(4)bekezdés, 5.§.
(1)bekezdés b./ pont,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés,
(6)bekezdés, 6/1986.(VI.26.) IM.sz.r.13.§.
(1)bekezdés, 14.§., Pp. 78.§.
(1)bekezdés). Győr, 2007.évi szeptember hó 13.napján Dr. Ábrahám Éva sk. . Lezsák József sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró