← Magyarország

Mfv.10515/2009/5 – Kúria

Mfv.II.10.515/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fazekas Attila ügyvéd által képviselt felperesnek ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati jogviszony helyreállítása iránt a Szolnoki Munkaügyi Bíróságnál 3.M.458/

  1. szám alatt megindított és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.008/2009/
  2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 4.Mf.20.008/2009/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 /Tízezer/ Ft + 2.500 /Kettőezerötszáz/ Ft ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A megállapított tényállás szerint a főhadnagy rendfokozatú felperes
  4. november 1-től hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. A ... Rendőr-főkapitányság K.-i Rendőrkapitányság ... Rendőrőrs állományában nyomozóként teljesített szolgálatot.
  5. december 11-én megtartott önkormányzati képviselő választáson R. Község polgármesterévé választották. Ezért kérelmére a ... Rendőrkapitányság vezetője
  6. december 28-án kelt ... számú parancsával a szolgálati viszonyát a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
  7. évi
  8. törvényerejű rendelet /továbbiakban: tvr./
  9. § a/ pontja alapján - a helyi önkormányzatokról szóló
  10. évi LXV. törvény /Ötv./ 33/A. § /4/ bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok megszüntetésére vonatkozó kötelezettségre is figyelemmel megszüntette. -
  11. december 31-i hatállyal elbocsátással A felperes a megválasztásától
  12. szeptember 28-ig folyamatosan, majd
  13. október 1-től
  14. december 6-ig ismét polgármesteri tisztséget töltött be. Az ... vezetője részére címzett,
  15. szeptember 19-én kelt levelében kérte a rendőrség hivatásos állományába való visszahelyezését és egyben
  16. szeptember 29-i hatállyal nyugállományba helyezését. Tájékoztatást adott arról, hogy
  17. szeptember 28-i hatállyal a szolgálati nyugállományba helyezése érdekében a polgármesteri tisztségről lemond. Az alperes a felperest hivatásos állományba kérelmére nem vette vissza. Az ... vezetője ... számú parancsával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  18. évi XLIII. törvény /Hszt./
  19. §-a alapján
  20. február 28-i hatállyal hatályon kívül helyezte az
  21. évi ... számú állományparancs rendelkezéseit, arra hivatkozva, hogy azt nem az arra jogosult hatáskörrel rendelkező előjáró bocsátotta ki és egyben
  22. december 31-i hatállyal megszüntette a felperes szolgálati viszonyát a Tvr.
  23. § a/ pontja alapján, figyelemmel arra, hogy
  24. december 11-én polgármesterré megválasztották, és szolgálati nyugdíjjogosultsággal rendelkezik. A határozat szerint a jubileumi jutalom, a nyugdíj mértéke és a szolgálati nyugdíjra való jogosultság szempontjából elismert szolgálati idő kezdő napja
  25. január 1-je. A felperes a parancs ellen szolgálati panaszt terjesztett elő. Az igazságügyi és rendészeti miniszter
  26. június 15-én kelt határozatával az ... vezetőjének állományparancsát hatályon kívül helyezte. Az indokolás szerint az
  27. évben hatályos rendelkezések szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát az illetékes miniszter szüntethette meg, ezért az ... rendőrfőkapitány nem volt jogosult a felperes szolgálati viszonyának visszamenőleges hatályú megszüntetésére. A igazságügyi és rendészeti miniszter
  28. június 15-én kelt ... számú határozatával eszerint az ... vezetőjének hatályon kívül helyezett határozatának tartalmával azonos új határozatot hozott, tehát az
  29. évi állományparancsot hatályon kívül helyezte és egyben
  30. december 31-i hatállyal megszüntette a felperes szolgálati viszonyát. A felperes szolgálati panaszát elbíráló miniszteri határozat indokolása szerint a felperes
  31. szeptember 19-én kelt kérelme időelőtti volt, mivel a kérelme előterjesztésekor még nem rendelkezett azokkal a dokumentumokkal, amelyekkel igazolhatta volna a polgármesteri mandátumának megszűnését. Újabb jogszerű kérelmet a lemondását követő 30 napon belül nem terjesztett elő és
  32. október 1-jén megtartott önkormányzati választásokon újabb 4 évre polgármesterré megválasztották. A felperes a keresetében az igazságügyi és rendészeti miniszter ... számú határozatának hatályon kívül helyezését és elsődlegesen
  33. szeptember 29-i hatállyal, míg másodlagosan
  34. december 6-i hatállyal kérte szolgálati viszonya helyreállítását. A Szolnoki Munkaügyi Bíróság 3.M.458/2007/
  35. számú ítéletével a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti miniszter ... számú határozatát hatályon kívül helyezte és a felperes szolgálati viszonyát
  36. szeptember 29-i /helyesen
  37. szeptember 29-i/ hatállyal helyreállította. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a ... Rendőrkapitányság vezetője jóllehet nem volt jogosult a felperes szolgálati viszonyának megszüntetésére
  38. december 31-i hatállyal, ugyanakkor az eljárása azért nem minősül érvénytelennek, mert a Tvr.
  39. § /2/ bekezdésének felhatalmazásával kiadott 11/
  40. /VIII.03./ BM rendelet
  41. § /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés alapján alkalmazni kell az Mt.
  42. § /2/ bekezdésében foglaltakat. Minthogy a felperes a körülményekből alappal következtethetett a ... Rendőrkapitányság vezetőjének jogosultságára, az
  43. évi parancs önmagában arra tekintettel nem minősül érvénytelennek, hogy azt nem a munkáltatói jogkörgyakorló, arra jogosított személy hozta. A munkaügyi bíróság értékelte, hogy a felperes a polgármesterré történő megválasztását követően előterjesztett szolgálati jegyén az Ötv. 33/A. § /4/ bekezdése alapján, abban foglaltak szerint eljárva kérte az állományból történő elbocsátását már akkor jelezve azt is, hogy a polgármesteri tisztség megszűnését követően kéri az állományba történő visszavételét. A felperes
  44. decemberében megállapíthatóan a Tvr.
  45. § a/ pontja alapján kérte a szolgálati viszonya megszüntetését, nem pedig nyugállományba helyezés miatt a Tvr.
  46. § b/ pontja alapján arra hivatkozással, hogy a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Ezért a ... Rendőrkapitányság vezetője
  47. december 28-án kelt parancsa a Tvr.
  48. § /1/ bekezdése alapján jogszerűen rendelkezett a szolgálati viszony elbocsátással történő megszüntetéséről. A munkaügyi bíróság azt is kifejtette, miszerint az
  49. évi parancs semmissége esetén is alkalmazni kellene az Mt.
  50. § /1/ bekezdésében és a Hszt.
  51. § /1/ bekezdésében az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezést. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter jogellenesen minősítette a felperes hivatásos állományba történő visszavételre irányuló kérelmét időelőttinek, mert a felperes
  52. szeptember 19-ét követően
  53. október 18-án ismételten kérelemmel fordult az ... vezetőjéhez. A felperes a polgármesteri tisztségéről lemondását tartalmazó nyilatkozata mindenben megfelelt a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló
  54. évi LXIV. törvény /Pttv./
  55. §-ában előírtaknak, ezért a polgármesteri tisztsége
  56. szeptember 28-án megszűnt. Ezen időponttól számított 30 napon belül előterjesztett
  57. október 18-i kérelmét a Hszt.
  58. § /2/ bekezdése szerinti határidőben előterjesztett kérelemnek kellett volna tekinteni és azt érdemben elbírálva e § alapján a hivatásos állományba vissza kellett volna venni, amely jogszabályi kötelezettséget nem érintette az a tény, hogy a felperest
  59. október 1-jén ismételten polgármesterré megválasztották. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.008/2009/
  60. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a felperes szolgálati viszonya helyreállításának kezdő időpontja
  61. szeptember
  62. A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, mely szerint az
  63. évi állományparancs nem érvénytelen. Kiemelte, miszerint a felperesnek jogi érdeke fűződik a szolgálati viszonya megszűnése jogcíméhez, hiszen a Pttv.
  64. § /5/ bekezdése a polgármesteri megválasztást megelőzően fennállt hivatásos szolgálati viszony esetében teszi lehetővé a polgármesteri tisztség megszűnését követően - kérelemre - az állományba való visszavételt. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint sem volt törvényi akadálya a felperes hivatásos állományba való visszavételének. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperesi érvelés szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértően alkalmazták az Mt.
  65. § /2/ bekezdését, a BH
  66. 100, valamint a BH
  67. eseti döntésben foglaltaktól eltérő jogkövetkeztetést vontak le a jogszabályba ütköző munkáltatói nyilatkozat érvényességére. Az alperes szerint az adott esetben nem is valósult meg az Mt.
  68. § /2/ bekezdése szerinti feltétel, mert a felperes semmiképpen sem vonhatott le megalapozott következtetést a kapitányságvezető eljárási jogosultságára akkor, amikor a jogviszony létesítése, rendfokozatának és beosztásának meghatározása iránt a Tvr.
  69. § /4/ bekezdésének megfelelően a miniszter intézkedett. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a Tvr.
  70. § /2/ bekezdése értelmében a nyugdíjra jogosult személy esetében kizárólag nyugállományba helyezéssel volt megszüntethető a jogviszony. Ez a rendelkezés kategórikus és nem tesz különbséget aszerint, hogy milyen jogcímen történik a jogviszony megszüntetése. Ezért az alperes szerint a jogerős ítélet indokolása tévesen hivatkozott a Tvr.
  71. § /1/ bekezdésére, mert a munkáltató nem mérlegelhetett szabadon az itt felsorolt két lehetőség, azaz elbocsátás, vagy nyugállományba helyezés között. Amennyiben ugyanis fennállt a nyugdíjjogosultság, úgy az elbocsátás felől érvényesen nem lehetett intézkedni. Az alperes a jóhiszeműen szerzett jogokra történő hivatkozást is támadta, mert álláspontja szerint a felperes semmiféle jogot nem szerzett elbocsátásával, annak egyedüli jogkövetkezménye a jogviszony megszűnése volt. Az alperes abban a kérdésben való állásfoglalást is kért, hogy mennyiben tekinthető a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével összeegyeztethetőnek, hogy a felperes polgármesteri mandátumának lejárta előtt néhány nappal lemondott tisztségéről, miközben az újonnan kiírt választásokon ismételten indult. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  72. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pttv.
  1. § /5/ bekezdése szerint ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervnek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyba vissza kell helyezni. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Hszt.
  2. § /2/ bekezdése, mely szerint akinek a szolgálati viszonya az
  3. § /1/ bekezdés c/ pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni. A Pttv.
  4. § /6/ bekezdése értelmében a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. Az előbbiekre is tekintettel az adott munkaügyi per lényegi kérdése, hogy az alperessel szolgálati viszonyban állt felperes, milyen időponttal szerzett szolgálati nyugellátásra jogosultságot és nyugállományba helyezésekor a szolgálati idejét
  5. január 1től
  6. december 31-ig vagy kérelme szerint
  7. január 1-től
  8. szeptember 29-ig kell számítani. Ezért van különös jelentősége annak, hogy
  9. december 31-el a szolgálati viszonya miként szűnt meg. Amennyiben ugyanis az alperesi érvelés szerint érvényesen
  10. decemberben csak nyugállományba helyezéssel volt megszüntethető a szolgálati viszonya, ez a körülmény a mandátuma megszűnését követően hivatásos állományba való visszavételére és nyugállományba helyezésére irányuló kérelmét és a szolgálati idejének mértékét is érinti. Az adott esetben perdöntő jelentősége annak van, hogy a felperest
  11. december 31-el nem helyezték nyugállományba. Következésképp ezt követő időszakban nem minősült nyugdíjasnak, nyugellátásra nem volt jogosult. Ezért utóbb az alperes megalapozottan már nem hivatkozhat arra, hogy a felperes szolgálati viszonya az
  12. évi
  13. tvr.
  14. § /2/ bekezdése értelmében csak nyugállományba helyezéssel volt érvényesen megszüntethető, mert erre nem került sor. Az eljárt bíróságok azt pedig helyesen értékelték, miszerint a ... Rendőrkapitányság vezetője a szolgálati viszony megszüntetése során a felperes kérelme szerint járt el és a felperes szolgálati viszonyát a Tvr.
  15. § a/ pontja alapján elbocsátással szüntette meg. Nem jogsértő az eljárt bíróságoknak a szolgálati viszonyt megszüntető parancs érvényességére levont jogkövetkeztetése sem, az Mt.
  16. § /2/ bekezdésében foglaltak alkalmazása, mely szerint ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosult szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy /szerv/ jogosultságára. E körben lényeges körülmény, hogy az
  17. évi parancsot a Hszt.
  18. § /1/ bekezdése alapján az ... vezetője
  19. február 28-án, majd az igazságügyi és rendészeti miniszter
  20. június 15-én, több mint 12 év elteltével akkor helyezte hatályon kívül és akkor hivatkozott annak érvénytelenségére, amikor a felperes a Pttv.
  21. § /5/ bekezdése, illetve a Hszt.
  22. § /2/ bekezdése alapján kérelmet terjesztett elő a hivatásos állományba való visszavétel és nyugállományba helyezése iránt. E kérelem szerinti, törvényben előírt eljárást nem érinthette az a körülmény, hogy az évekkel korábban fennállt szolgálati viszony megszüntetéséről 1994-ben a ... Rendőrkapitány és nem az illetékes miniszter intézkedett. Az eset összes körülményeire figyelemmel ugyanis a jogbiztonság alkotmányos elvének a törvényesség biztosítása mellett, azzal egyidejűleg és azonos súllyal kell érvényesülnie. A Legfelsőbb Bíróság csak megjegyzi, hogy az
  23. évi szolgálati viszonyt megszüntető parancs esetleges érvénytelensége sem eredményezhette
  24. évben jogszerűen annak hatályon kívül helyezése mellett új,
  25. december 31-i visszamenőleges hatályú szolgálati viszonyt megszüntető parancs meghozatalát. Ez esetben az
  26. szeptember 1-től hatályos Hszt.
  27. § /1/ bekezdés c/ pontjában foglaltakat kellene irányadónak tekinteni, mely szerint a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg polgármesterré megválasztás miatt. Az előbbiekre tekintettel ezért a jogerős ítélet jogszabály sértés nélkül hagyta helyben az igazságügyi és rendészeti miniszter parancsát hatályon kívül helyező érdemi döntést. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra már nem hivatkozott, hogy a felperes hivatásos állományba való visszavételére irányuló kérelme időelőtti volt, kizárólag azzal érvelt, hogy a felperest
  28. október 1-jén ismét polgármesterré megválasztották, ezért a felperes kérelme a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött. Utóbbi körben a felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis nem vehető figyelembe olyan kérelem, amely a perben korábban elő nem terjesztett nyilatkozatot tartalmaz /BH
  29. 163, BH
  30. 54, EBH
  31. 371, BH
  32. 178./ Az a körülmény, hogy a felperes nyugállományba helyezése érdekében, melyhez nyilvánvaló jogi érdeke fűződött, a hivatásos állományba való visszahelyezését csupán formálisan kérte, a munkaügyi bíróság helytálló jogi álláspontja szerint az alperes törvényi kötelezettségét nem érintette, mint ahogy az a körülmény sem, hogy a felperest
  33. október 1-jén ismét polgármesterré megválasztották. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp.
  34. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest kötelezte a Pp.
  35. § /1/ bekezdésének alkalmazásával a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
  36. /VI.26./ IM rendelet
  37. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  38. június
  39. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.