Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.546/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a VDSzSz Szolidaritás (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 24/a. szám) jogtanácsosa, Mátéhné dr. Bertók Judit által képviselt felperesnek a dr. Sáth Adrienn jogtanácsos által képviselt alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perben az alperes pernyertessége előmozdítása érdekében a dr. Vígh Péter jogtanácsos által képviselt beavatkozóként vett részt - a Fővárosi Bíróság
- október 1-jén kelt 26.G.42.148/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 10.000-10.000 (Tízezer-Tízezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. 01-10-04551 cégjegyzékszámon bejegyzett alperes alapítója és egyedüli tagja az alperesi beavatkozó. A
- január
- napján a cégjegyzékbe bejegyzett alperesnek a
- szeptember 11-én kelt és módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat 11.1 pontja úgy rendelkezett, hogy a felügyelőbizottság legalább 3, legfeljebb 6 tagból áll. A
- számú melléklet felsorolta a felügyelőbizottság hat tagját. Az alperesnél foglalkoztatott munkavállalók létszámára tekintettel az alperesnél működő felügyelőbizottság tagjainak egyharmada (2 fő) a munkavállalók képviselőiből állt. A felperes az alperesnél működő üzemi tanács delegáltjaként
- november
- napjával tagja a felügyelőbizottságnak. A Központi Üzemi Tanács (a továbbiakban: KÜT) elnökének
- október 29-én kelt levele tanúsága szerint a felperesen kívül F. I. a munkavállalók képviselőjeként vett részt a felügyelőbizottság munkájában. Az alperesi beavatkozó
- július 14-én kelt levelében arról tájékoztatta az alperesnél működő KÜT elnökét, hogy a felügyelőbizottság létszámát 3 főre kívánja csökkenteni, amelynek keretében
- július
- napjával a munkavállalók által delegált felügyelőbizottsági tagok is visszahívásra kerülnek. Erre figyelemmel a felügyelőbizottságba
- július 31-ig egy fő megválasztását kérte az üzemi tanácstól. A KÜT elnöke a
- július 28-án kelt levelében közölte, hogy a KÜT egészen addig nem vizsgálja felül a munkavállalói oldal részéről
- október 29-ig megválasztott felügyelőbizottsági két tag tagságáról szóló döntését és nem hívja vissza őket, amíg a felügyelőbizottsági tagságuk nem ütközik jogszabályba. Az alperesi beavatkozó
- október 5-én kelt 42/280/
- számú alapítói határozatával az alperes alapító okiratának 11.1 pontját úgy módosította, hogy a felügyelőbizottsági tagok számát 3 főben határozta meg. Az alperesi beavatkozó a
- november 4-én kelt levelében ismét kérte a KÜT elnökét, hogy a felügyelőbizottság számának csökkentésére tekintettel
- november 12-ig egy főt delegáljon az alperes felügyelőbizottságába. Közölte, hogy delegálás hiányában
- november
- napjától a felperest visszahívja a tisztségéből, és a munkavállalói képviseletet a névsor szerinti első munkavállaló, F. I. fogja ellátni. Delegálás esetén a javaslatnak megfelelően visszahívásra, illetve kinevezésre kerül a munkavállalói küldött. Az alperesi beavatkozó a
- november 12-én kelt 45/280/
- számú határozatával három felügyelőbizottsági tagot, köztük a felperest is visszahívta
- november 12-i hatállyal. A felperes a bírósághoz
- december 14-én benyújtott keresetében a
- november 12-én kelt 45/280/
- számú alapítói határozat őt érintő visszahívására vonatkozó rendelkezésének a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint visszahívása a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseibe ütközik, mert munkavállaló képviselőjeként az alperes legfőbb szerve kizárólag a KÜT javaslatára hívhatta volna vissza őt a tisztségéből. A KÜT azonban nem tett ilyen tartalmú javaslatot. Érvelése szerint a munkavállalói küldött az üzemi tanács javaslata nélkül csak abban az esetben hívható vissza, ha az üzemi tanács a küldöttel szemben törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 42/280/
- számú határozatával a felügyelőbizottsági tagok száma három főre csökkent.
- november 4-én ismét eredménytelenül kérte a KÜT javaslatát a visszahívásra kerülő munkavállalói delegált személyének megjelölését illetően. Hangsúlyozta, hogy a 3 fős felügyeleti bizottság egy tagja munkavállalói küldött. A tagságából visszahívott felperes esetében bekövetkezett a törvényben meghatározott kizáró ok, mivel a további tagsága a Gt.
- §
(2)bekezdésébe ütközött volna. Visszahívása megfelelt a Gt. 39. §
(6)bekezdésében foglaltaknak. Hivatkozott a kereseti kérelem okafogyottságára is, mivel a felügyelőbizottság létszáma a 12/280/
- számú alapítói határozat értelmében ismét hat főre növekedett. E körben rámutatott arra is, hogy a keresettel támadott határozat nem helyezhető visszamenőleges hatállyal hatályon kívül és a tagok számának bővülése miatt a felperest ismét kijelölték felügyelőbizottsági tagnak. Az alperesi beavatkozó a felperes kereshetőségi jogát vitássá téve a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság
- október 1-jén kelt 26.G.42.148/2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15.000 forint, az alperesi beavatkozónak 10.000 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint a felperest megilleti a kereshetőségi jog, az e téren kifejtett alperesi álláspont nem elfogadható. A Gt.
- §-ában és
- §-ában szabályozott kizáró okok körébe nem vonható az, ha a felügyelőbizottsági tagok számát a legfőbb szerv csökkenti és ennek következtében a felügyelőbizottságban a munkavállalói küldöttek száma meghaladja a törvényben meghatározott mértéket. Kiemelte, hogy az alapító okirat módosításával szükségszerű volt a felügyelőbizottsági tagok számának csökkentése. Megítélése szerint a Gt.
- §
(1)bekezdésének f) pontjában meghatározott külön törvényi rendelkezéseknek felel meg az, amikor a társaságnál a munkavállalói képviselők létszáma meghaladja a törvényes egyharmados arányt. Az üzemi tanács felügyelőbizottság tagjainak visszahívásával kapcsolatos döntési jogkörét a tagok egyharmados arányában találta megállapíthatónak, ezért a törvényes, azaz a felügyelőbizottság egyharmadát meghaladó munkavállalói képviselőkre nem alkalmazható a Gt. 39. §
(6)bekezdése. Megállapította azt is, hogy a tagság Gt. 31. §
(1)bekezdésének f) pontja szerint a törvény erejénél szűnik meg, ezért a megszűnéshez további cselekményre, így visszahívásra sincs szükség. Ebben az esetben elegendő változásbejegyzési eljárás keretében bejelenteni, hogy mely felügyelőbizottsági tagok jogviszonya szűnt meg. Mindezek alapján szükségtelennek tartotta az üzemi tanács javaslatának a beszerzését. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a Gt. 31. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján a felügyelőbizottsági tisztség külön törvényben meghatározott esetben szűnik meg. Ilyen külön törvényre nem hivatkozott az elsőfokú bíróság, hanem a Gt. felügyelőbizottság létszámával kapcsolatos rendelkezéseivel támasztja alá az alperes határozatának jogszerűségét. Álláspontja szerint még a Gt. 31. §
(1)bekezdése f) pontjának fennállása esetén is - az elsőfokú bíróság indokolásával szemben - szükség lett volna a felügyelőbizottsági tagok visszahívására, mert egyébként nem lehetne azt eldönteni, hogy pontosan mely tagok tisztsége szűnjön meg. Hangoztatta azt is, hogy a visszahívása kizárólag az üzemi tanács javaslatára történhetett volna meg. Az alapítói döntés ilyenkor csak egy formális aktus, amely megerősíti az üzemi tanács döntését, de azt nem bírálhatja felül. A Gt. 39. §
(6)bekezdésében szabályozott kizáró ok csak a munkavállaló tag személyével kapcsolatban felmerülő ok lehet, azt nem lehet kiterjesztően, a felügyelőbizottság tagjainak csökkentésekor előálló helyzetre értelmezni. Az alperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének Az alperesi beavatkozó a fellebbezésre tett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a 42/280/
- számú határozatával a felügyelőbizottság létszámát 3 főben határozta meg. A határozatot nem támadták meg a bíróság előtt. A Gt. alapján a munkavállalók létszáma a felügyelőbizottságban legfeljebb az egyharmados arányt érheti el, az e fölötti arány kizárt. Álláspontja szerint jelen esetben az egy tagon felüli munkavállalói létszám sérti a Gt.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat, ezért a tisztség megszűnését ilyenkor nem lehet az üzemi tanács hozzájárulásához kötni. Hangsúlyozta, hogy a visszahívást megelőzően a KÜT részére közölte a létszámcsökkenési tervét és azt, hogy egy munkavállalói tag lesz a felügyelőbizottságban, amelynek eredménytelenségét követően kizárólag a keresettel támadott eljárást választhatta. A fellebbezés megalapozatlan. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, és a bíróság a meghatalmazott képviseleti jogát az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja (Pp. 72. § és 73/A. § a) pont). A szakszervezet joga, hogy a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben képviselje. A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni (Mt. 19. §
(2)-
(3)bekezdés). A felperes képviseletét a szakszervezete jogtanácsosa a jelen perben meghatalmazás alapján szabályszerűen képviselhette, így a felperes a fellebbezését joghatályosan előterjesztette. Az alperes, mint egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szerveként működő alperesi beavatkozó (alapító) feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai feladataiban való döntések meghozatala (Gt. 19. §
(3)bekezdés). Ide tartozik a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, amelyre kizárólagos hatáskörrel rendelkezik (Gt. 231. §
(2)bekezdés d) pont). A perbeli esetben a felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a Gt. 38. §
(1)bekezdése alapján a munkavállalók képviselőiből állt. A felügyelőbizottság szerepe az ügyvezetés ellenőrzése. A Gt. a tagok belátására bízza, illetve a törvényben meghatározott esetekben kötelezővé teszi a felügyelőbizottság létrehozását. Egyszemélyes társaság esetében az egyedüli tag döntési kompetenciájába tartozik a felügyelőbizottsággal kapcsolatos határozatok meghozatala, így a tagok számának csökkentése is. Az alperesi beavatkozó az alperes egyedüli tagjaként már 2009 júliusában elhatározta a felügyelőbizottság tagjainak hat főről három főre történő csökkentését, amelyről a
- július 14-én kelt levelében tájékoztatta a felügyelőbizottságba korábban két fő munkavállalót delegáló KÜT elnökét. A KÜT elnöke
- július 29én kelt levelében kifejtette, hogy nem hajlandó visszahívni a tagokat egészen addig, amíg a tagságuk nem ütközik jogszabályba. Az alperesi beavatkozó
- november 4-én is felhívta a KÜT elnökét egy fő munkavállaló delegálásra. Ennek elmaradása esetére közölte, hogy a két főt kitevő munkavállalói képviselők közül ki fogja ellátni a munkavállalói oldal képviseletét a felügyelőbizottságban. A bíróság rendelkezésére álló adatok alapján a KÜT a felhívásra nem tett nyilatkozatot. A perbeli esetben tehát az alapítói jogokat gyakorló alperesi beavatkozónak két tényt kellett figyelembe vennie. Egyrészt a Gt.
- §
(6)bekezdése értelmében a munkavállalói küldöttet a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. Másrészt mérlegelnie kellett, hogy a KÜT visszahívásra vonatkozó javaslatának elmaradása esetén a felügyelőbizottság létszámának csökkentése miatt a munkavállalók a Gt.-ben meghatározott egyharmados aránynál nagyobb számban kapnának helyet az alperes felügyelőbizottságában. Az első kérdéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a Gt. 39. §
(6)bekezdésében szabályozott kizárási okok alatt a Gt.
- § ában, illetve
- §-ában meghatározott kizáró okokat kell érteni, amelyhez nem tartozik az az eset, amikor a legfőbb szerv döntése nyomán a felügyelőbizottságban a munkavállalók képviselete meghaladja a Gt.-ben biztosított egyharmados részvételi arányt. A másik kérdéssel, a munkavállalók részvételi arányával kapcsolatban az állapítható meg, hogy a felügyelőbizottság működtetése elsősorban a tagok számára biztosít lehetőséget a társaság ügyvezetésének ellenőrzésére. A munkavállalók a Gt.
- §
(1)bekezdésében szabályozott esetben egyharmad arányban vehetnek részt a felügyelőbizottságban. Ettől az aránytól nem lehet eltérni, tehát a Gt. ebben az esetben is meghagyja a legfőbb szervnek azt a jogosultságát, hogy megválaszthatja a felügyelőbizottság tagjainak többségét. Az alperesi beavatkozó a keresettel támadott határozat meghozatala előtt két esetben is tájékoztatta a KÜT elnökét arról, hogy a felügyelőbizottság létszámának csökkentésére tekintettel a KÜT részéről delegált tagok számának csökkentése szükséges. A
- november 4-én kelt levelében közölte azt is, hogy a KÜT nyilatkozatának hiányában melyik tag jogviszonyát kívánja visszahívással megszüntetni. Az alperesi beavatkozó tehát a KÜT.-tel folytatott levelezés során megtett mindent annak érdekében, hogy a visszahívással kapcsolatban beszerezze a KÜT javaslatát. A perbeli eset előzményeinek ismeretében megállapítható, hogy a KÜT a kifejezett javaslat megtételének elmaradásával azt juttatta kifejezésre, hogy egyetért az alperesi beavatkozónak azzal a javaslatával, amely szerint a Gt.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a felperest visszahívja a felügyelőbizottság tagjainak sorából. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróságnak ebben a kérdésben kifejtett érvelését, amely szerint a KÜT által delegált tagok tagsági jogviszonya a Gt. 31. §
(1)bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezések szerint szűnt meg. A külön törvényben meghatározott eset alatt ugyanis a Gt.-től eltérő törvényeket kell érteni, ezért a munkavállalók egyharmados arányának túllépésével nem szűnik meg a felügyelőbizottsági tagsági jogviszony. A kifejezett javaslat megtételének elmaradása - figyelembe véve különösen az alperesi beavatkozó által tanúsított magatartást - nem eredményezheti azt, hogy az alperesi beavatkozó, mint legfőbb szerv elveszti a rendelkezési jogát a felügyelőbizottsági tagok többségének a megválasztására. A Gt. 39. §
(6)bekezdésének alkalmazásakor az üzemi tanácsnak és a legfőbb szervnek - a Gt.ben biztosított jogaik figyelembevétele mellett - a munkavállalói küldött visszahívását megelőzően tanúsított magatartása értékelését követően lehet eldönteni a munkavállaló küldöttének az üzemi tanács kifejezett javaslata hiányában történő visszahívásának jogszerűségét. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - a Pp. 259. § és 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen maradt, így a fellebbezéssel kapcsolatos költségeit a Pp. 239. §-a és a 78. §
(1)bekezdése alapján maga viseli. Az alperest és az alperesi beavatkozót megillető másodfokú eljárási költséget a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 67. §
(2)bekezdésének, a 78. §
(1)és
(2)bekezdésének, illetve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1),
(4)és
(5)bekezdésének és a jogtanácsosi tevékenységről szóló
- évi
- törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/
- (VIII. 25.) IM rendelet
- §-ának megfelelően állapította meg. Budapest,
- február
- . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Koday Zsuzsanna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Bleier Judit s.k. bíró