Pfv.VII.21.952/2010/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Baráth Imola felszámolóbiztos megbízása alapján dr. Sőregi Zoltán ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Fekete Zsuzsa ügyvéd által képviselt szám székhelyű I.r., a dr. Putnoki Nagy Pál ügyvéd által képviselt szám székhelyű II.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 13.P.21.856/
- szám alatt indult, és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.289/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes közbeszerzési eljárást követően
- március 31-én vállalkozási szerződést kötött a korábbi I.r. alperessel a ... Városi Kórházzal teljeskörű általános és egészségügyi takarítási szolgáltatásra. A szerződés VI. pontjában a felperes késedelmes vagy nem teljesítés esetére kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. A szerződés XI.
- pontjában a felperes részéről rendkívüli felmondásra okot adó szerződésszegésnek minősülő esetként határozták meg, ha a kórház a fizetési kötelezettségének nem a megállapodásnak megfelelően tesz eleget. A XI.
- pont szerint „amennyiben a felek részéről a szerződés rendkívüli felmondására kerül sor, a felmondással érintett felet 6, azaz hat havi vállalkozói díjnak megfelelő kártérítési kötelezettség terheli". A felek
- január 29-én a szerződést a takarítandó felület, illetőleg ennek módosították. alapján a vállalkozói díj vonatkozásában A felperes a korábbi I.r. alperessel
- január 14-én a mosodai szolgáltatás elvégzésére is vállalkozási szerződést kötött, amelyet
- március 22-én módosítottak a vállalkozói díj tekintetében. A korábbi I.r. alperes a szerződésben meghatározott módon a fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ezért a felperes
- október 24-én a szerződéseket azonnali hatállyal felmondta. A szerződésekben meghatározott tevékenységeket
- november 15-ig azonban még folytatta. A felperes keresetében összesen 91.269.000 forint és járulékai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a korábbi I.r. alperest. A takarítási tevékenységgel kapcsolatban elmaradt haszon címén 58.460.000 forintot, induláskori beruházási tételek címén 4.200.000 forintot, induláskor a kórháztól kötelezően megvásárolt gépek címén 2.400.000 forintot, kényszerű elbocsátások miatti pénzbeli járandóságok címén 956.000 forintot, a mosodai szolgáltatások vonatkozásában elmaradt haszon címén 22.753.000 forintot, induláskori mosodai beruházás címén 2.500.000 forintot követelt. ... Város Önkormányzat Képviselő Testülete az ... (I.15.) sz. Ökt. határozatával a korábbi I.r. alperes ... Városi Kórház Költségvetési Szervet jogutód nélkül megszűntette. A korábbi I.r. alperes bejelentette, hogy az általa ellátott egészségügyi közfeladatokat a
- október 22-én megkötött szerződés alapján a ... Kft. látja el, aki „vállalta a folyamatban lévő bírósági eljárásokban a perbeli jogutódlást". Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével megállapította, hogy a perben a ... Városi Kórház I.r. alperes jogutódja a ... Kft., akinek az I.r. alperesként történő perbelépését engedélyezte, egyidejűleg a ... Városi Kórházat a perből elbocsátotta. A felperes ... Város Önkormányzatát II.r. alperesként perbe vonta, és módosított keresetében a II.r. alperest az I.r. alperessel egyetemlegesen kérte 91.269.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kötelezni. Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a felperest nem érte kár, mivel olyan alacsony vállalkozói díjért végezte a tevékenységét, ami gyakorlatilag nyereséget nem eredményezett. Utalt továbbá arra is, hogy a szerződés megszűntetéséhez a felperes hibás teljesítése is hozzájárult. A II.r. alperes elsődlegesen a per megszűntetését kérte arra hivatkozva, hogy tekintetében hiányzik az ún. passzív perbeli legitimáció, míg másodlagosan a kereset elutasítását kérte, mivel szerinte a szerződések megszűntetésére nem a felperes felmondása, hanem a felek közös megegyezése alapján került sor. Az I.r. alperessel egyezően kifejtette azt az álláspontját is, hogy a felperest nem érte kár. Az elsőfokú bíróság az I.r. alperest a felperes javára 23.691.636 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I.r. alperessel szemben a keresetet elutasította, és a II.r. alperest kötelezte 23.691.636 forint és járulékai felperes javára történő megfizetésére. A bíróság megállapította, hogy a felperes a kártérítés iránti keresetében a szerződés kórház részéről történt megszegése folytán a szerződés szerint követelhető átalánykár iránti igényt is érvényesített, csupán a kereseti kérelme e részének jogcímét jelölte meg tévesen. A bíróság a bírói gyakorlatot idézve kifejtette, hogy a keresethez való kötöttség nem jelent jogcímhez kötöttséget, a kérelmet a jogvita alapjául szolgáló jogviszony tartalma alapján kell elbírálni, és a bíróságot nem köti a követelés jogcímének hiányos vagy helytelen megjelölése, a jogszabályt a bíróságnak kell alkalmaznia. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az általános és egészségügyi takarítási szolgáltatásra
- március 31-én kötött szerződés XI.
- pontja a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti kötbér kikötése volt. Miután a kötbér „kártérítési átalány" jellegéből következően az érvényesítéséhez a kár bizonyítása nem szükséges, a bíróság a felperes keresetét a jogalap tekintetében kötbérigényként - részben - alaposnak találta. A szerződésnek megfelelő hat havi kötbér összegét a szakértői vélemény alapján, a szerződés fennállása alatt a kórház által kifizetett vállalkozói díjak átlagában határozta meg, és ennek megfelelően 23.691.606 forintban állapította meg, mivel ezt az összeget nem találta eltúlzottnak. A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi I.r. alperest jogutód nélkül megszűntető határozat meghozatalának időpontjában már nem a felperes által hivatkozott, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.)
(3)bekezdése volt a hatályos szöveg, azonban a 2008. évi CV. törvény 13. §
(3)bekezdése szerint az állami vagyonról szóló törvény vagy az átalakításról, megszűntetésről rendelkező jogszabály (határozat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszűntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a ... Városi Kórház megszűntetése jogutód nélkül történt a 2008. évi CV. törvény 12. §
(1)bekezdésének d) pontja alapján, és a megszűntető okirat tartalmazza azt is, hogy a vagyon feletti jogok és kötelezettségek tekintetében a megszűntetett szerv jogutódja a 2008. évi CV. törvény 13. §
(3)bekezdésének megfelelően a II.r. alperes. A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a II.r. alperes az I.r. alperessel a Ptk. 332. §
(1)bekezdésében szabályozott tartozás átvállalási szerződést kötött. A jogerős ítélet értelmében a tartozásátvállalás szabályai szerint a ... Városi Kórház felperes felé keletkezett kötbérfizetési kötelezettségének a II.r. alperestől I.r. alperes által történt átvállalásának hatályosságához szükség lett volna a felperes, mint jogosult hozzájárulására, amire azonban nem került sor. A jogerős ítélet értelmében miután a felperes a perben sem tett hozzájáruló nyilatkozatot, az alperesek között létrejött tartozásátvállalási megállapodás a felperes irányában hatálytalan, ezért a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a ... Városi Kórház felperes felé keletkezett kötbérfizetési kötelezettségének teljesítésére jogutódként a II.r. alperes köteles, míg az I.r. alperessel szemben előterjesztett ilyen keresetnek nincs jogalapja, ezért a keresetet az I.r. alperessel szemben elutasította, és a II.r. alperest kötelezte a felperes részére a kötbér megfizetésére. A jogerős ítélet ellen a II.r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen a felperes keresetének teljes elutasítását, míg másodlagosan az elsőfokú bíróság - a keresetet vele szemben elutasító - ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 235. §
(1)bekezdését, a 253. §
(3)bekezdését, a 228. §
(4)bekezdését, a 3. §
(2)bekezdését, a
- §-át, a
- §-át, a Ptk. 246 §-át, a
- §-át, és a
- évi CV. törvény
- §-át. Érvelése értelmében a felperes elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezése nem felelt meg a fellebbezésekkel kapcsolatban meghatározott eljárási követelményeknek, mivel a felperes nem jelölte meg, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem adott magyarázatot arra, hogy milyen jogszabályi értelmezés biztosított lehetőséget a felperesi fellebbezés érdemi elbírálására. Előadta, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes az eljárás során soha nem hivatkozott arra, hogy a takarításra megkötött szerződésben meghiúsulási kötbért kötöttek ki, és soha nem érvényesített a szerződés jogszerű megszűntetése esetére kikötött, őt a tényleges kár bizonyítása nélkül megillető, az átalány kártérítést helyettesítő kötbérigényt. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta, hogy a kötbérfizetés alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e, és az ehhez kapcsoló szerződéses kikötés megfelel-e a jogszabályoknak. Szerinte önmagában egy szerződéses kapcsolatban a fizetési késedelem csak akkor minősülhet megszűntetési oknak, ha az olyan súlyos szerződésszegés, ami a szerződés további fenntartását lehetetlenné hogy a bíróság ezt a kérdést nem vizsgálta. teszi. Kifogásolta, Szerinte a Pp.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel sem kereshet a bíróság a jogi képviselővel eljáró fél helyett hivatalból úgy megoldást, hogy erről sem a felperes, sem az alperesek nem tudnak, nyilatkozattételi lehetőséget nem kapnak. Kifejtette, hogy a felperes egyértelműen az elmaradt hasznának, és konkrétan megjelölt kártételek szerint jelentkező kárainak megtérítését kérte, és a másodfokú bíróság tévesen értelmezte az EBH 2004.
- számú jogesetet. Kiemelte, hogy a szerződés VI. fejezetében a felek külön szabályozták a kötbérre vonatkozó kikötéseket, és ebben a fejezetben a kórházat esetlegesen terhelő kötbérről nincs szó. Szerinte a bíróság így a felek akaratát figyelmen kívül hagyva olyan szerződéses kikötést (XI. fejezet
- pontját) minősített kötbérnek, amire a felek szándéka nem terjedt ki, mivel kifejezetten kártérítésről rendelkeztek. Szerinte a bírói gyakorlat értelmében nem lehet figyelembe venni olyan szerződéses kikötéseket, a szerződés azon pontjait, amelyekre a felperes nem hivatkozott. Sérelmezte a kötbér mértékének mérlegeléssel történt meghatározását is. Álláspontja szerint a másodfokú bírósággal szemben az elsőfokú bíróság értelmezte helyesen a
- évi CV. törvény
- §
(3)bekezdését, míg a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a megszűntetett szerv jogutódja az alapító. Előadta, hogy mint alapító az ellátandó közfeladatok, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében rendelkezett, és kijelölt erre más szervet. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a tartozásátvállalás szabályait alkalmazta. Kifejtette, hogy a felek egyike sem (a felperes sem) tudott a kötbérfizetési kötelezettség keletkezéséről és összegéről, mivel ezt csak a bíróság a szerződés utólagos értelmezésével - a felek akaratától eltérve - az ítéletben állapította meg, és a szerződésből le nem vezethető módon határozta meg annak mértékét. Szerinte miután a felperes maga sem tudott tartozásátvállalásról, és nem hivatkozott a - hatálytalanságot eredményező - hozzájárulása hiányára, a másodfokú bíróság ezt jogszabálysértő módon vette figyelembe. A felperes és az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Miután a keresetet elutasító rendelkezés tekintetében a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A felperes az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében - a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben az utolsó mondatban határozott és egyértelmű fellebbezési kérelmet terjesztett elő, miszerint kérte, hogy a másodfokú bíróság „állapítsa meg, hogy II.r. alperes I.r. alperessel egyetemlegesen köteles megtéríteni felperes kárát, elmaradt hasznát és megfizetni a kikötött kötbért". A felperes a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a 2008. évi CV. törvény 13. §
(3)bekezdése alapján a II.r. alperes a megszűntetett költségvetési szerv jogutódja és kifejtette, hogy az I.r. alperes gazdálkodó szervezetet nem az önkormányzat alapította, csupán szerződést kötött vele a feladatok ellátására. A felperes fellebbezése a jogszabálynak megfelelt, és ennek alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes és a korábbi I.r. alperes által kötött takarítási szolgáltatásra irányuló szerződés XI.
- pontja a felperes, mint vállalkozó részéről rendkívüli felmondásra okot adó szerződésszegésnek minősülő esetként fogalmazta meg, ha a kórház a fizetési kötelezettségének nem a megállapodás szerint tesz eleget. A korábbi I.r. alperes
- sorszámú előkészítő iratában nem vitatta, hogy a felperes által alkalmazott felmondásnak „volt jogalapja". K. J. aggálytalan könyvszakértői véleményéből és a perben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokból a bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a kórház nem szerződésszerűen teljesítette fizetési kötelezettségét, ezért jogszabálysértés nélkül ítélte a bíróság jogszerűnek a felperes azonnali hatályú felmondását. A
- március 31-én kötött szerződés XI.
- pontja szerint „amennyiben a felek részéről a szerződés rendkívüli felmondására kerül sor, a felmondással érintett felet 6, azaz hat havi vállalkozói díjnak megfelelő kártérítési felelősség terheli". A bíróság a szerződés ezen rendelkezését - a tartalmára figyelemmel jogszabálysértés nélkül minősítette a Ptk.
- § szerinti kötbérkikötésnek. Ezen következtetés jogszerűségét nem érinti, hogy ez a rendelkezés nem a szerződés VI. pontjában szerepel, mivel a „kötbér, kártérítés" cím alatt a felek a szerződésben kizárólag a vállalkozó felelősségével kapcsolatos kérdéseket rendezték, míg a XI.
- pont mindkét félre irányadó rendelkezést tartalmaz. Ebben a pontban a felek a szerződés megszegése esetére meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezték magukat. Ennek elvállalásával azt kívánták elérni, hogy a tiltott cselekményt egyik fél se vigye végbe. A pénzösszeg rendeltetése, funkciója tehát a felek akarata szerint az volt, hogy őket az elvállalt kötelezettség „teljesítésére" szorítsa, és egyben az ezzel összefüggő szerződésszegést szankcionálja. A szerződésnek ez a rendelkezése tartalmánál fogva a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében szabályozott kötbérkikötésnek minősül. E kötelembiztosíték megállapításának nem feltétele az, hogy a felek a „kötbér" szót használják. Nem a szóhasználat dönti el ugyanis valamilyen kikötés jogi minősítését, hanem az, hogy az a felek kétségtelen szándéka szerint milyen funkciót volt hivatva betölteni (BH 1995.222.). A bírói gyakorlat értelmében (EBH 2004.1143.) a bíróságnak a felek jognyilatkozataihoz való kötöttsége nem jelenti azt, hogy, ha valamelyik fél a perbeli jogviszony jogi minősítését illetően tévesen rossz jogcímet jelöl meg, azt a bíróság a határozata meghozatalánál ne minősíthesse a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha helyes minősítéshez valamennyi tény, bizonyíték, adat rendelkezésre áll. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában az irányadó bírói gyakorlatra helytállóan hivatkozva, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes a kártérítés iránti keresetében a szerződés kórház részéről történt megszegése folytán a szerződés szerint követelhető átalánykár iránti igényt is érvényesített, csupán a kereseti kérelme e részének jogcímét jelölte meg tévesen. Miután a helyes minősítéshez valamennyi tény, bizonyíték, adat rendelkezésre állt, a bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte kötbér címén részben alaposnak a felperes keresetét. A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp. 221. §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a hat havi kötbér összegét a szakértői véleményben meghatározott, a szerződés fennállása alatt az I.r. alperes, illetőleg jogelődje által kifizetett vállalkozói díjak átlaga alapján 23.691.636 forintban. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). Alaptalanul sérelmezte a II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a másodfokú bíróság a kórház jogutódjaként marasztalta. Miután az ... (I.15.) sz. Ökt. határozattal a ... Városi Kórház megszűntetése jogutód nélkül történt, a 2001. évi CV. törvény 12. §
(1)bekezdésének d) pontja alapján a törvény 13. §
(3)bekezdésének megfelelően a megszűntetett szerv jogutódja a II.r. alperes. A határozat szerint a ... (X.22.) sz. Ökt. határozattal jóváhagyott, a ... Városi Kórház, a ... Egyetem és a ... Kft. között kötendő egészségügyi közfeladat, és ahhoz kapcsolódóan vagyonkezelői jog átadására vonatkozó szerződés értelmében a városi kórház, mint megszűnő költségvetési szerv feladatait a ... Kft. látja el. Ennek megfelelően a vagyonkezelői jog átadására szerződéssel került sor. A II.r. alperes nem mint alapító rendelkezett az ellátandó közfeladatok, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, és nem más szervet jelölt ki erre, hanem egy gazdálkodó szervezettel, a ... Egyetem által létrehozott egyszemélyes gazdasági társasággal kötött szerződést. A II.r. alperes képviselőtestülete az I/
- (I.15.) sz. Ökt. határozatának
- pontjában a ... Városi Kórházat arra is kötelezte, hogy az intézmény bankszámlájának egyenlegét a II.r. alperes bankszámlájára utalja. Miután a ... Városi Kórháznak a perbeli jogutódlás megállapítása folytán az I.r. alperes csupán eljárási értelemben jogutóda - amely anyagi jogi szempontból nem jelent jogutódlást -, a másodfokú bíróság - jogalap hiányában - jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét az I.r. alperessel szemben, és kötelezte a jogutód II.r. alperest 23.691.636 forint és járulékai felperes javára történő megfizetésére. Mivel a II.r. alperes marasztalására a jogutódi minőségben került sor, ugyanakkor a II.r. alperes nem bizonyította, hogy a felperes mint jogosult hozzájárult volna az I.r. alperes tartozásátvállalásához, alaptalanul hivatkozott a II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptk.
- §-ának megsértésére. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a II.r. alperest az I.r. alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Miután a felperes részéről a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban igazolható költség nem merült fel erről a Legfelsőbb Bíróságnak döntenie nem kellett. A 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró