Pf.20209/2010/3 – Balassagyarmati Törvényszék

... Megyei Bíróság 5.Pf.20.209/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság a ... (....) ügyvéd által képviselt ... (... tartózkodási helye: ...szám alatti lakos) felperesnek - ... (... szám alatti lakos) alperes ellen gyermektartásdíj felemelése iránt a ... Városi Bíróságon indított perében a

1. december hó 8-án kelt ... számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
2. sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét részben, a per fő tárgya tekintetében megváltoztatja és az alperes által fizetendő tartásdíj alapösszegét 18.000.(Tizennyolcezer) forintban, a gyermektartásdíj hátralékot 21.000.- (Huszonegyezer) forintban határozza meg, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.000.(Kettőezer) forint fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A városi bíróság kötelezte az alperest, hogy ...utónevű gyermeke tartására
3. május
4. napjától kezdődően fizesse meg mindenkori jövedelme 20 %-a, de legalább havi 22.000.- Ft. összegű gyermektartásdíjat minden hónap
5. napjáig történő esedékességgel. Megállapította, hogy az alperes terhére
6. május 01-től
7. november 30-ig 49.000.- Ft. hátralékos gyermektartásdíj keletkezett, és kötelezte, hogy a 49.000.- Ft. hátralékos gyermektartásdíjat, továbbá 40.000.- Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat 30 napon belül fizessen meg a felperesnek. Az ítélet indokolása szerint a peres felek a házasságuk felbontása és házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt indult eljárás során ... sorszám alatt
8. december 7-én a járulékos kérdésekben egyezséget kötöttek. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy ...utónevű gyermeke tartására minden hónapban megfizeti mindenkori jövedelme 20 %-át, de legalább havi 15.000.- forintot. Az alperes azonban nem 20%-os tartásdíjat, hanem a 15.000 Ft alapösszeget fizette meg rendszeresen. A városi bíróság megállapítása szerint az alperesnek két cégnél áll fenn a munkaviszonyán túl megbízási szerződése, de nem vált nyilvánvalóvá, hogy az alperesnek a bruttó megbízási díjakból milyen nettó összeg marad. Életszerűtlennek minősítette a városi bíróság, hogy az alperesnek ezekből a megbízási szerződésekből semmilyen jövedelme nem származik. Ezért a felperes kereseti kérelmét megalapozottnak találta és az alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét
9. május
10. napjával visszamenőlegesen felemelte. Az alperes az ítélet ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a gyermektartásdíj alapösszegének 18.000.- forintra való mérséklését kérte. Fellebbezésének indokául előadta, hogy véleménye szerint a felperessel kötött egyezség óta lényeges változás sem a felperes, sem a saját körülményeiben nem következett be. Hivatkozott továbbá arra, hogy a nettó havi átlagkeresetének, amelyet 90.700.- Ft. összegben jelölt meg, 20 %-a 18.000.- Ft, így a városi bíróság által megállapított 22.000.- Ft. alapösszeg eltúlzott mértékű, a bíróság pedig nem adta elfogadható indokát a magasabb minimumösszeg megállapításának. Álláspontja szerint nem indokolta meg a városi bíróság hogy az alapösszeg milyen nettó jövedelemből adódik. A vállalkozásiból származó jövedelem hiányát az adóhatóság által kiadott igazolással igazolta, amivel szemben a bíróság csupán életszerűtlenségre hivatkozik. Az adóhatóság igazolásának felülvizsgálatához pedig a városi bíróság kellő szakértelemmel nem rendelkezik, mivel nem is vizsgálta a kiadások - bevételek alakulását. A felperes nem bizonyított semmilyen lényeges körülményváltozást. A felperes a városi bíróság ítéletének helybenhagyását, és perköltségben marasztalását kérte. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálta alapján megállapította, hogy az alperes fellebbezése a per fő tárgya tekintetében megalapozott. A felperes keresetében lényegében a gyermektartásdíj alapösszegének emelését kérte, mivel a százalékos arányt nem érintette. Ennek folytán az alperesnek nem tartásdíjfizetési kötelezettségét emelte fel a bíróság, hanem a tartásdíj alapösszegét. Az elsőfokú bíróság konkrétan nem tér ki indokolásában arra, hogy milyen lényeges körülmény változott meg az egyezségkötés óta, erre helyesen utal a fellebbezés. Önmagában nem lényeges körülményváltozás az, hogy megbízási szerződéses jogviszonya van-e az alperesnek. Az alperes APEH által kiállított jövedelemigazolással igazolta, hogy egyéni vállalkozásából nem rendelkezik jövedelemmel, ezen okirati bizonyítékkal ellentétes következtetésének nem adta jogi indokát az elsőfokú ítélet. Az életszerűtlenségre hivatkozás nem indokolja az APEH által elfogadott adóbevallás adataitól való eltérést. A 22.000.- Ft alapösszeg kiszámításának módját sem tartalmazza az indokolás. Ebből következően az alperes munkaviszonyából származó jövedelméhez kellett igazítani a tartásdíj alapösszegét, tekintve, hogy azt maga az alperes sem vitatta. Ezért a megyei bíróság a városi bíróság ítéletét a Pp.
11. §