← Magyarország

Kfv.39204/2010/4 – Kúria

Kfv.V.39.204/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Balogh Melinda ügyvéd által képviselt Puszta-Terra Kft. felperesnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 17.K.32.090/2009/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 17.K.32.090/2009/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ .......-én beérkezetten a felperes kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése iránt kérelmet nyújtott be. A kérelem mellékletét képező SFH /Standard Fedezeti Hozzájárulás/ táblázatban a megtermelni kívánt mezőgazdasági növények közül zabot, szemeskukoricát, egyéb gabonaféléket, takarmánynövényeket, napraforgót, gyepet /rét-legelő/, a tenyészteni kívánt állatok közül szarvasmarhát, beszerezni kívánt gépként traktort tüntetett fel. Az elsőfokú hatóság a
  6. november
  7. napján kelt 1078939144 számú határozatával a támogatási kérelmet elutasította, mert azt állapította meg, hogy a felperes nem folytat kertészeti tevékenységet. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  8. február
  9. napján kelt 2040785095 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007./IV.17./ FVM rendelet /a továbbiakban: R1./ 9.§ /5/ bekezdésére, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2008./III.7./ FVM rendelet /a továbbiakban: R2./ 1.§-ára alapította. Indokolása szerint a felperes sem a ...ban benyújtott egységes kérelemmel elvégzett keresztellenőrzés alapján, sem pedig a támogatási kérelem részét képező SFH betétlap alapján nem végez, és a ....-ig szolgáltatott információk alapján nem is tervezi kertészeti tevékenység folytatását. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint megfelel a R
  10. 5.§ /1/ bekezdésében szabályozott ügyfél meghatározásnak, ugyanis a TEÁOR'08 szerinti 01.1 és 01.5 tevékenységet végez, azaz a támogatás jogszabályi fogalomrendszerében folytat kertészeti tevékenységet. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes megfelel a támogatás R
  11. 5.§-ában meghatározott feltételeknek. A R
  12. 5.§ /2/ bekezdése értelmében azonban ez még nem feltétlenül elég a támogatás megítéléséhez, mert a R
  13. 9.§ /5/ bekezdés alapján a támogatási feltételeknek megfelelő kérelem is elutasítható, ha nem valósítja meg a jogcímrendeletben meghatározott célkitűzéseket. Jogszabályi rendelkezés hiányában, a köznapi értelmezés szerint kertészeti tevékenység az élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, zöldségek és gombák, a nem emberi fogyasztásra szánt dísznövények termesztése. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a támogatási kérelemben megjelölt felperesi tevékenységek nem kertészeti tevékenységek, ezért megalapozottan állapította meg az alperes, hogy a kérelem elutasítható, mert nem valósítja meg a támogatási forma célját. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a R
  14. 2.§ /1/-/4/ bekezdéseit, 5.§ /1/-/2/ bekezdéseit, 7.§ /1/ bekezdés a. pontját, a R
  15. 1.§, 3.§, 5.§-át, a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelt. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság pontos tényállást rögzített az ítéletében, és a megfelelő jogszabályok helytálló értelmezésével jogszerű döntést hozott. Az Európai Mezőgazdasági társfinanszírozásában megvalósuló Vidékfejlesztési Alap támogatások igénybevételének általános szabályait a R
  17. tartalmazza, míg ugyanebből az Alapból a kertészeti gépek beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeit a R
  18. szabályozza. A R
  19. a támogatás célját környezetbarát (energiatakarékos) gépek és technológiai berendezések beszerzése révén a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javításában határozta meg /1.§/. Az elsőfokú bíróság helytállóan idézte a R
  20. 5.§ /2/ bekezdését, amely szerint a támogatási feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatás igénybevételére, továbbá a R
  21. 9.§ /5/ bekezdését, amely értelmében, ha a támogatási kérelem nem valósítja meg maradéktalanul a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály szerinti célkitűzéseket, a kérelem elutasítható. E jogszabályhelyek alapján a támogatási feltételeket teljesített, de a jogszabály szerinti célkitűzéseket maradéktalanul meg nem valósító kérelem elutasítható. A Legfelsőbb Bíróság egyet értett az elsőfokú bíróság és a hatóság azon álláspontjával, hogy a kertészeti ágazat színvonalának javítását szolgáló gépbeszerzési támogatásra nem jogosult az, aki kertészeti tevékenységet nem végez, mert kérelme e tevékenység folytatásának hiányában „a kertészeti ágazat /…/ színvonalának javítása" jogszabályi célkitűzést nem valósítja meg. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette, a hatósággal egyezően, felperesnek a kérelme adatlapján megjelölt tevékenységét nem kertészeti tevékenységnek, így a kérelem azzal együtt, hogy R
  22. 5.§ /1/ bekezdését nem sérti, nem valósítja meg a támogatás célkitűzéseit. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221.§ /1/ bekezdésében foglaltak szerint részletesen tartalmazza a jogszerű döntés indokait, amelyet a felülvizsgálati kérelemben foglaltak nem cáfoltak meg. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló
  23. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  24. december
  25. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.