Kfv.VI.39.097/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Halász Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen illetékhatározat felülvizsgálata iránt indított perben a Fejér Megyei Bíróság
- szeptember 15-én kelt 21.K.21.276/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott, Kfv.
- sorszám alatt pontosított felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.21.276/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felperes viseli a lerótt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- szeptember 2-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a hrsz-ú, szántó, gyep művelési ágú, külterületi termőföld ingatlant. A felperes az adásvételi szerződést a földhivatalhoz illetékkiszabás végett
- október 20-án nyújtotta be. Az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a
- december 3án kelt 8038144695 számú fizetési meghagyásával 1.200.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték, valamint 60.000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezésében a mulasztási bírság kiszabásának jogosságát vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően, a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog miatt a szerződést a benyújtás előtt meg kellett küldenie az illetékes önkormányzat jegyzőjének. A jegyző az iratokat
- szeptember 9-
- között kifüggesztette, majd
- szeptember 25-én küldte vissza a részére, ezért ezt követően volt módja arra, hogy az iratokat a földhivatalhoz
- október 17-én postai úton benyújtsa. Az alperes a
- március 28-án kelt 2278935035 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.) 91.§
(1)bekezdése értelmében az illetékkiszabásra történő bejelentésnek a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kellett volna eleget tenni. Ezt a határidőt nem módosítja, nem hosszabbítja meg a felperes által hivatkozott elővásárlási jog gyakorlása miatti jegyzői eljárás, mert az elővásárlási jog fennállása nem jelenti azt, hogy harmadik személy beleegyezése szükséges a szerződés létrejöttéhez. A mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172.§
(1)bekezdés b) pontja és
(18)bekezdése alapján az eset összes körülményének mérlegelésével, a tizenöt napos késedelemmel arányban állóan került sor. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának részbeni felülvizsgálata iránt, amelyben a mulasztási bírság kiszabását (jogalapját) és összegét sérelmezte. Állította, hogy mulasztás nem terheli, vele szemben bírság nem szabható ki. A jogi szabályozás – a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002.(II.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1-5.§-ai, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26.§
(4)bekezdése, 37.§
(1)bekezdése – nem egyértelmű, továbbá hivatkozott a XXV. Polgári Elvi Döntésre és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 213.§
(1)bekezdésére, 373.§
(2)bekezdésére, amely rendelkezések alapján felvetette, hogy a bejelentési kötelezettségnek mikortól kell eleget tenni: a szerződés érvényességétől, és/vagy a hatályosságától, vagy a bejegyzésre alkalmasságától, azaz, hogy miként tehetett volna jogszerűen eleget a bejelentési kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az R. 1.§
(1)bekezdése egyértelműen szabályozza azt, hogy az eladó a vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni. Az ajánlat kerül kifüggesztésre az R. 2.§
(3)bekezdése szerint. Az R. 5.§-a is kétféle okiratról tesz említést, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratról - amely az adásvételi szerződés – és a jegyző által záradékolt ajánlatról. A termőföld vásárlás miatt lefolytatandó, az elővásárlásra jogosult számára történő ajánlat kifüggesztés kötelezettsége nem minősül az Inytv. 26.§
(3)bekezdésében foglalt, az adásvételi szerződés hatályát felfüggesztő feltételnek, ezért nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy a szerződést a szerződéskötéstől számított 30 napon belül illetékkiszabásra be kell jelenteni. A felperes adásvételi szerződést kötött, így a szerződéskötés napjától kezdve terhelte a bejelentési kötelezettség, amelyet késedelmesen, 30 napon túl teljesített. A mulasztás miatt jogszerűen szabtak ki a felperessel szemben mulasztási bírságot, amelynek összegét a felperes ugyan sérelmezte, de ezt a kereseti kérelmét nem indokolta, így az összegszerűséget az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, a mulasztási bírság megfizetése alóli mentesítését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 91.§
(1)bekezdését, az Inytv. 26.§
(4)bekezdését, a Ptk. 373.§
(2)bekezdését, 213.§
(1)bekezdését, 200.§-át, az R. 1-5.§-ait, a XXV. Polgári Elvi Döntést. A szerződés - az R.-ben meghatározott - kifüggesztési eljárás miatt nem a keltezése időpontjában jön létre, csak akkor, ha az ajánlattevővel szemben a kifüggesztési határidő letelt. Csak ettől az időponttól válik a szerződés illetékkiszabásra bejelentésre és tulajdonjog változás átvezetésre alkalmassá, így ettől az időponttól kell számítani a 30 napos benyújtási határidőt. Arra is hivatkozott, hogy a kötött szerződést – annak ellenére, hogy az a bejegyzéshez szükséges minden szerződési kelléket tartalmazta, ajánlatnak lehet tekinteni, mert a jogszabályok nem rendezik, mi minősül ajánlattételnek, illetve szerződésnek. Mindezek alapján határidőben teljesítette a bejelentési kötelezettségét, mulasztás nem terheli, ezért vele szemben mulasztási bírság kiszabásának nem volt helye. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az elsőfokú bíróság az Itv. 91.§
(1)bekezdése, az Inytv. 26.§
(4)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a felperes a bejelentési határidőt elmulasztotta, mert az Inytv. 26.§
(4)bekezdésében szabályozott, ennek a határidőnek a megtartása alól felmentést jelentő körülmény - a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatóság jóváhagyása -, a perbeli esetben nem állt fenn. Az R. 2.§
(2)bekezdése, 3.§
(1)bekezdése, 4.§-a, 5.§ b) pontja szerint lefolytatandó, az ajánlattétel kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség és annak időtartama nem azonos a harmadik személy beleegyezésétől függő szerződés hatályba lépésének törvényben szabályozott esetével. A R. 1.§
(1)bekezdése szerint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) valamint a Polgári törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy tanya tulajdonosa (az eladó) az ingatlanára vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni – az ajánlatközlés módját a R. 1.§
(3)bekezdése szabályozza. Az előbbiekre figyelemmel a perbeli esetben az adásvételi szerződés megkötése előtt kellett volna a felperes ajánlatát közzétenni, majd a határidő eredménytelen eltelte után a szerződést megkötni, igazolva az ajánlat közzétételét. Ennek elmulasztása az indoka az alperes határozatának. A felperesnek az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül kellett volna a szerződést benyújtania a földhivatalhoz illetékkiszabás végett. Az adásvételi szerződés a Ptk. 213.§
(1)bekezdése alapján a keltének napjával válik érvényessé és hatályossá, függetlenül attól, hogy az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogát gyakorolja-e vagy sem. Az elővásárlásra jogosult igenlő nyilatkozata azt eredményezi, hogy a szerződés ugyanolyan tartalommal közte és az eladó között hatályos. Mindebből következően tény, hogy az adásvételi szerződést a felperes az Itv. 91.§
(1)bekezdése és az Inytv. 26.§
(4)bekezdése alapján a szerződéskötést követő 30 napon túl nyújtotta be a földhivatalhoz, ezért a mulasztásáért az Art. 172.§
(1)bekezdés b) pontja szerint mulasztási bírsággal sújtható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. A felülvizsgálati illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50.§
(1)bekezdése határozza meg. A 60.000 forint pertárgy érték után számított felülvizsgálati illetéket a felperes illetékbélyegben lerótta, ezért a felperes a felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni nem, csak a pervesztése folytán viselni köteles. Budapest, 2010. szeptember 6. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok