Gf.30681/2010/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.681/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd által képviselt IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű, Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd által képviselt V.rendű felperes neve(címe) V. rendű és Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd által képviselt VI.rendű felperes neve (címe) VI. rendű felperesnek - ügygondnok (neve, címe) által képviselt alperesi társaság neve „va” (címe) alperes ellen cégtörlő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt 8.G.40.209/2010/
4. számú ítélete ellen az I-VI. rendű felperesek által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I-VI. rendű felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperes ügygondnokának 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft ügygondnoki díjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2INDOKOLÁS: A Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság által nyilvántartott alperes elhatározta végelszámolással történő megszűnését. A végelszámolás kezdőidőpontja
6. május
7. napja volt. A Cégközlöny
8. május 21-i lapszámában közzététel és felhívás jelent meg hitelezői igények bejelentésére. Az APEH által bejelentett hitelezői igényt az alperes kielégítette, és miután további hitelezői igény bejelentésére nem került sor, az alperes végelszámolója útján -
9. július
10. napján törlés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A felperesek a végelszámoló ezen intézkedése ellen kifogással éltek. A végelszámolási kifogást a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság a megismételt eljárásban hozott Vgf.03-03-000001/
11. számú jogerős végzésével érdemben elutasította. Ezt követően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság a .... számú végzésével az alperest a cégjegyzékből törölte. Az I-VI. rendű felperesek - arra hivatkozással, hogy hitelezői a törölt alperesi cégnek - a cégbíróság törlő végzésének hatályon kívül helyezése iránt indítottak pert az alperessel szemben. Előadták, hogy a cégeljárásban elfekvő iratokból a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a felperesek által külön perben érvényesített igényéről az alperesi kft. taggyűlése, ügyvezetője és végelszámolója tudott már a végelszámolás megkezdését megelőzően. A zárómérleg úgy került elfogadásra, hogy tudott volt, hogy a felperesek követelését az alperes vagyona nem fedezi. A cég jogutód nélküli megszűnését eredményező törlést elrendelő végzés ezért hátrányos rendelkezést tartalmaz a felperesekre, ami megalapozza perindítási jogosultságukat. A törölt alperesi cég részére kirendelt ügygondnok elsősorban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, illetve a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felpereseket a Ctv.
12. § /1/ bekezdése szerinti kereshetőségi jog nem illeti meg, ugyanis az egységes bírói gyakorlat szerint az egyéb jogosultak körét megszorítóan kell értelmezni. A perindítási jogosultság törvényi feltétele az, hogy olyan személy jogosult - a rendelkezés őt érintő vonatkozásában - pert indítani, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Az alperesi kft. törlését elrendelő végzés a felperesekre közvetlenül rendelkezést nem tartalmaz, így kereshetőségi joggal nem rendelkeznek. Miután annak kérdése, hogy a felperesek igényérvényesítési jogosultsága az alperessel szemben fennáll-e az ügy érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak érdemben kell határoznia, ezért nem az alperes által hivatkozott keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, illetve per megszüntetésére kerülhetett sor, hanem ítélettel kellett a felperesi keresetet elutasítani. -3Gf.III.30.681/2010/
13. szám Az elsőfokú ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmüknek történő helyt adást. Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ctv.
14. § /1/ bekezdését, valamint a perindítási jogosultság és kereshetőségi jog fogalmát. A kereshetőségi jog azt határozza meg, hogy a perbeli alanyi jog a konkrét felperest az adott tényállás alapján megilleti-e vagy sem. A kereshetőségi jog anyagi jogi kérdés, amely a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra, anyagi jogi érdekeltségre vonatkozik. A perbeli jogképesség fogalmát meg kell különböztetni a kereshetőségi jogtól (aktív perbeli legitimáció), mely a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis arra, hogy a felperest megilleti-e, és éppen a felperest illeti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. A perbeli legitimáció azonban kivételesen eljárásjogi kérdés is lehet, ez utóbbi esetben - de csak akkor - az aktív, vagy passzív legitimáció hiánya a Pp.
15. § /1/ bekezdés g./ pontja, vagy
16. § a./ pontja szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után. A Pp.
17. § /1/ bekezdés g./ pontjában meghatározott esetekben a perbeli legitimáció perelőfeltételnek minősül, mely szabályt megszorítóan kell alkalmazni. A perbeli legitimáció hiánya perakadálynak minősül, amely az ügy érdemi vizsgálatát megelőzi. Ezért téves, hogy az elsőfokú bíróság a felperesek perbeli legitimációjának hiánya miatt utasította el a keresetet, annak érdemével nem foglalkozott, és az ítélet e vonatkozásban rendelkezést, illetve indokolást nem tartalmaz. Kifejtették, hogy a cégbírósági iratok egyértelmű bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a végelszámolás befejezéséről döntő taggyűlési határozat meghozatalakor az alperesi társaságnak tudomása volt a felperesi igényről. A hitelezői igénybejelentésre írásban is sor került. Mindezek alapján megállapítható, hogy a cég törlését elrendelő végzés jogellenes. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és ügygondnoki díja megállapítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperesek nem tartoznak abba a személyi körbe, akik a törlő végzéssel szemben perindítási jogosultsággal rendelkeznek. Előadta továbbá, hogy a bírói gyakorlatban rögzült és több eseti döntéssel is alátámasztható eljárási szabály az, hogy a felperesekéhez hasonló esetben ítélettel kell határozni a keresetről. Az igényérvényesítési jogosultság, kereshetőségi jog ugyanis az ügy érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak érdemben kell határoznia. Ez esetben nem kerülhet sor sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, sem a per megszüntetésére. A Pp.
18. § /1/ bekezdés g./ pontját - mint kivételes szabályt - megszorítóan kell alkalmazni. A Pp. e rendelkezése kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jogszabály konkrétan és kifejezetten a perbeli pozíciók szempontjából nevezi meg, illetve sorolja fel azt, hogy ki jogosult az adott per megindítására, illetve mely személy ellen kell azt megindítani. E szabályokra tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesek a Ctv.
19. § /1/ bekezdése szerinti kereshetőségi joggal nem rendelkeznek. A bíróság döntése helyes, indokolása megfelel a Pp.
20. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek, ezért az ítélet megváltoztatására nincs alap. Arra az esetre amennyiben a másodfokú bíróság nem osztaná az elsőfokú bíróság álláspontját, és a felperesi kereset érdemi vizsgálatába bocsátkozna, előadta, hogy -4a felperesek sem a Cégközlönyben történt felhívás megjelenését követő 40 napon belül, sem azt követően nem jelentettek be hitelezői igényt, és a felperesek a cégeljárás során a végelszámoló azon intézkedését, hogy
21. július
22. napján a cég törlése iránti kérelmet nyújtott be, kifogásolták ugyan, de a végelszámolási kifogást elutasító elsőfokú döntéssel szemben fellebbezéssel nem éltek, azt tudomásul vették. A fellebbezés alaptalan. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a Ctv.
23. § /1/ bekezdése korlátlan perindítási jogosultságot csak az ügyésznek teremt, az egyéb személyek perindítási jogosultsága korlátozott, csak azon személyek jogosultak egyéb jogosultként perindításra, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz. Helyesen mutatott rá az alperesi fellebbezési ellenkérelem arra, hogy a Pp.
24. § /1/ bekezdés g./ pontja értelmező gyakorlata szerint az aktív perbeli legitimáció hiánya miatt csak olyan esetekben kerülhet sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, illetve ezen okból a per megszüntetésére, ha magából a keresetlevélből azonnal, további vizsgálódás nélkül megállapítható az aktív perbeli legitimáció hiánya (BH 2001/388., 2003/
25. számú eseti döntések, KK
26. számú állásfoglalás, valamint a Legfelsőbb Bírósági Határozatok
27. évi
28. számának fórumában közzétett emlékeztetője). Arra helyesen utaltak a felperesek, hogy a kereshetőségi jog és a kereseti jog egymástól különböző fogalmak, e jogdogmatikai kérdésnek azonban a perbeli esetben semmiféle relevanciája nincs, ugyanis az elsőfokú bíróság nem perbeli jogképesség hiánya miatt utasította el a felperesek keresetét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint éppen a felperesek által hivatkozott iránymutató értelmező gyakorlat is az elsőfokú bíróság által kifejtett helyes álláspontot támasztja alá, mert mind a bírói gyakorlat, mind az e kérdésben iránymutató jogelmélet szerint a kereshetőségi jog anyagi jogi kérdés, azt határozza meg, hogy a perbeli alanyi jog a konkrét felperest az adott tényállás alapján megilleti-e vagy sem (BDT 2003/
29. számú eseti döntés). Megkülönböztetést tenni a perbeli jogképesség és a kereshetőségi jog (aktív perbeli legitimáció) között indokolt tenni. A perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés, hiánya a kereset érdemi elutasításához vezet. A perbeli legitimáció azonban kivételesen eljárásjogi kérdés is lehet akkor, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg. Csak ez utóbbi esetben kerülhet sor az aktív perbeli legitimáció hiánya miatt a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, vagy a per megszüntetésére (BDT 205/1145., EBH 2005/1227., és BH 2005/
30. számú eseti döntések). A perbeli esetben megállapítható, hogy a főszabálytól eltérő, eljárásjogi értelemben használt legitimáció fennállta vagy hiánya csak az ügyész vonatkozásában egyértelműsíthető, ugyanakkor az egyéb érdekelti körbe tartozó felperesek esetén az már érdemi vizsgálatra tartozó kérdés, hogy a konkrét tényállás mellett van-e a perben támadott törlő végzésnek olyan rendelkezése, amely a felperesekre vonatkozik, és ezáltal kereshetőségi jogot teremt számukra a jelen perben érvényesített követelésük érvényesítésére. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a bírói gyakorlatra (BH 2010/
31. és BH 2001/
32. számú eseti döntések), mely szerint az egyéb jogosultak körét megszorítóan kell értelmezni, és annak elbírálása, hogy a felperesek igényérvényesítési jogosultsága az alperesekkel szemben fennáll-e, az ügy -5Gf.III.30.681/2010/
33. szám érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek a tárgyában a bíróságnak ítélettel kell határoznia. Az elsőfokú bíróság a szükséges mértékben eleget tett ítélet indokolási kötelezettségének, és miután a kereshetőségi jog hiányában elutasította a felperesek keresetét, így egyértelmű, hogy a keresetnek a törlő végzés jogszabálysértő jellegével összefüggő érdemi hivatkozásait már nem kellett vizsgálnia, kereshetőségi jog hiányában ugyanis e kérdésekben történő állásfoglalásra nem kerülhet sor. Minderre tekintettel irrelevánsak a fellebbezés ezzel összefüggő hivatkozásai. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp.
34. § /3/ bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek a másodfokú eljárásban is pervesztesek lettek, ezért a Pp.
35. § /1/ bekezdése és
36. § /1/ bekezdése alapján perköltség egyetemleges megfizetésére kötelesek, melynek összege áll az alperes számára kirendelt ügygondnok másodfokú eljárásban megállapított, ÁFA-t is magában foglaló ügygondnoki díjából. Szeged,
37. február
38. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró