FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 2.Kf.27.557/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Györki Mónika ügyvéd által képviselt Magyar Televízió Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa [1088 Budapest, Reviczky u. 5., Hiv. sz.: ...] alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi június hó
- napján kelt 23.K.30.584/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) Panaszbizottsága a
- november
- napján kelt ... számú állásfoglalásával elutasította ... (a továbbiakban: panaszos) panaszát, aki a felperes ... csatornáján
- október 15-én 7:00 órakor kezdődő hírekkel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy abban megtévesztő, pontatlan információ került közlésre. Az elhangzott hír szerint ugyanis a Kormány 13.000.000 forint felett garanciát vállalt a bankbetétekre, azt viszont nem közölték, hogy ez csupán politikai garancia, amelynek jogi ereje nincs. A másik hír beszámolt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnöke külföldi elfoglaltsága miatt nem vesz részt a nemzeti csúcson, ugyanakkor lemaradt az, hogy az általa irányított testület nem avatkozhat be a végrehajtó hatalomhoz tartozó politikai kérdések eldöntésébe. Az állásfoglalás szerint a nemzeti csúcs és a pénzügyi válság okozta gazdasági kérdések minden magyar állampolgár sorsát meghatározó probléma, amelynek következtében az átlagos néző is érintettnek minősül, ezért a kifogásolt kérdések tekintetében a panaszos is érintett. A panaszos azonban a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 49.§-ában foglaltakkal ellentétben nem igazolta a felpereshez való fordulását. Az állásfoglalással szemben előterjesztett jogorvoslati kérelméhez mellékelt levél másolata alapján a panaszos állította, hogy a felperesnél panaszát elektronikusan terjesztette elő. Az alperes a
- december
- napján kelt ... számú határozatával a Panaszbizottság ... számú állásfoglalását hatályon kívül helyezte és a Panaszbizottságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozatának indokolása szerint a panaszos a jogorvoslati kérelméhez mellékelt elektronikus levéllel igazolta azt, hogy eleget tett az Rttv. 49.§-ában foglaltaknak, ezért a panasz elutasításának nem volt helye. A felperes keresetet terjesztett elő a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt, kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Állította, hogy a panaszos nem tett eleget az Rttv. 49.§-ának
(2)bekezdésében meghatározott előfeltételnek. Az utólag benyújtott irat aláírás és érdemi nyilatkozat nélkül nem tekinthető joghatályosan előterjesztett kifogásnak. Tartalmi szempontból sem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az alapján nem lehet arra következtetni, hogy a panasz kifogásnak minősülne. Álláspontja szerint a panaszos érintettnek sem minősül, a sérelemnek ugyanis konkrétnak és közvetlennek kell lennie, vagyis valamennyi magyar állampolgár nem élhet a kifogásolási joggal. Az alperes a határozatban foglaltak fenntartása mellett kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az elhangzottakkal kapcsolatban bárki benyújthat panaszt, a felpereshez fordulás ténye pedig nyomon követhető volt. Hivatkozott arra is, hogy időközben a megismételt eljárásban az alperes Panaszbizottsága a 2009. január 20. napján kelt ... számú állásfoglalásával a panasznak helyt adva megállapította, hogy a felperes a 2008. október 15-én sugárzott reggeli híradása megsértette az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, amikor is a lakosságot széles körben foglalkoztató kérdéskörben, nevezetesen a bankbetétekkel kapcsolatos kormánygaranciáról nem adott megfelelő érdemi tájékoztatást annak ellenére, hogy a témában a parlament döntése már ismert volt. Nem adott helyt viszont az Alkotmánybíróság elnökének a nemzeti csúcsról való távolmaradására vonatkozó hírközléssel kapcsolatos panasznak. Az állásfoglalás indokolása szerint a panaszos eleget tett az Rttv. 49.§ának
(2)bekezdésében rögzített feltételeknek, mert a kifogásolt műsorszám sugárzását követő 48 órán belül elektronikus úton benyújtotta kifogását a felperes részére. A kifogásolás joga minden nézőt, így a panaszost is megilleti, azaz a kifogásolt hírek tekintetében érintettnek minősül. Az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdése alapján a műsorszolgáltató köteles a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, jelen esetben egyértelműen ki kellett volna derülni, hogy mit jelent a Kormány garanciavállalása. A felperes és a panaszos jogorvoslati kérelmére eljárva azonban az alperes a
- február
- napján kelt ... számú határozatával a Panaszbizottság ... számú állásfoglalását hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Indokolása szerint a panaszos jogorvoslati kérelmének melléklete nem bizonyítja a kifogás elküldését, az ugyanis nem az elektronikus levél másolata, hanem csupán egy gépelt szöveg. Ez alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a panaszos az Rttv. 49.§-ának
(2)bekezdésének megfelelő kifogást előterjesztette, ezért a panasz érdemi döntés nélküli elutasításának lett volna helye. A panaszos - tájékoztatás ellenére - a perbe nem avatkozott be. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
- december
- napján kelt ... számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a panaszos jogorvoslati kérelméhez mellékelt elektronikus levél egy feladót, aláírást, dátumot nem tartalmazó elektronikus levél másolata, annak elküldését/megérkezését a panaszos nem igazolta. Ennek alapján nem állapítható meg az, hogy a panaszos az Rttv. 49.§-ában szabályozott eljárási rend szerinti határidőn belül nyújtotta be a panaszát, illetve az, hogy a megjelölt hiányok miatt az joghatályosan előterjesztett kifogásnak minősülne. A panaszos érintettsége körében leszögezte, hogy az érintettség megállapításához az érintettség minimuma is elegendő. E körben azonban az alperesnek okszerűen meg kell indokolnia következtetését, álláspontjának utalásszerű megjelenítése nem elégséges. Mindezek alapján az alperes nem megfelelően állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat helytelenül értékelte, az azokból levont jogi következtetése téves volt. Az eljárási jogsértések megalapozták a határozat hatályon kívül helyezését. Az új eljárásra nézve előírta, hogy vizsgálni kell a panaszbeadvány elbírálása feltételeinek fennállását, hitelt érdemlően kell a panaszosnak igazolnia, hogy határidőben és tartalma szerint panaszként fordult kifogásával a felpereshez. Érdemben csak akkor lehet foglalkozni a panasszal, ha az elektronikus levél megérkezése és az egyéb feltételek, így az érintettség is igazolást nyer. Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése iránt előterjesztett fellebbezésében az alperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az eljárás során csatolt, időközben keletkezett iratokat. Hangsúlyozta, hogy az alperes ... számú határozata alapján a Panaszbizottság
- január
- napján meghozta a ... számú - újabb - állásfoglalását, ám a felek jogorvoslati kérelme alapján eljárva a
- február
- napján kelt ... számú határozatával a Panaszbizottság ... számú - újabb - állásfoglalását hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Ezzel a határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kereset okafogyottá vált. A fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a fellebbezésben írtak nem szolgáltatnak jogi indokot az eljárás megszüntetésére. Számára külön jogi jelentőséggel bír az az ítéleti megállapítás, miszerint a felülvizsgálni kért határozat több okból is, így az Rttv. 49.§-ának
(2)bekezdése szerinti eljárásjogi előfeltételek, de a panaszos érintettsége körében is jogszabálysértő. A jelen per tényállásához hasonló ügyek a jövőben is előfordulhatnak, ezért nyomós érdeke fűződik a határozat felülvizsgálatához. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340.§-ának
(5)és
(6)bekezdései alapján tárgyaláson kívül, a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállást, amely alapján okszerű következtetésre jutott az alperes határozatának jogszerűségét illetően. Az alperes a fellebbezésében nem hivatkozott olyan indokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét megkérdőjelezné, nem jelölt meg olyan tényt, vagy körülményt, amely a fellebbezés kedvező elbírálását eredményezhette volna. A Pp. 339/A.§-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor fennálló tények alapján vizsgálja felül. A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint a közigazgatási bíráskodás funkciója az Alkotmány 50.§-ának
(2)bekezdése alapján a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése. Egy határozat törvényessége pedig csak úgy ítélhető meg, ha a bíróság azt a meghozatala időpontjában hatályos jogszabályokkal veti össze, illetve az eljárás megindításakor az eljárás alapjául szolgáló tényálláshoz viszonyítva értékeli. Az idő múlása, a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogsértővé. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a fellebbezésében a felülvizsgálni kért határozatot követően hozott döntésekre, így különösen a 347/2009. (II.18.) számú határozatára hivatkozással kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését. Ez a határozat azonban eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, a Pp. 339/A.§-a alapján közömbös a perben támadott határozat jogszerűsége szempontjából. A Pp. 337.§-ának
(2)bekezdése akkor teszi lehetővé a per megszüntetését, ha a felülvizsgálni kért határozat visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat eleget tesz a kereseti kérelemben foglaltaknak. Jelen esetben azonban erről nincsen szó, hiszen az alperes ... számú határozata a perben támadott ... számú határozat vonatkozásában rendelkezést nem tartalmaz, így ez utóbbi határozat - a bíróság ítéletének hiányában - továbbra is joghatályos lenne. Az alperes a fellebbezését kizárólag a perben támadott határozat meghozatalát követő döntésére alapította. A Pp. 339/A.§-a alapján ez azonban akkor sem lehet a per tárgyát képező határozat jogszerűségére kihatással, ha az alperes az újabb határozatát még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt hozta. Az alperes hivatkozott ugyan arra, hogy a kereset okafogyottá vált, ám ennek a felperesi ellenkérelemben foglaltakkal szembeni ténybeli alapját nem jelölte meg, éppúgy ahogy a per megszüntetése iránti fellebbezési kérelme jogszabályi alapját sem közölte. A kifejtettek szerint a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - kizárólag a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között - vizsgálta felül. E körben az elsőfokú ítélet érdemben helyesnek bizonyult, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pervesztes alperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét megfizetni, míg személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket helyette az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-ának megfelelően. Budapest,
- évi február hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. előadó bíró, dr. Bacsa Andrea sk. bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő