← Magyarország

Gf.40447/2010/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.447/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Végh Péter ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. jogtanácsos által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében, amely perbe a dr. jogtanácsos által képviselt az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
  2. május
  3. napján kelt 10.G.40.189/2009/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (egyszázezer) forint jogorvoslati perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes jogelődje és az alperesi beavatkozó
  6. január 1-től
  7. december 31-ig terjedő időre megbízási szerződést kötött, melyben az alperes jogelődje vállalta a 46/
  8. (IV. 04.) GKM rendelet
  9. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a gyorsfogalmi utak nélküli országos közúthálózat felújítási tevékenységének lebonyolítását az 1.
  1. - 1.
  2. pontban rögzített feladat-meghatározás szerint. A szerződés részét képező
  3. sz. melléklet
  4. pontja szerint az alperes jogelődje ellenőrzi a teljesítést, az elszámolni kívánt mennyiséget és az árakat, elvégzi a vállalkozó által kibocsátott számla alaki és tartalmi vizsgálatát, intézkedik a számlák igazolásáról és megküldi azt a beavatkozón keresztül az ... részére, legkésőbb a teljesítés esedékessége előtt 15 nappal, a késedelmes továbbítás következményeit viseli. Az alperesi beavatkozó a számlát nyilvántartásba veszi, ellenőrzi, érvényesíti és az alperesi jogelődhöz történő benyújtást követő 30 napon belül, utalással teljesíti a vállalkozó felé. A felperes a ... Kft.-vel
  5. május 2-án kötött szerződésben vállalta az ... kmsz. ... közúti-vasúti híd hídépítési munkáihoz vasbeton hídgerenda elemek legyártását és szállítását, bruttó 23.841.840 forint vállalkozói díj ellenében, melyről két részletben
  6. május 18-án 10.837.200 forintról,
  7. augusztus 30-án 13.004.640 forintról - állított ki számlát. Az alperes jogelődje és a ... Kft.
  8. június 4-én vállalkozási szerződést kötött a ... híd felújítása tárgyában meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményeképp; a ... Kft. bruttó 47.116.541 forint vállalkozói díj ellenében vállalta a ... kmsz.-ben ... lévő vasút feletti közúti híd felújítási munkálatai elvégzését; a vállalkozói díjról a számlát a ...nál vezetett ... névre és a megadott számlaszámra kellett kiállítania. A számla kibocsátásának jogosságát és összegszerűségét az alperes jogelődje volt jogosult ellenőrizni, a részére átadott műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyve és a teljesítéshez kapcsolódó egyéb dokumentumok alapján.
  9. július 30-án a felperes, a ... Kft. és az alperes jogelődje között engedményezési szerződés elnevezésű megállapodás jött létre, melynek
  10. pontjában rögzítették, hogy a ... Kft. és a felperes között vállalkozási szerződés jött létre a ... vasúti felüljáró felújítási munkáihoz hídgerenda szállítására, bruttó 23.841.840 forint szerződéses díjért. A
  11. pontban a ... Kft. hozzájárult ahhoz, hogy az alperes jogelődje az
  12. pontban körülírt szerződéses ellenértéket közvetlenül a felperes részére fizesse meg oly módon, hogy a felperes által a ... Kft. felé kiállított és leigazolt végszámla értékét a felperes ott megnevezett számlájára utalja át. A
  13. pontban az alperes jogelődje kötelezte magát arra, hogy a szerződés
  14. pontjában meghatározott engedményezői nyilatkozat alapján a felperes javára a ... Kft. vállalkozói díjkövetelésének fizetési határnapján a felperes követelését átutalással kiegyenlíti.
  15. szeptember 25-én a ... Kft. és az alperes jogelődje műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet vett fel a
  16. február 16-i építési szerződés szerinti ... kmsz.-ben lévő ... vasút feletti közúti híd rekonstrukciós munkáira vonatkozóan; a
  17. szeptember 27-én kiállított teljesítésigazolás alapján, az abban elfogadott 67.118.652 forint vállalkozói díjról a ... Kft.
  18. szeptember 28-án
  19. október 28-i esedékességű számlát állított ki a ... vevő részére. Az alperes jogelődje
  20. október 1-jén és
  21. október 9-én kelt leveleiben értesítette az alperesi beavatkozót a fenti műszaki átadás-átvétel megtörténtéről, a végszámla kiállításáról és kérte annak kifizetését - többek között -, figyelembe véve a levelekhez mellékelt engedményezési szerződésekben foglaltakat, egyidejűleg csatolta a hivatkozott okiratokat, köztük a
  22. július 30-i megállapodást. Az alperesi beavatkozó
  23. december 19-én kelt levelében tájékoztatta a ... Kft.-t a közte és a felperes között létrejött engedményezési megállapodásra figyelemmel arról, hogy az ... kmsz.-ben lévő ... vasút feletti híd rekonstrukciós szerződésére milyen számlák érkeztek, azokat mikor és milyen módon teljesítette, továbbá jelezte, hogy az engedményezési szerződéskötés esetén nem az alperes jogelődje az illetékes partner az ...t érintő kifizetések esetén, kizárólag az azt kezelő és kifizetéseket intéző alperesi beavatkozó jogosult a megállapodások aláírására. A ... Kft. a felperessel kötött vállalkozási szerződés alapján
  24. augusztus 30-án kiállított számla szerinti vállalkozói díjkövetelésből 10 millió forintot
  25. december 29-én kifizetett, melyről a felperes
  26. július 24-én az alperes jogelődjét tájékoztatta, és a
  27. július 30-i engedményezési szerződésre hivatkozással kérte a fennmaradó 13.841.840 forint teljesítését. A felperes
  28. december 10-én előterjesztett keresetében 13.841.840 forint és annak
  29. augusztus 31-től a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest vételártartozás jogcímén. A per során pontosított keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes fizetési kötelezettsége a
  30. július 30-án kötött megállapodáson alapul, melynek
  31. pontjában az alperes jogelődje feltétel nélkül vállalta, hogy a ... Kft.-nek a felperes felé a
  32. május 2-i szerződés igazolt teljesítéséből eredő tartozását átutalással kiegyenlíti, így a Ptk.
  33. §-a alapján a tartozást átvállalta. Hivatkozott arra is, hogy a
  34. július 30-i okirat engedményezés; a ... Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján az alperes jogelődjét terheli az engedményezés folytán fizetési kötelezettség a felperes felé, ugyanis a ... Kft. követelését megszerezte. Álláspontja szerint a ... Kft. az alperes jogelődjével állt közvetlen jogviszonyban, az alperesi beavatkozó a teljesítési segédjeként járt el, így magatartásáért a Ptk.
  35. §-a szerint az alperes felelősséggel tartozik; utalt arra, hogy az alperesi beavatkozó
  36. december 19-i levelében rögzített 56.181.154 forintos kifizetésre - az engedményezés figyelmen kívül hagyásával - jogellenesen került sor. Az alperes érdemi ellenkérelmében jogalap hiányában a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a
  37. július 30-i megállapodás tartozásátvállalásra irányult volna, ezt cáfolja a ... Kft. felperes részére történő 10 millió forintos teljesítése. Álláspontja szerint a szerződő felek szándéka engedményezési szerződés megkötésére irányult, abban azonban nem jelölték meg az engedményezőt megillető követelést, csupán egy olyan jogviszonyt, amelyből az engedményezőnek pénzbeli követelése nem származott; az engedményezni kívánt követelés megjelölésének hiányában lényeges tartalmi elemet nélkülöző megállapodást kötöttek, melyhez joghatás nem fűződik. A 46/
  38. (IV. 04.) GKM rendelet
  39. §-ára,
  40. §
(2)bekezdésére, 13. §
(2)bekezdés a) pontjára hivatkozással vitatta, hogy az alperesi beavatkozó a teljesítési segédje és annak eljárásáért felelőséggel tartozna. Álláspontja szerint jogelődje az alperesi beavatkozóval kötött megbízási szerződés alapján járt el, amikor a ... Kft.vel a vállalkozási szerződést megkötötte, a megrendelői jogokat az alperesi beavatkozó nevében gyakorolta és kizárólag utóbbi volt jogosult teljesíteni akként, hogy a vállalkozók az ... nevére és számlaszámára állították ki a számlát. A jogelődje feladata az volt, hogy a kifizetéshez szükséges dokumentumokat az alperesi beavatkozó részére megküldte, ennek eleget tett, így a felperes keresete vele szemben nem foghat helyt; a követelését az alperesi beavatkozóval szemben kellene érvényesítenie, akit perbe hívott. A perbehívást elfogadó alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte; álláspontja szerint a
  1. július 30-i megállapodás nem tartalmaz ... terhére történő kötelezettségvállalást, és a kifizetésre vonatkozó nyilatkozat nem az ... kezelésére jogosult alperesi beavatkozótól származik, így nincs fizetési kötelezettsége a felperes felé. Hivatkozott arra, hogy a szerződéses kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, tekintve, hogy a részére megküldött és leigazolt számlát annak kiállítója részére határidőben megfizette, a terhére nem eshet, hogy az általa kifizetett vállalkozó az alvállalkozója felé nem teljesített. Amennyiben mégis a követelés kötelezettje lenne, úgy a felperest terhelné annak bizonyítása, hogy kötelezettként az engedményezésről értesítette. Az elsőfokú bíróság
  2. május
  3. napján kelt 10.G.40.189/2009/
  4. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.841.840 forintot, annak
  5. október 29-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %kal növelt összegének megfelelő mértékű kamatát, valamint 1.455.500 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes jogelődje az alperesi beavatkozóval kötött megbízási szerződés alapján vállalkozási szerződéseket kötött a ... Kft.-vel a ... vasút feletti közúti híd rekonstrukciós munkáira; a vállalkozó a munkát teljesítette,
  6. szeptember 27-én kiállított teljesítésigazolás alapján 67.118.652 forint összegű végszámla benyújtására vált jogosulttá, melyről a szerződés szerint bocsátott ki
  7. október 28-i teljesítési határidővel számlát. A vállalkozási szerződés
  8. pontja alapján a ... Kft.-nek járó vállalkozói díj megfizetését az alperes jogelődje vállalta, ezen kötelezettséget nem érintette, hogy a számlák kiállítása a ... névre történtek. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes jogelődje, a felperes és a ... Kft.
  9. július 30-án engedményezési szerződést kötött, mely szerint a ... Kft. az alperesi jogelőddel kötött vállalkozási szerződésből eredő vállalkozói díjköveteléséből a Ptk.
  10. §
(1)bekezdése szerint 23.841.840 forintot a felperesre engedményezett, ezen összeget volt köteles az alperes az engedményezett követelés esedékességekor a felperesnek megfizetni, mely kötelezettségének nem tett eleget. A ... Kft. részére 56.181.153 forint került kifizetésre; a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy ezen teljesítés jogszerűen történt, és a 23.841.840 forint vállalkozói díj engedményezéséről szóló megállapodás hatálya megszűnt. Az alperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, hogy az engedményezési szerződés joghatályos, az engedményezett követelés kifizetésére anélkül került sor, hogy a ... Kft. arra jogosult lett volna, mindezért a felperes keresete megalapozott. Az alperes a késedelembeesés időpontjától, azaz
  1. október
  2. napjától tartozik késedelmi kamatot megfizetni, melynek mértéke a Ptk. 301/A. §-a szerinti törvényes mérték, az ezt meghaladó késedelmi kamatkövetelést az elsőfokú bíróság elutasította. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. A fellebbezésében az alperes fenntartotta az elsőfokú eljárás során előterjesztett védekezését arra vonatkozóan, hogy a
  3. július 30-i megállapodás a felek valódi ügyletkötési akaratát tekintve nem minősülhet tartozásátvállalásnak, arra figyelemmel sem, hogy a ... Kft. 10 millió forintot a felperesnek kifizetett. Változatlanul hivatkozott az engedményezési megállapodás tartalmi hiányosságára, arra, hogy az okiratból nem tűnik ki az engedményezni kívánt követelés, ezen lényeges hiányosság okán a szerződés joghatás kiváltására nem alkalmas. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy az alperes jogelődje és az alperesi beavatkozó jogviszonyát a 46/
  4. (IV. 04.) GKM rendelet rendezi; ennek
  5. §-a szerint az országos közutakat érintő útés útfelújítási munkákat az alperesi beavatkozó által kezelt ... finanszírozta, a közutak felújítási feladatainak megvalósítására a külső kivitelezővel a vállalkozási szerződéseket a
  6. §
(2)bekezdés a) pontja szerint az alperes jogelődje volt jogosult megkötni. Ezen szerződés alapján a megrendelői jogokat az alperesi beavatkozó nevében az alperes jogelődje gyakorolta, de kifizetésre kizárólag az alperesi beavatkozó volt jogosult. Jogelődje lebonyolítóként járt el az ...ból finanszírozott munkák tekintetében, az e körben őt terhelő kötelezettségének azzal eleget tett, hogy a kifizetéshez szükséges dokumentumokat az alperesi beavatkozónak megküldte. Álláspontja szerint a
  1. december 19-i, alperesi beavatkozó részéről a ... Kft.-nek küldött levélben foglaltakból is kitűnően az alperes jogelődje nem vállalhatott kötelezettséget az ...t terhelő vállalkozói díjak kifizetésére. Sérelmezte annak figyelmen kívül hagyását is, hogy a felperes részére a ... Kft. önként 10 millió forintot teljesített, ebből, valamint az alperesi beavatkozó
  2. december 19-i leveléből is tudomással bírt arról, hogy a követelés teljes összege az engedményezőnek lett kifizetve, így nem az alperes az, akivel szemben a perbeli követelést érvényesítenie kell. A felperes fellebbezési ellenkérelmében helyes indokai alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a kereset részbeni elutasítására vonatkozó rendelkezését nem érintette, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozata ebben a körben - fellebbezés hiányában - a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Az alperes fellebbezése érdemben nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytállóan adott helyt a keresetnek az alábbi eltérő jogi indokolás szerint. Osztja a Fővárosi Ítélőtábla alperes azon fellebbezési okfejtését, hogy a 2007. július 30-i megállapodás - tartalma folytán - nem minősül a Ptk. 328. §
(1)bekezdése szerinti engedményezésnek. Az engedményezés követelésátruházás, ebből következően az alakszerűséghez egyébként nem kötött engedményezési megállapodásban egyértelműen, beazonosítható módon meg kell határozni, hogy annak tárgyát - több vagyonjogi jogviszony esetén - az engedményező melyik jogviszonyból származó, milyen összegű követelése képezi, az engedmény tárgya ugyanis - a jogügylet absztraktságából következően - nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő, meghatározott követelés. A 2007. július 30-i megállapodást a szerződő felek írásba foglalták, így a jogviszony az okirat tartalma szerint minősíthető, az okiratban foglaltak pedig nem adnak alapot a Ptk. 328. §
(1)bekezdése szerinti jogügylet létrejöttének, követelés-átruházás megtörténtének a megállapítására. Az elsőfokú eljárás adatai szerint a ... Kft. és az alperes jogelődje között több vállalkozási szerződés jött létre a ... vasút feletti közúti híd felújítási munkálatai elvégzésére, így a
  1. szeptember 25-i átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltakból kitűnően
  2. február 16-án, valamint az alperes által
  3. április 7én becsatolt okirat szerint
  4. június 4-én. Ebből következően engedményezésre irányuló szerződési szándék esetén a
  5. július 30-án kelt okiratban pontosan meg kellett volna határozni a ... Kft. alperesi jogelőddel szemben fennálló, átruházni kívánt követelését, melyre nem került sor. Az okirat
  6. pontja - alperes helytálló fellebbezési érvelése szerint - a felperes és a ... Kft. közötti jogviszony pontos megjelölését tartalmazza, melyből nem a ... Kft.nek, hanem a felperesnek származott vagyonjogi követelése, mindezért a felperes engedményezés hiányában követelést nem szerzett, így engedményesként az alperessel szemben jogszerűen igényt nem támaszthat. A felperes a Ptk.
  7. §
(2)bekezdésében foglaltakra is alapította a kereseti kérelmét, állítva, hogy a
  1. július 30-i megállapodással az alperes jogelődje a ... Kft.
  2. május 2-i szerződés teljesítése okán felé fennálló 23.841.840 forint vállalkozói díjtartozása megfizetését vállalta; a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint felperes ezen a jogcímen megalapozottan támasztott követelést. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdése szerint, ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. A Ptk. 332. §
(2)bekezdése szerint, ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. A
  1. július 30-i megállapodás a fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelel; az okirat tartalmánál fogva a jogügyletben szerződő félnek minősül a
  2. május 2-i vállalkozási szerződést teljesítő felperes jogosultként, az ezen jogviszony alapján nem vitásan 23.841.840 forint vállalkozói díj megfizetésével tartozó ... Kft. kötelezettként, és a vele ugyancsak közvetlen vállalkozási jogviszonyban álló alperesi jogelőd tartozást vállalóként. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelve a megállapodásban rögzített jognyilatkozatokat, az alábbiak állapíthatók meg. Az okirat
  1. pontja a jogosult és a kötelezett jogviszonyát, az abból kötelezettet terhelő tartozást kétségmentesen nevesíti, melynek kötelezett helyetti teljesítésére vonatkozó kötelezettséget vállalt az alperes jogelődje az okirat
  2. pontjában. Az okirat
  3. pontja szerinti kötelezetti és
  4. pontja szerinti tartozásátvállalói nyilatkozat egybevetéséből következik az eredeti kötelezett és a tartozás átvállalója közötti konszenzus arra vonatkozóan, hogy a jogosult felé közvetlenül ne a követelés eredeti kötelezettje, hanem a tartozás átvállalója teljesítsen. Abból, hogy a felperes is szerződő fél, következik, hogy az okiratot, annak tartalmát jóváhagyólag írta alá, és a jogügylethez történő hozzájárulását támasztja alá az a körülmény is, hogy a tartozást átvállaló jogutódjával szemben jelen perben követelést érvényesít. A Ptk.
  5. §
(2)bekezdése szerinti jogosulti hozzájárulás okán az alperes jogelődje a ... Kft. kötelezett helyébe lépett - az okirat
  1. pontjában foglaltakból kitűnően akként, hogy a ... Kft. alperes jogelődje felé fennálló vállalkozói díjkövetelése fizetésének napján állt be a felperes felé a teljesítési kötelezettsége. A
  2. szeptember 25-i átadás-átvételi jegyzőkönyv, a
  3. szeptember 27-i teljesítésigazolás és a
  4. december 19-i levél kétségmentesen alátámasztja, hogy a ... Kft. és az alperes jogelődje közötti vállalkozói jogviszonyból származó vállalkozói díjkövetelés esedékessé vált, így beállt az alperes jogelődjének a fizetési kötelezettsége a felperes felé, melynek nem tett eleget, a teljesítést alaptalanul tagadta meg, az alábbiakra figyelemmel. A ... Kft. és a felperes közötti
  5. május 2-i vállalkozási szerződéssel önálló jogviszony jött létre, a ... Kft. megrendelőként közvetlen vállalkozói díjfizetési kötelezettséget vállalt a felperes felé. Ezen jogviszonyra nem irányadó az alperesi fellebbezésben hivatkozott 46/
  6. (IV. 04.) GKM rendelet, így alperes azon védekezése, hogy jogelődje a
  7. július 30-i szerződéskötéskor ezen jogszabályi rendelkezésbe ütköző jognyilatkozatot tett, nem foghat helyt, egyéb kizáró okot pedig nem nevesített, amely akadályát képezte volna annak, hogy az alperesi jogelőd mint önálló jogalany a ... Kft. és jóváhagyás okán a felperes felé kötelezettséget vállaljon. Az sem teszi irányadóvá a felperes és az alperes jogelődje viszonylatában az alperes fellebbezésében hivatkozott fenti jogszabályi rendeletet, hogy a tartozásátvállalással az alperes jogelődje a ... Kft. felé fennálló vállalkozói díjfizetési kötelezettségét kívánta - akár részben is - rendezni, ez ugyanis a jogviszonyok fent kifejtett elkülönültségén nem változtat, releváns az, hogy a tartozásátvállalással a ... Kft. helyett vállalt teljesítést, és csak olyan kifogást hozhat fel a Ptk.
  8. §
(2)bekezdésének második fordulata szerint, amely az eredeti kötelezettet is megillette a felperessel szemben. Ugyancsak nem rontja le a
  1. július 30-i megállapodás Ptk.
  2. §-a szerinti minősítését az a körülmény, hogy a ... Kft. a 23.841.840 forint, alperesi jogelőd által átvállalt tartozásból
  3. december 29-én 10 millió forintot a felperesnek megfizetett; ezen teljesítést a felperes elfogadta, a tartozás csökkentésére beszámította, és a különbözetre támasztott igényt a keresetében. Mindezért az alperes fellebbezése érdemben nem helytálló, nem vezet az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására, a kereset elutasítására. A fellebbezésben előadottak érdemben eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fent kifejtettek szerinti eltérő jogi indokolással - a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles a felperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak, valamint annak figyelembevételével, mérlegeléssel bruttó 100.000 forint jogi képviseleti munkadíjban került meghatározásra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a határozatát a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. február
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Felker László s. k., bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.