Pf.20159/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.159/2011/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gellér Balázs József ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Karas Monika ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. november
3. napján meghozott, 19.P.26.164/2010/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A ... alperes által szolgáltatott ... ... című,
6. november 27-ei műsorában „...” című összeállításában felperes nevefelperesről képsorokat és vele kapcsolatos közléseket adott közre. A televízió által sugárzott műsor elérhető volt az alperes által működtetett ... internetes portálon is. Az alperesi műsorban elhangzottakat sérelmezve a felperes keresetében sajtóhelyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest a keresetlevélben foglalt szövegezéssel, mind a televíziós, mind az internetes közléssel kapcsolatban. Keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorban elhangzott, hogy ...ék bombariadóval választották meg a ... elnökévé, ezzel szemben a valóság az, hogy sosem volt ennek a szerveződésnek a vezetője. A műsor taglalva a ... egyesületek tevékenységét és ezek ...tal való összefüggéseit, megemlítette a ...-ügyet, majd a felperest és cégét, valamint egy ... településsel kapcsolatos pályázatot. Ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a ...-ügy és a pályázat összefügg, másrészt, hogy a pályázattal kapcsolatosan maga is jogszerűtlenül járt el. Ezzel szemben azonban a valóság az, hogy nem hallgatta el azt, hogy a ... Kft. tagja és ügyvezetője, erről a bírósági tárgyaláson is beszámolt. Előadta, hogy a kft. bevételének legjelentősebb része rendezvényszervezésből származik. A kft. megbízási jogviszonyban állt ...mal egy pályázattal kapcsolatosan, melyért 4%-os sikerdíjat kötöttek ki. Hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes a „pályázati biznisznek” és a „pályázatok zsírozásának” felemlítésével olyan hamis látszatot keltett, hogy a ...-ügy és a ... pályázat összefügg, ő maga pedig jogszerűtlenül járt el. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy számos érdemi információ a ...-féle büntetőügy tárgyalásain került elő, mint ahogy az alperes által kifogásolt elnökké választással kapcsolatos közlés is. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesnek részben hiányzik a kereshetőségi joga, mivel a ... Kft-vel kapcsolatosan igényt nem érvényesíthet, ezen kívül a gazdasági társaságnak kizárólag a tevékenységét értékelte. A büntetőtárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatosan előadta, hogy a sajtószervet kizárólag az a kötelezettség terheli, hogy a büntetőeljárás aktuális állásáról a valóságnak megfelelően tájékoztasson. A felperes sem vitatta azt, hogy az általa közöltek ténylegesen a büntetőtárgyalás alkalmával hangzottak el. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 27.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság ismertetve a sajtó-helyreigazítási eljárásra irányadó szabályokat, illetve a Legfelsőbb Bíróság PK
7. számú állásfoglalását, a véleménynyilvánítással foglalkozó alkotmánybírósági határozatokat, valamint a személyhez fűződő jogok érvényesítésével kapcsolatos jogszabályt, arra a következtetésre jutott, - vizsgálva a televíziós és az internetes közlést is - hogy a felperes keresete nem megalapozott. Kitért arra, hogy a felperes helyreigazítási kérelmének címzettje az alperesi társaság volt, ezen kívül az internetes közlés vonatkozásában a címzett személye megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság a felperes bombariadó segítségével való megválasztása tekintetében megállapította, hogy tényszerű volt az, hogy a büntetőeljárás alkalmával ez a körülmény felmerült, ennek közlése során az alperesnek a közlés tartalmát nem állt módjában felülvizsgálni. Utalt arra is, hogy a felperes személyének megítélése szempontjából a sérelmezett közlés lényegtelen körülménynek minősül, esetleges valótlansága esetén sem alapítható rá sajtó-helyreigazítási igény. A felperes által részben tulajdonolt cég pályázatírói tevékenysége és a ... per között közvetlen kapcsolat nem teremtődött a műsorban. Az, hogy az alperesi adás a felperes vádlottként tett nyilatkozatát idézve, a jövedelem és annak forrásai tekintetében szembe állítja azzal, hogy egyetlen pályázat esetében milyen nagyságrendű díjazásra és ezen keresztül nyereségre tehet szert, még nem teremt olyan látszatot, hogy a pályázatírói tevékenység miatt bűncselekmény gyanúja merülhetne fel. A sérelmezett műsor véleményt formált arról, hogy nem feltétlenül bizonyos az, hogy a felperes kizárólag minimálbérből élne. A pályázatírói tevékenységről az alperes nem keltette azt a látszatot, hogy törvénytelen lenne. Az alperes egy példát említett a kft. tevékenységével összefüggésben, ami az elsőfokú bíróság szerint nem jelenti annak állítását, illetőleg hamis látszat keltését, hogy az általa részben tulajdonolt kft. kizárólag baloldali irányultságú önkormányzatok vagy társadalmi szervezetek részére végezne tevékenységet. Megállapította az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperes a kft. egyik tulajdonosaként, illetőleg képviselőjeként rendelkezik kereshetőségi joggal a kft. vonatkozásában is, hiszen a kft. egész tevékenységét a személyén keresztül világította meg az alperes. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet „biznisznek” nevezni nem lépi túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határait, és a pályázatok „zsírozása” is alapvetően véleménynyilvánító közlésnek minősül. Nem állítja, és nem is kelti ez a fordulat azt a hamis látszatot, hogy bűncselekmény gyanúja merült volna fel, de véleményként valóban utal a kapcsolati tőke hasznosítására, ez azonban sajtóhelyreigazítás tárgya nem lehet. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetében foglaltaknak megfelelő ítélet meghozatalát, és az alperes perköltségben való marasztalását. A bombariadóval való megválasztással összefüggésben kifejtette, hogy ez a ...-ügy II. rendű vádlottjának, ...nak a védekezéséből származó közlés volt, amelyről a felperesnek, mind az eljárás résztvevőjének tudomása volt. E körülmény azonban nem hangzott el a sérelmezett műsorszámban, így az átlagnéző nem jutott olyan tudomás birtokába, hogy ennek a tényállításnak ki, illetőleg mi a forrása, ezért az alperes alappal nem hivatkozhat a PK
8. számú állásfoglalásban foglaltakra. A felperes álláspontja szerint egyértelmű az, hogy a műsor összefüggést sugall a ...-ügy és a felperes által részben tulajdonolt társaság által írt ... pályázat között. Az összefüggést pedig éppen a felperes személyével teremti meg, amikor a kihallgatásának azon részét vágták be, amikor arról nyilatkozik, hogy a ... Kft-nek tagja. Téves volt az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítása, amely szerint a műsor nem kelt olyan látszatot, hogy a felperes ... pályázattal kapcsolatos eljárása jogszerűtlen lenne. A felperes kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem végezte el a szöveg megfelelő vizsgálatát, ugyanis az alperes a felperes teljes tevékenységét a kft-n keresztül a politikai ...oldalhoz igyekezett kötni. Amennyiben az elsőfokú bíróság a sérelmezett műsorszám teljes szövegét megfelelően vizsgálta volna, akkor nem juthatott volna arra a téves álláspontra, hogy a „biznisz” illetve „zsírozás” kifejezések nem egyértelműen bűncselekmény gyanújára utalnának. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hagyja helyben, és a felperest marasztalja a költségekben. Hivatkozott arra, hogy nincs lehetősége arra, hogy kommentárral lássa el a büntetőeljárásból származó információkat. Másrészt nincs kötelezettsége arra, hogy egy ilyen eljárásban elhangzottak valóságtartalmát firtassa. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelt, amikor azt állapította meg, hogy a műsor nem keltett olyan látszatot, hogy a felperes pályázatírói tevékenységével kapcsolatosan bűncselekmény gyanúja merült volna fel. Kifejtette, hogy a sajtó-helyreigazítási perben kizárólag a tényállítások valóságtartalma vizsgálható, amelyek a felperes személyével összefüggésben hangzottak el. A műsor egészének tartalma nem bír olyan tartalommal, mint amit a felperes állított. Nem keletkezett olyan hamis látszat, hogy a pályázatnak köze lenne a ...-ügyhöz, tény azonban az, hogy a pályázatot a felperes és cége készítette, és az is tény, hogy a felperes érintettje volt a ...-ügynek. A műsorban nem hangzott el az, hogy a felperes cége kizárólag baloldali vagy ilyen kötődésű önkormányzatoknak készített volna pályázatokat, így a felperes ezzel kapcsolatosan alapos helyreigazítási igénnyel nem léphetett fel. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
9. évi III. törvény (Pp.)
10. §