Győri Ítélőtábla Pf.I.20.421/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Zöld Katalin Ügyvéd Iroda által képviselt felperesnek a dr. Gubody Balázs ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen tulajdonjog törlése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Tatabányán,
- június
- napján 26.P.21.456/2009/
- számú ítélet ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a megfellebbezett részében megváltoztatja és mellőzi a II.r. alperest a felperes részére 15 napon belül 8.025.262,- (Nyolcmillió-huszonötezerkettőszázhatvankettő) forint és ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetés napjáig járóan a mindenkori törvényes mértékű kamat, valamint 49.940,(Negyvenkilencezer-kilencszáznegyven) forint perköltség megfizetésre kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést. Köteles az I.r. alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 8.025.262,- (Nyolcmillióhuszonötezer-kettőszázhatvankettő) forint tőkét és ezen összegnek
- október
- napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Köteles a felperes 15 nap alatt az I. és II.r. alperesek részére megfizetni 15.000,(Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni az államnak 10.000,- (Tízezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a felperes a helység 1-i belterület ....hrsz. alatt felvett beépítetlen terület megnevezésű 288 m2 térmértékű, a I.rendű alperes neve 1/1 arányú tulajdonaként és a Kincstári Vagyonigazgatóság vagyonkezelői minőségben nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát, mint néhai "A" törvényes örököse, megszerezte. Egyben kötelezte II.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 8.025.262,forint tőkét és ezen összegnek
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát, valamint 49.940,- forint perköltséget. Az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresni rendelte az ... Körzeti Földhivatalt, hogy a fenti ingatlanra vonatkozóan a felperes 1/1-ed arányú tulajdonjogát törvényes öröklés jogcímén jegyezze be. Feljogosította a felperest 449.460,- forint lerótt illeték visszaigénylésére is. A fellebbezés szempontjából releváns ítélet indokolása szerint "B" ... közjegyző 1211.Kjő.267/2003/
- számú hagyatékátadó végzésében néhai "A" sz.: ...
- január
- napján végintézkedés hátrahagyása és ismert öröklésre jogosult hozzátartozó nélkül hunyt el. Az örökhagyó hagyatékát képezte többek között a helység 1-i ....hrsz-ú ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányada. A hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén a I.rendű alperes neve I.r. alperes szerezte meg - a megjelölt összegű hagyatéki teherrel terhelten - míg a kezelői jog jogosultja a II.r. alperes. A megyei bíróság a felperes módosított keresetét a Ptk.598.§-a és 599.§.
(3)bekezdése, a 673.§. illetve a 609.§.
(2)bekezdése alapján alaposnak találta figyelemmel arra, hogy az alperes a felperes és az örökhagyó közötti rokoni kapcsolatot nem vitatta. Ennek megfelelően a felperes törvényes öröklésre jogosult. Az alperesek elismerésére figyelemmel az ítélet részletes indokolását a Pp.221.§.
(2)bekezdése alapján mellőzte. Álláspontja szerint a II.r. alperes a perre okot adott, hiszen a felperes igényét a II.r. alperesi jogelőd részére bejelentette és azt a jogelőd nem vitatta, csak az elismerés nem állt módjában. Ezért a II.r. alperes a perre okot adott, így viselnie kell a perindítással kapcsolatban felmerült költségeket. Az ítélet ellen az I. és II.r. alperesek fellebbezést nyújtottak be, melyben kérték annak részbeni megváltoztatását akként, hogy az elsőfokú ítéletben szereplő 8.025.262,- forint tőkeösszeget és ennek az elsőfokú ítéletben írt késedelmi kamatait nem a II.r. alperes mint kezelő, hanem az I.r. alperes mint tulajdonos köteles a felperes részére megfizetni. Egyben a perköltségben való marasztaló rendelkezés megváltoztatását kérték akként, hogy az ítélőtábla mellőzze a perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezést. Fellebbezésük indokolásául előadták, hogy néhai "A" szükségképpeni törvényes örököse a I.rendű alperes neve I.r. alperes volt, így álláspontja szerint a Magyar Államot kellett volna köteleznie a megyei bíróságnak az ítéletben szereplő 8.025.262,- forint és ezen összeg után 2009. október 2. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatok megfizetésére. Ugyanakkor kérte a perköltségre vonatkozó elsőfokú rendelkezés megváltoztatását is. Álláspontja szerint jelen perben a perköltség viselés általános szabályai helyett a Pp.80.§.
(1)bekezdésben foglaltak alkalmazása indokolt, mivel a hagyatékátadó végzés szerint az örökös - a I.rendű alperes neve - a perre okot nem adott, a felperes követelését pedig az első tárgyaláson azonnal elismerte, illetve elismerték. A hagyatékot képező ingatlanokat a I.rendű alperes neve mint tulajdonos képviseletében eljáró II.r. alperes, illetve az ő jogelődje, a KVI jóhiszeműen birtokba vette és viselte az ingatlanokkal kapcsolatos terheket. A PK.262. számú Állásfoglalás értelmében a hagyatéki eljárásban mellőzött érdekelt igényét a törvény rendes útján érvényesítheti. Álláspontja szerint mindebből az következik, hogy az alperesek a perre okot nem adtak, valamint a követelést azonnal elismerték, így a Pp.80.§.
(1)bekezdésében írt törvényi feltételek fennállanak. A felperes fellebbezési észrevételében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperesek másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Pp.78.§.
(1)bekezdését, illetve helyesen járt el, amikor a Pp.80.§.
(1)bekezdésére alapított alperesi érvelést nem fogadta el. A Pp.80.§.
(1)bekezdésével kapcsolatban a Kommentár rögzíti, hogy a törvény alapvetően két feltételhez köti a pervesztes alperes perköltség alóli mentesülését, mely feltételeknek együttesen kell fennállniuk: bizonyítani kell, hogy az alperes a perre okot nem adott, és az alperesnek az első tárgyaláson azonnal el kell ismernie a felperes követelését. Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha mindent megtesz a per elkerülése végett. A Pp. megfogalmazásából, illetve az e körben kialakult gyakorlatból egyértelműen következik, hogy a perköltség viselésének az általános perköltség viseléstől való eltérése kizárólag akkor érvényesül, ha felperes perindítása indokolatlan volt, hiszen a kereseti kérelmet az alperes az első tárgyaláson feltétel nélkül azonnal elismerte. A felperes kötelezettségének - miszerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az alperes a követelését peren kívül elismerje és a perindításra ne kerüljön sor - teljes mértékben eleget tett, hiszen levelében igényéről az alpereseket tájékoztatta és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat leveléhez csatolta. Alperesek ennek ellenére a válaszlevelükben azt közölték, hogy az igény érvényesítésére kizárólag peres eljárás keretében kerülhet sor. Így az alperesek a perköltség viselése alóli mentesülés együttes kritériumát nem teljesítették, a felmerült perköltséget viselniük kell. Az ítélőtábla az alperesek fellebbezését a Pp.256/A.§.
(1)bekezdésének f./ pontja alapján és a Pp.253.§.
(3)bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között tárgyaláson kívül bírálta el és az alábbiak szerint megalapozottnak ítélte. A megyei bíróság az elsőfokú eljárás adatait a Pp.206.§-ában foglalt elveknek megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg, az ebből levont jogi álláspontja azonban részben téves. A felperes módosított keresetében többek között kérte az I.r. alperest kötelezni 8.025.262,forint tőke és ezen összegnek
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatainak a megfizetésére. A II.r. alperes - mint az ingatlan kezelője vonatkozásában a kezelői jog törlését kérte az ingatlan-nyilvántartásból (8.jegyzőkönyv 1.oldal utolsó bekezdés). Az I. és II.r. alperesek a felperes módosított keresetének a teljesítését a megtartott első tárgyaláson nem ellenezték. Az elsőfokú eljárás adatai alapján helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy néhai "A" sz.: örökhagyónak a szükségképpeni törvényes örököse a I.rendű alperes neve I.r. alperes lett "B" ... közjegyző 1211.Kjő.267/2003/
- számú hagyatékátadó végzése alapján. A II.r. alperes jogelődje a Kincstári Vagyoni Igazgatóság csak a hagyaték tárgyát képező ingatlan kezelője volt, az ő javára az ingatlan-nyilvántartásba a kezelői jog került bejegyzésre. A felperes módosított keresetében kért 8.025.262,- forint pedig a meg nem lévő ingatlanokkal kapcsolatos ellenértéket foglalja magába. A Pp.215.§-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. Az ítélőtábla szerint a fentiek alapján a megyei bíróság téves jogi álláspontja következtében kötelezte a II.r. alperest - mint az ingatlanok korábbi kezelőjének jogutódját - a 8.025.262,forint valamint ezen összeg törvényes mértékű késedelmi kamatainak a megfizetésére. Az általa meghivatkozott Ptk.598.§. és 599.§.
(3)bekezdése értelmében a hagyaték a I.rendű alperes nevera szállt és a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzés szerint is a szükségképpeni törvényes örökös a I.rendű alperes neve I.r. alperes lett. Ezen túlmenően a megyei bíróság a felperes kereseti kérelmén is túlterjeszkedett, mivel a felperes az I.r. alperest kérte kötelezni a meg nem lévő ingatlanokkal kapcsolatos ellenérték megfizetésére. Az elsőfokú eljárás adatai alapján tényként állapítható meg, hogy a meg nem lévő ingatlanok korábbi tulajdonosa is a I.rendű alperes neve volt öröklés jogcímén, így az ellenérték megfizetésére is ő köteles, nem pedig az ingatlanok kezelője. Az ítélőtábla osztotta az alperesek fellebbezését az elsőfokú perköltség körében is. A Pp. 80.§.
(1)bekezdése kimondja, ha alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségeiben a felperest kell marasztalni. Az alperesek által meghivatkozott PK.262. számú Állásfoglalás értelmében a hagyatékátadó végzés akkor emelkedik jogerőre, amikor a fellebbezési határidő az eljárásban részt vett valamennyi érdekelt vonatkozásában lejárt, vagy ha a másodfokú bíróság a hagyaték átadása tárgyában döntött. Ezt követően a hagyatéki eljárás során esetleg mellőzött érdekelt az igényét a törvény rendes útján érvényesítheti. A hagyatékátadó végzést peres eljárásban hozott határozattal (ítélettel) nem lehet hatályon kívül helyezni. Az elsőfokú eljárás adataiból megállapítható, hogy a felperes mint a néhai törvényes örököse igényét a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően érvényesítette, ezért ő az öröklési igényét a hagyatékban érvényesíteni nem tudta, azt kizárólag peres eljárás útján érvényesíthette. A fentebb meghivatkozott PK.262.számú Állásfoglalás értelmében tehát az alperesnek mint szükségképpeni törvényes örökösnek nem volt meg az a lehetősége, hogy peren kívül elismerje a felperes törvényes örökösi minőségét, hiszen a jogerős hagyatékátadó végzést még a bíróság sem helyezheti hatályon kívül, a peres felek pedig semmiképpen nem. A peres eljárásban az alperesek a felperes módosított keresetét az első tárgyaláson elismerték, ezért alaptalanul kötelezte a megyei bíróság a II.r. alperest a felperes felmerült elsőfokú perköltségének a megfizetésére. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(3)bekezdése alapján - a fellebbezéssel érintett részében - megváltoztatta. A másodfokú eljárásban a felperes pervesztes lett, ezért a Pp.78.§.
(1)bekezdése értelmében ő köteles az alperesek felmerült perköltségének a megfizetésére. Az alperesek személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a már hivatkozott Pp.78.§.
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM. számú rendelet 13.§.
(2)bekezdése értelmében a felperes köteles megfizetni. Győr,
- évi január hó
- napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke . Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró