Mfv.II.10.335/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pintér István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fekete László ügyvéd által képviselt alperes ellen rendőrszázadosi rendfokozatra való jogosultság megállapítása és illetménykülönbözet megfizetése iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróságnál 5.M.571/
- szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.22.121/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság Somogy Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az felperesnek költséget. Bíróság 3.Mf.22.121/2007/
- alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a 10.000 (tízezer)forint felülvizsgálati eljárási A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A megállapított tényállás szerint a rendőr főhadnagy rendfokozatú felperest
- szeptember 1-től kinevezték a Megyei Rendőrfőkapitányság K. Osztály F. Alosztály állományába alosztályvezetőnek. Ezt megelőzően a felperes a V. Osztály V. Alosztálya vizsgálója volt. A felperes szolgálati panaszában, majd annak elutasítását követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a Hszt.
- §
(3)bekezdés b) pontja alapján
- szeptember 1-től magasabb beosztásba történő kinevezésére tekintettel soronkívüli előléptetését kérte rendőrszázadosi rendfokozatba, és ezen időponttól havi 1472 forint illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.571/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a perbeli esetben nem a Hszt.
- §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt általános szabály alkalmazandó, hanem a különös szabályokba foglalt Hszt. 245/E. § speciális rendelkezése, amely nem teszi kötelezővé a felperes előléptetését, arra csak lehetősége volt az alperesnek. A felperes fellebbezése folytán eljárt Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.22.121/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes
- szeptember 1-től rendőr századosi rendfokozatra jogosult. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek
- szeptember 1-től
- október 31-ig terjedő időre 38.272 forint illetménykülönbözetet, valamint 36.000 forint együttes első és másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság nem osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, miszerint a perbeli esetben a Hszt. 245/E. §-a alkalmazandó. Kifejtette, hogy a Hszt. 245/E. §-a nem tekinthető olyan speciális rendelkezésnek, ami a Hszt. általános részében szabályozott
- §
(3)bekezdés b) pontjában foglaltakat lerontja. A kétféle rendelkezés ugyanis eltérő helyzeteket szabályoz, és egymással nem áll ellentétben. A Hszt. az általános szabályok körében a VIII. fejezetben szabályozza a szolgálati viszony tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, így a soron kívüli előléptetésre vonatkozó szabályokat. A Hszt. 80. §
(3)bekezdése azokat az eseteket rögzíti, amikor nincs mérlegelési lehetőség, a hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni, így magasabb beosztásba való kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata legalább kettővel alacsonyabb a beosztásához rendszeresített rendfokozatánál. A perbeli esetben a felperest
- szeptember 1-től megállapíthatóan magasabb beosztásba nevezték ki, az alosztályvezető beosztás rendszeresített rendfokozati maximuma az alezredesi rendfokozat. A felperes rendfokozata ehhez képest a kinevezésekor hárommal alacsonyabb volt. A Hszt. 245/E. §-a nem ellentétes a Hszt.
- §
(3)bekezdés b) pontjával, mert egy speciális helyzetre, a vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása, illetőleg arról történt lemondás esetére egészíti ki annak rendelkezéseit azzal, hogy ez esetben magasabb beosztásba történő kinevezéskor nem kötelező a soron következő rendfokozatba léptetés, hanem arra csak lehetőség van. A felperesre azonban nem ezen speciális esetre vonatkozó rendelkezés, hanem a Hszt. 80. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti általános rendelkezés irányadó. A jogerős ítélet ellen jogszabálysértést panaszolva az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és tartalma szerint az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelésében az általános és a speciális jogszabályok egymás közötti viszonyára vonatkozó általános („lex specialis derogat generali”) jogértelmezési elvre és arra hivatkozott, hogy a Hszt. 245/E. §
- július 1-jei hatállyal vált a Hszt. részévé, és a későbbi, mint „sui generis” rendelkezés ugyanolyan szintű, más szabály alkalmazását rendeli a perbeli esetre. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett a másodfokú bíróság által kifejtett jogértelmezéssel. Helytálló és a törvénynek megfelelő az a jogerős ítéleti megállapítás, miszerint a felperes
- szeptember 1-jei hatályú alosztályvezetői kinevezése magasabb beosztásba történt kinevezésnek minősül, és adott esetben - miután a különös szabályok szerinti helyzet (vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása) nem állt fenn - a Hszt. 245/E. §-a nem volt alkalmazható. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a felperes kinevezésekor viselt rendfokozata az alosztályvezetői beosztásnál rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb volt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében pedig csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. Téves a felülvizsgálati kérelemben kifejtett az az álláspont, mely szerint minden további körülmény vizsgálata nélkül pusztán azért kell a perbeli esetben a Hszt. 245/E. §-át alkalmazni, mert ez a soron kívüli előléptetésre vonatkozó speciális rendelkezés, illetve ez a szakasz csak utóbb, a törvény módosítása következtében került a Hszt.-be. Nem vitásan a Hszt. 245/E. §-a a Hszt. második része XIX/A. fejezetébe foglalt - többek között a rendőrségekre is vonatkozó különös szabály, melyet a
- évi XXXVI. törvény
- §-a
- július 1-től iktatott a törvénybe. A Hszt. 245/A. §-a értelmében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ugyanakkor a jogerős ítélet helyesen mutatott rá, hogy a Hszt. 245/E. §-a az ezen törvényi szakaszt megelőző előcím alapján vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása esetére vonatkozik. Ebből pedig az következik, hogy a Hszt.
- §
(3)bekezdés b) pontjától eltérő szabály akkor irányadó, ha a szabályozott speciális eset megvalósul. Miután a perbeli esetben a felperes nem vezetői beosztásba kinevezés visszavonását, illetve vezetői kinevezésről történő lemondását követően került a vezetői beosztását megelőző beosztásához képest magasabb beosztásba, nem a speciális helyzetre vonatkozó különös szabály, hanem az általános szabály alkalmazandó. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogsértés hiányában - hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére (Pp. 78. §
(1)bekezdés), míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő