Mfv.II.11.073/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Sziklainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen munkabér és egyéb anyagi juttatás megfizetése iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságnál 2.M.450/
- szám alatt megindult és másodfokon a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.003/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és az alperes által benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.003/2009/
- ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperest terhelő felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- január 2-ától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel, kezdetben masztering galván szervizmérnök, utóbb fejlesztőmérnök munkakört töltött be. A felperes munkaszerződésének 7.3.a. pontja szerint a munkáltató tevékenységi köréhez kapcsolódóan létrehozott szellemi termékek fölött a munkáltató rendelkezik, az szolgálati jellegűnek minősül. A b. pont szerint a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotásokért külön e címen meghatározott díjazásban nem részesül, legfeljebb jelképes összegű díjazás kerülhet megállapításra abban az esetben, ha ez jogszabálynál fogva kötelező. A munkaszerződés c. alpontja rögzíti, hogy a felperes azért nem részesül külön díjazásban, mert a munkaszerződés alapján megfelelő díjazásban részesíti a munkáltató. A d. pont szerint a társaság gazdasági tevékenységét kiemelkedően elősegítő szellemi termékeket létrehozó munkavállalót az alperes külön díjazásban részesíti. A felperes munkaköri leírásának
- pontja szerint a felperes munkaköri feladatát képezte az alperes által üzemeltetett technológiák folyamatos ellenőrzése, fejlesztési javaslatok és megvalósíthatósági tanulmányok készítése a fejlesztési főmérnökkel együttműködve. Az alperes a
- június 12-én kelt rendes felmondással 55 nap felmondási idővel
- augusztus 6-ai hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a felperes az Mt. 87/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül. A felperes keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetése megállapítását, és az Mt. 100. §
(4)bekezdése alapján 7 havi átlagkereset megfizetését kérte arra hivatkozva, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, mivel a munkaviszonya megszüntetéséről bosszúból, a szellemi alkotással összefüggő igény benyújtása után döntött. A szellemi alkotásokhoz kapcsolódóan előterjesztett kereseti kérelmében elsődlegesen a munkaszerződés 7.3.b. pontja semmisségének megállapítását kérte, valamint az alperes kötelezését arra, hogy a per alapjául szolgáló szellemi alkotás (know-how) hasznosítása esetén kössön vele és a know-how másik kidolgozójával hasznosítási szerződést, és fizessen royalty díjat. Másodlagos kereseti kérelmében a munkaszerződés 7.3.c., és 7.3.d. pontjaira figyelemmel három évre visszamenőleg jövedelemkülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a versenyszférában dolgozó egyetemet végzett férfi alkalmazottak bruttó átlagkeresete és saját jövedelme különbözete alapján. Amennyiben a jövedelemkülönbözet megfizetésére az alperes nem hajlandó, harmadlagos kereseti kérelmében a felperes a munkaszerződés 7.3.b. pontja érvénytelenségének megállapítását és az alperes hasznosítási szerződés megkötésére kötelezését kérte. A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 2.M.450/2006/27. ítéletével a felperes keresetét elutasította. számú A munkaügyi bíróság az Mt. 142/A. §
(1)és
(2)bekezdéséből, 76. §
(4)bekezdéséből, valamint a 8. §
(1)bekezdéséből azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy a felperes a munkaszerződés aláírásával elfogadta az abban foglalt munkabért, amely egyébként a felek szabad megállapodásának tárgya, valamint elfogadta azt is, hogy az általa létrehozandó szellemi termék felett a munkáltató rendelkezik, és azért külön díjazásra nem tart igényt. A felperes munkaszerződésének kifogásolt rendelkezései a jogszabályba nem ütköznek, jövedelemkülönbözet megállapítására pedig azért nincs mód, mert az Mt. 82. §
(1)bekezdése alapján a munkaszerződést, így az annak részét képező munkabért is csak közös megegyezéssel lehet módosítani, bírói úton a munkáltatót erre kötelezni nem lehet. Ugyanezen indokból alaptalannak találta a munkaügyi bíróság a harmadlagos kereseti kérelmet is. Utalt arra, hogy a per alapjául szolgáló eljárás hasznosítása nem történt meg, ezért szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a felperes a perbeli eljárás kidolgozásával szellemi alkotást hozott-e létre. A munkaviszony megszüntetés tekintetében azt állapította meg, hogy a felperes a perben nem bizonyította, miszerint az alperes intézkedésére a felperes által előterjesztett kifogás miatt megtorló jelleggel került sor. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.003/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta (az elsőfokú bíróság polgári tárgyú rendelkezései vonatkozásában pedig külön végzéssel határozott). A másodfokú bíróság szerint a felperes hátrányos megkülönböztetésre való hivatkozása csak a vele összehasonlítható helyzetben lévőkkel szemben lenne vizsgálható, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a kereset szerinti kiterjesztő módon nem volt értelmezhető. Miután a rendes felmondás nem a felperes személyére korlátozódott, így azt sem látta bizonyítottnak, hogy annak a közöltektől eltérő indoka volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy az ügyben hatáskörrel nem rendelkeznek, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontjába és 129. §
(1)bekezdésébe ütközően bírálták el a szellemi alkotás körében előterjesztett kereseti kérelmeket. Álláspontja szerint a munkaszerződés hivatkozott §-a semmis, mivel szellemi alkotás ellenértékeként munkabért nem lehet megállapítani. Nem indokolta a jogerős ítélet, hogy milyen jogszabály zárja ki a munkabér meghatározásánál az országos statisztikák figyelembevételét. A munkaviszony megszüntetés körében előadott érvelése szerint az Mt. 4. §
(2)bekezdése alapján a nem rendeltetésszerű joggyakorlás teljesüléséhez nem szükséges annak explicit bizonyítása, hogy a felmondás mások ellen irányul. Az azt megvalósító joggyakorlás akkor is megállapítható, ha annak eredményeként mások jogos érdeke csorbul, érdekérvényesítési lehetősége korlátozódik, mások zaklatásának van kitéve. Ezek bizonyítottan létrejöttek a know howval kapcsolatos igénybejelentésének elutasításával egyidejűleg kiadott felmondás révén. Arra is hivatkozott, hogy az ügyvezető a know how-val kapcsolatos igénybejelentéstől való elállásról próbálta meggyőzni, a felmondás előzetesen nem volt betervezve, az azonnali hatállyal történő elbocsátás súlyos fegyelemsértés következménye szokott lenni, a felmondás közgazdasági szempontokkal megalapozottan nem volt indokolható és az alperes 2006-ban csak neki mondott fel. Kifogásolta, hogy a bíróságok bizonyítási indítványainak nem adtak helyt, sértve ezzel a Pp.
- §,.
- és
- §-aiban foglaltakat, valamint a Pp.
- §-ában előírt indokolási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását annyiban kérte, hogy annak része legyen a polgári jogi igényről való érdemi döntés is. Álláspontja szerint hasznosítás hiányában fogalmilag kizárt bármilyen kereskedelmi haszon után royalty igényt érvényesíteni. Ugyanakkor a hasznosítás hiánya mellett további érvek merültek fel, és tények derültek ki az eljárás során, amelyből az következik, hogy a polgári jogi igény megalapozatlan. A felperes nem tudta bizonyítani olyan újdonság létét, amely bármilyen, a szellemi termékekre vonatkozó jogterület védettségére tarthatna igényt. A felperes fejlesztőmérnöki feladataiból következett a különböző műszaki megoldások kidolgozása, amelyhez kiemelt fizetésben részesült. Az alperes egyebekben a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati alapos. és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem A peres iratok szerint a felperes
- május 26-án az ügyvezetőnek és a vezérigazgatónak címzett levelében a Kft.-n belüli juttatási viszonyok felülvizsgálatát kérte, mivel az alperesnek számos olyan munkát végzett, amelyeket munkaköri kötelezettségeit meghaladóan szellemi termékként is lehetett volna dokumentálni, de az előbbiek a részére nyújtott juttatásban nem fejeződtek ki. Az alperes a felperes munkaviszonyát a
- június 12-én kelt rendes felmondással szüntette meg, amelyben az Mt. 87/A. §
(1)bekezdés a) pontjára utalva a felperes nyugdíjas voltára hivatkozott. A felperes munkaviszonya megszüntetését illetően - figyelemmel az Mt. 89. §
(6)bekezdésére - az alperest indokolási kötelezettség nem terhelte, az intézkedés jogszerűségét a bíróságok a rendeltetésszerű joggyakorlás tekintetében annyiban vizsgálhatták, hogy a rendes felmondás a felperes
- május 26-ai levelével volt-e összefüggésben, annak következménye volt-e. Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a következtetésre, hogy a rendes felmondás tekintetében annak rendeltetésével össze nem férő célból történt joggyakorlása nem volt megállapítható. A felperes nem vitatta az alperes
- évi gazdasági eredményei körében előadottakat, eszerint a cég vesztesége
- májusára 16 millió forint, júniusra 26 millió forintra növekedett. A tanúként meghallgatott P. M. gazdasági vezető arról nyilatkozott, hogy az alperes 2006-ban nagy megrendeléseket veszített el, a vezetői értekezleteken ezért visszatérő téma volt, miként lehet kevesebb költséggel működni (
- sorszámú jegyzőkönyv 2.,
- oldal). Ennek következtében döntött az alperes többek között a felperes munkaviszonya megszüntetése mellett, és a felperessel azonos fejlesztőmérnöki munkakörben a továbbiakban csak Sz. F. munkavállalót alkalmazta, amely intézkedés célszerűsége a perben nem volt vizsgálható. A megszüntetés körülményeiből tehát joggal való visszaélésre nem lehetett következtetni. Ezt a perben a felperesnek nem sikerült bizonyítania, ezért az eljárt bíróságok megalapozottan utasították el e körben a felperes keresetét. Helytálló volt a jogerős ítélet álláspontja a jövedelemkülönbözet iránti kereseti kérelem vonatkozásában is. A hátrányos megkülönböztetés ugyanis azonos helyzetben lévők tekintetében vizsgálható, azaz az adott munkavégzési hely azonos munkakörű, hasonló korú és gyakorlatú munkavállalói tekintetében. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes, az országos bérátlag alkalmazhatóságára vonatkozó érvelése téves jogszabály értelmezésen alapult. A jogerős ítéleti döntést a peres eljárás bizonyítékai aggálytalanul alátámasztották, ezért a bíróságok jogszabálysértés nélkül mellőzték a felperes bizonyítási indítványai teljesítését, az indokolás ezzel összefüggő hiányossága az ügy érdemi eldöntésére kihatással nem volt. Az alperes vonstkozó felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság ugyanezen ügyben hozott 3.Mf.20.003/2009/5-I. sz. végzése ellen irányult, amelynek tárgyában - a benyújtott felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság külön végzést hozott (Mfv.II.10.927/2010/3.,), ezért a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben foglaltak jelen eljárásban a felülvizsgálat tárgyát nem képezhették. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a nagyobb részben pervesztes felperest kötelezte a felülvizsgálati eljárás költsége megfizetésére. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem alaptalansága miatt az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet ügyben még irányadó 3. §
(3)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási illeték fizetésre köteles, míg a felperest terhelő felülvizsgálati eljárási illetéket a rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő