A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.760/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
- évi január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ellen folyamatban volt büntető ügyben a Nagykanizsai Városi Bíróság 4.Bk.170/2009/
- számú végzése ellen a Zala Megyei Főügyészség által benyújtott, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott felülvizsgálati indítványt elutasítja. A felülvizsgálat során felmerült 3.750 (háromezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s: A Nagykanizsai Városi Bíróság a
- október 29-én tárgyalás mellőzésével meghozott, és
- november 20-án jogerőre emelkedett 4.Bk.170/2009/
- számú végzésével I.rendű vádlott neve terhelttel szemben a Btk.
- §-a
(1)bekezdésének I. fordulata szerinti hivatalos személy elleni erőszak bűntette, a Btk. 170. §-ának
(1)bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétsége és a Btk. 180. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti becsületsértés vétsége miatt, halmazati büntetésül, 5 hónap végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki. Az iratok tartalma alapján rögzített tényállás lényege szerint
- szeptember 3-án 19 óra körül a terhelt élettársával együtt Z. egy eszpresszóban tartózkodott, ahol ittas állapotban, kihívó, közösségellenes garázda magatartást tanúsított. A pultos és a terhelt között szóváltás alakult ki, amely tettlegességig fajult. Az eszpresszó tulajdonosának értesítése alapján a kiérkező rendőrök a terhelt lakásához mentek. Felszólították a terheltet, hogy a eszpresszóban elkövetett bűncselekmény miatt elszámoltatják, de a terhelt nem volt hajlandó a szolgálati gépkocsiba beszállni. Az intézkedést a N. Rendőrkapitányság három fős járőre foganatosította. Mivel a terhelt ellenállt, vele szemben kényszerintézkedésként bilincselést alkalmaztak, majd a szolgálati gépkocsi bal hátsó ülésére ültették. A gépkocsiban a terhelt az intézkedő rendőröket szidalmazni kezdte, majd a vezető ülésben lévő B. V. rendőr törzszászlós nyakát leköpte. Ezt követően a jobb oldalán ülő M. Cs. rendőr törzsőrmester bal csuklójának külső felszínét megharapta. Ezen magatartásával a terhelt erőszakkal akadályozta B. V. rendőrzászlós és társai jogszerű rendőri intézkedését, továbbá M. Cs. törzsőrmesternek a bal kézen a kisujj vonalában fognyomnak megfelelő, bőrpírként jelentkező 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A terhelttel szemben B. V. és M. Cs. becsületsértés vétsége, illetve könnyű testi sértés vétsége miatt joghatályos magánindítványát előterjesztette. A terhelt vérében a cselekmény elkövetésének időpontjában 1,96-2,10 ezrelék körüli alkoholkoncentráció volt, amely nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A jogerős határozat ellen a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- a)pontja alapján a Zala Megyei Főügyészség nyújtott be a terhelt javára Bfel.1388/2010. számon felülvizsgálati indítványt, a becsületsértés vétségének a további cselekményekkel halmazatban megállapítása miatt, ezen cselekmény tekintetében a terhelt büntetőjogi felelősségének mellőzése végett. Végzésének indokolásában, a bírói gyakorlatot részletesen elemezve arra hivatkozott, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének és a könnyű testi sértés vétségének helytálló megállapítása mellett a terhelt büntetőjogi felelősségének becsületsértés vétségében megállapítására törvénysértően került sor. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének ugyanis nem szükségszerű, de rendszerinti velejárója a verbális vagy tettleges becsületsértés megvalósítása. Az elkövetés konkrét körülményeitől függően a két bűncselekmény heterogén alaki, vagy anyagi halmazatot alkothat. A súlyosabb megítélésű bűncselekmény mellett - a consumptio, avagy a beolvadás szabályainak megfelelően - a becsületsértés vétsége egyik esetben sem állapítható meg (BH 1988/210., BH 1981/137., 1982/123., BJD 4821., és BH 1981/48. szám, valamint a 34. számú BK. vélemény vonatkozó indokolása a garázdaság és a tettleges becsületsértés halmazatának kizárásáról). Fentieknek megfelelően, a becsületsértés vétsége tekintetében indítványozta a büntetőjogi felelősség mellőzését, egyben azonban kifejtette: a kiszabott büntetés emellett sem törvénysértő, ezért annak enyhítésére nem tett indítványt. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt változatlanul fenntartotta, míg a védő ahhoz csatlakozva, a kiszabott büntetés enyhítését is kérte. A Legfelsőbb Bíróság - jóllehet az indítvány minden vonatkozásban megalapozott jogi érveket fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy az adott esetben a becsületsértés vétségének megállapítására nem kerülhetett sor - törvényben kizártnak találta. Az indítvány helytállóan mutatott rá arra, hogy a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a Btk. 229. §-a szerinti hivatalos személy elleni bűntettével az erőszakos cselekmény során megvalósított becsületsértés vétsége (Btk. 180. §-
- a)halmazatban nem állapítható meg. Ugyanis a hivatalos személy elleni erőszak és a tettleges becsületsértés alaki halmazata látszólagos, így ez utóbbi folytán beleolvad a hivatalos személy elleni erőszakba (consumptio). Ugyanez az elv érvényesül akkor is, ha a két bűncselekmény időbelileg nem esik teljesen egybe, de a verbális becsületsértés megvalósítására azonos alkalommal, és ugyanazon indulat hatására került sor. Ebben az esetben az anyagi halmazat is látszólagos (Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007. HVG-ORAC Könyvkiadó Budapest, 2008., II. kötet 858-860. oldal és Magyar Büntető Jog Kommentár a gyakorlat számára HVG-ORAC Könyvkiadó Budapest, 2010. Btk. 180. §hoz fűzött magyarázata). A Legfelsőbb Bíróság az előzőek szerint helytálló jogi érvelés ellenére sem látott alapot a felülvizsgálatra. Az indítvány ugyanis kizárólag a becsületsértés vétségében a bűnösség megállapítását, mint anyagi jogszabálysértést sérelmezte, azonban a kiszabott büntetést a becsületsértés vétsége miatti büntetőjogi felelősség mellőzése esetén sem tekintette törvénysértőnek. A töretlen bírói gyakorlat szerint az a kérdés, hogy valamely, egyébként tényállásszerűen megvalósult bűncselekmény a más bűncselekménnyel való halmazatának látszólagosságának folytán nem állapítható meg, nem érinti a bűnösség megállapítását. Ennek megfelelően a becsületsértés vétsége tekintetében felmentésre nem kerülhetett, illetve nem kerülhet sor. A felülvizsgálati indítványban helyesen kifogásolt anyagi jogszabálysértés a cselekmény jogi minősítése tekintetében áll fenn, tehát a felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján lehetne az oka. Önmagában azonban az anyagi jogszabályt sértő minősítés miatt érdemi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a minősítés, vagy más anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés (az alkalmazott intézkedés) is törvénysértő. Erre pedig a felülvizsgálati indítvány nem hivatkozott. A kifejtetteknek megfelelően, arra is figyelemmel, hogy az ügyben a Be. 416. §.
(1)bekezdés c) pontjának körébe tartozó - a Be. 373. §
(1)bekezdés I/b. és c) pontja, és II-IV. pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt Be. 421. §-ának
(2)bekezdése alapján elutasította. A felülvizsgálati eljárás során védői díjként felmerült bűnügyi költséget az állam viseli (Be. 429. §
(1)bekezdése). A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. A Legfelsőbb alapul. Bíróság végzése a Be. 420. §-ának
(1)bekezdésén Budapest,
- január
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy