Mfv.II.10.577/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gerő Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pál Lajos ügyvéd által képviselt alperes ellen elmaradt munkabér megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 21.M.843/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.633.605/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.633.605/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (Tízezer) forint + 2.500 (Kettőezerötszáz) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- május 20-án érkezett keresetében az Mt.
- §-ára és az alperes Kollektív Szerződése IV. fejezetében foglaltakra hivatkozva rendkívüli munkavégzésért járó 175.728 forint elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel állítása szerint az
- január
- és
- január
- közötti időszakban a törvényes munkaidőnél havonta 8-24 órával többet dolgozott anélkül, hogy azt az alperes kompenzálta volna. Az alperes a kereset elutasítását elsősorban elévülésre, másodsorban a kereseti kérelem alaptalanságára hivatkozva kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 21.M.843/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint - többek között - a perbeli követelés tárgyában több alkalommal a szakszervezet a munkavállalók, így a felperes képviseletében eljárva keresetet terjesztett elő, amely eljárások a per megszüntetésével, vagy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával zárultak. E keresetlevelek előterjesztése a Pp.
- §-ában foglaltak hiánya miatt az elévülés megszakadását nem eredményezték. A
- július 10-ei szakszervezet általi kereset előterjesztés alkalmával pedig a megállapítási kereset előterjeszthetőségének feltételei hiányában a kereset elutasításával fejeződött be az eljárás. A felperes saját nevében igénye jogcímének, összegszerűségének megjelölésével
- május 20-án terjesztette elő kereseti kérelmét, amely időpontra tekintettel azonban legfeljebb
- május 20-áig terjedő igényt érvényesíthetett volna, így követelése elévült. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.633.605/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a tényállást annyiban pontosította, hogy a 28.M.2616/
- ügyszám alatt indult eljárásban a szakszervezet az 503 fő munkavállaló képviseletében kereseti kérelmét
- július 10-én nyújtotta be. Az így pontosított tényállás alapján is egyetértett az elsőfokú bíróságnak az elévülés tekintetében kifejtett álláspontjával. A fellebbezés kapcsán azt fejtette ki, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása miatt elévülést megszakító hatás csak a Pp.
- §-ában megadott határidőn belül szabályosan benyújtott keresetlevélhez fűződhetett volna. Osztotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy az elévülés nyugvása nem volt vélelmezhető, mivel a felperes által hivatkozott körülménnyel szemben - a menthető oknak objektívnek kell lennie. A felperes felülvizsgálati kérelmében az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte az Mt.
- §
(3)bekezdésének megsértésére hivatkozva. Vitatta, hogy követelése elévült. Részletezte, hogy a kereseti kérelem tárgyában mely időpontokban került kereset előterjesztésre, és a megindult eljárásokban a bíróságok milyen tartalmú határozatot hoztak. Arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.086/2001/3. számú és Mfv.I.10.402/2001/4. számú végzései nem tartalmaztak arra vonatkozó rendelkezést, hogy az igény elévült, ezért alapos oka volt azt feltételezni, hogy igényérvényesítése az Mt. 11. §
(3)bekezdése alapján nyugodott. A nyugvás egészen
- június 13-áig, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 28.M.2616/
- számú ítéletének jogerőre emelkedéséig fennállt, mivel a munkaügyi bíróság elutasító döntését szintén nem az elévülésre alapította. Az alperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők miatt nem alapos. Az eljárt bíróságok által megállapított, a felek által nem vitatott tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Ennek alapján helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperesnek az alperessel szemben
- január
- és
- január
- közötti időszakra érvényesíteni kívánt igénye az Mt.
- §-ában szabályozott hároméves elévülési időre figyelemmel elévülés alá esett. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a munkaügyi bíróságnak azt a részletesen kifejtett álláspontját, miszerint
- május 20-áig a felperes a Pp.
- §-ában foglaltaknak minden szempontból megfelelő keresetlevelet személyesen vagy meghatalmazott útján nem nyújtott be. Az elévülés megszakadását ugyanakkor csak alakilag és tartalmilag is kifogástalan keresetlevél előterjesztése eredményezheti, továbbá a Pp.
- §
(1)bekezdésében szabályozott, a keresetlevél beadásának jogi hatálya is csak ez esetben marad fenn. Az első és a másodfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban is, hogy az elévülés nyugvása jelen esetben nem következett be, ugyanis a felperes az igényérvényesítéshez szükséges tényekről teljes körűen tudomással bírt, ezért a szakszervezet eljárása eredményét váró felperesi magatartás, mint nem objektív körülmény, az elévülés nyugvását eredményező akadályoztatásnak nem minősülhet. A felülvizsgálati kérelemnek az említett Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatokban foglaltakra való hivatkozása pedig azért alaptalan, mivel azokban az eljárásokban a Pp. 121. §-a szerinti törvényi feltételek hiányában, a kereset érdemben, így az elévülés tekintetében nem volt vizsgálható. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/
- (VI. 26.) IM rendelet ügyben még irányadó
- §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő