Győri Ítélőtábla Gf.II.20.262/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Lascsik és Vass Ügyvédi Iroda felperesnek a dr. Doszpoth József ügyvéd által képviselt alperes ellen küldöttgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- május
- napján kelt G.20.268/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.
- (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az alperes vízitársulat
- november
- napján elfogadott alapszabálya 9/2/
- pontja szerint „az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegének differenciálásáról a küldöttgyűlés a következő alapelvek szerint jogosult határozni: művelési ág, az ingatlan vízkárveszélyeztetettsége, területnagyság, csatornasűrűség. A differenciálási alapelvek figyelembevételével a küldöttgyűlés az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét legfeljebb 40%-kal mérsékelheti, illetve legfeljebb 20%-kal növelheti." A
- április
- napján megtartott küldöttgyűlésen a 4/
- (04.20.) határozattal a küldöttek az alapszabály ezen pontját azzal egészítették ki, hogy (a differenciálási alapelvek alól) „kivétel a nem mezőgazdasági célra hasznosított ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmények területe, amelyek esetében az érdekeltségi hozzájárulás mértéke a mindenkori érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegének a tízszerese". A határozat elfogadását megelőző előterjesztés az alapszabály ezen pontja módosítását azzal indokolta, hogy a kiemelt területek „a jellegüknél fogva koncentráltabb vízkibocsátók", amely a magasabb díjat indokolja. A
- április
- napján megtartott küldöttgyűlésen a vízitársulat küldöttei az 5/
- (04.16.) határozattal a
- évi érdekeltségi hozzájárulás mértékét (általában) 600.Ft/ha + áfa összegben; a kedvezményezett települések esetén 360.Ft/ha + áfa összegben; az egybefüggően 50 hektárnál nagyobb erdőterületet használók esetén 300.Ft/ha + áfa összegben és az alapszabályban nevesített nem mezőgazdasági célra hasznosított ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmények esetén 6.000.Ft/ha + áfa összegben állapította meg. A
- február
- napján kelt, 34.215/
- iktatási számú intézőbizottság elnöki értesítésben a felperes használatában az érdekeltségi területen lévő 129 hektár nem mezőgazdasági célú ingatlan, míg 11 hektár mezőgazdasági hasznosítású terület után az érdekeltségi hozzájárulást együtt 780.600.Ft + áfa (összesen: 975.750.Ft) összegben határozta meg. A
- március
- napján előterjesztett keresetében az alperes küldöttgyűlésen az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás megállapítására vonatkozó 5/
- (04.16.) határozata, valamint a
- február
- napján kelt 34.215/
- iktatási számú,
- évre eső érdekeltségi hozzájárulás összegére vonatkozó értesítése felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. A 5/
- (04.16.) küldöttgyűlési határozat jogszabályba ütközését azért állította, mert a társulat alapszabálya a
- január
- napján hatályba lépett, a vízitársulatokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Vt.) 47.§-a alapján nem tartalmazza a differenciált érdekeltségi hozzájárulás meghatározása elveit, így a küldöttgyűlési határozatban a társulati hozzájárulás differenciált meghatározása jogszabálysértő. A
- április
- napján előterjesztett keresetmódosításában - másodlagosan - az 5/
- (04.16.) küldöttgyűlési határozat semmisségét - a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (Vgt.) 34.§.
(2)bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 9.§.
(2)bekezdése alapján alkalmazandó - Ptk. 5.§.
(2)bekezdésébe, 200.§.
(2)bekezdésébe ütközése miatt is állította, mivel az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Kifejtette, hogy több alkotmánybírósági határozat szerint a vízgazdálkodási társulat és az érdekelt között polgári jogi jogviszony áll fenn, ezért nincs akadálya a küldöttgyűlési határozat semmiségére hivatkozásnak a Ptk-ban meghatározott érvénytelenségi ok alapján. A küldöttgyűlési határozat azért ütközik a jóerkölcsbe, mert a vízitársulat a nem mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok után húszszor nagyobb összegű hozzájárulást vet ki az egyéb ingatlanokkal szemben. Azzal is érvelt, hogy az 5/
- (04.16.) küldöttgyűlési határozat meghozatalakor hatályos Vgt. 41.§-a nem különböztetett az alap- és differenciált társulati hozzájárulás között, a Vgt. IX. fejezete a szolidaritás elvén alapult. A kár- és haszon elvét csak a
- január
- napjától hatályos Vt. 47.§-a hozta be az alap- és differenciált társulati hozzájárulás meghatározásával. Az alperes ellenkérelmében ennek a keresetnek az elutasítását kérte. Elsődlegesen rámutatott, hogy az alperes működésére a Vt.62.§.
(1)bekezdés a/ pontja alapján mindaddig a korábbi alapszabály az irányadó, míg azt a küldöttgyűlés a Vt. szabályai szerint nem módosítja. Az érdekeltségi hozzájárulás meghatározása pedig mindig a megelőző évben, a következő évre és előre történik. A társulati hozzájárulás differenciált meghatározását az alapszabály 9/2/
- pontjának
- április
- napján módosított rendelkezése teszi lehetővé, amely szerint a nem mezőgazdasági célra hasznosított ingatlanok esetében az érdekeltségi hozzájárulás a mindenkori hozzájárulás tízszerese. Ugyanezen alapszabályi pont már a módosítás nélkül is tartalmazza a differenciálási elveket. A felperes pedig az alapszabály módosítását a Vgt.41.§.
(3)bekezdésében meghatározott 30 napos jogvesztő határidőn belül nem támadta meg. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperes perköltsége viselésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában a jogvita lényegét abban határozta meg, hogy a vízitársulat
- április
- napján a differenciált társulati hozzájárulás megállapítását lehetővé tevő módon módosította az alapszabályát. A bíróság rámutatott, hogy ez a módosított alapszabály valóban sértheti a Vgt. érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó szolidaritási elvét, viszont az alapszabályt módosító küldöttgyűlési határozatot a bíróság előtt egyik tag sem támadta meg. A Vt. hatályba lépésével a jogszabály is lehetővé teszi a differenciált hozzájárulás meghatározását, így a vízitársulat egy „részletesebb jogszabályalkotási konstrukciót előzött meg" azzal, hogy már 2007-ben a differenciált hozzájárulás kivetéséről rendelkezett. Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a keresetének való helyt adás iránt Azzal érvelt, hogy a támadott két határozat, az 5/
- (04.16.) küldöttgyűlési határozat és a 34.215/
- számú határozat a Vgt. rendelkezéseit is sértette, mert annak 41.§-a nem tette lehetővé a differenciált hozzájárulás meghatározását. Ugyanakkor a Vt. 47.§-a a differenciált társulati hozzájárulás megállapítását ahhoz köti, hogy annak elveit a vízitársulat az alapszabályában határozza meg, melyre az alperes esetében nem került sor. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság határozatának indokolása nem tért ki a felperes másodlagosan előterjesztett, küldöttgyűlési határozat semmissége megállapítása iránti keresetre, azzal kapcsolatban semmilyen álláspontot nem foglal el ítéletében. A megyei bíróság ítélete nem tartalmaz érdemi állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy milyen okból nem ütközik a támadott küldöttgyűlési határozat a Vgt.41.§.
(2)bekezdésébe, a Ptk.200.§.
(2)bekezdésébe és miért nem alkalmazható arra a Ptk.198.§.
(3)bekezdése. Tekintve, hogy az alperes nem vitatta, hogy a nem mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokra a tízszeres szorzószámú hozzájárulás meghatározása a szolidaritás elvét sértette, ebben a vonatkozásban további bizonyításra nincsen szükség. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében - az elsőfokú eljárásban már kifejtett védekezése részletes ismertetésével - az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy a
- április
- napján elfogadott alapszabály-módosítást a cégbíróság a
- június
- napján kelt Cg.
- sorszám alatti végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte, a változás cégközlönyi közzétételére
- július
- napján sor került. A felperes a Ctv. 65.§-a alapján változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet a közzétételtől számított 30 napon belül, míg a Ctv. 70.§.
(1)bekezdése alapján az alapszabály-módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet a közzétételtől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthette volna elő, azonban ezek a határidők elteltek. A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. - A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy az alperes a
- április
- napján megtartott küldöttgyűlésen meghozott határozatait - az ott jelen nem lévő társulati tagoknak (így a felperesnek sem) - nem kézbesítette. Így a felperes az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás összegére vonatkozó 5/
- (04.16.) számú küldöttgyűlési határozatról csak a felperes érdekeltségi területeire eső hozzájárulás összegét meghatározó,
- február
- napján kelt 34.215/
- iktatási számú intézőbizottsági elnöki értesítésből szerzett tudomást, melyet
- február
- napján vett kézhez. A felperes keresetlevele
- március
- napján érkezett az elsőfokú bírósághoz. - A
- február
- napján kelt értesítésben szereplő összeget a felperes az alperesnek megfizette. Az ítélőtábla az így kiegészített tényállás alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyes érdemi jogkövetkeztetéssel utasította el a felperes keresetét. A cégek szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perekben (Pp.23.§.
(1)bekezdés ec/ pont) elsődleges annak vizsgálata, hogy a felperes a keresetet a perindításra lehetőséget adó anyagi jogszabályban meghatározott határidőn belül terjesztette-e elő a bíróságon, avagy sem. Amennyiben ugyanis nem, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének van helye. (Pp.130.§.
(1)bekezdés h/ pont, 157.§. a/ pont) Ennek a lényeges eljárásjogi kérdésnek a kifejezett vizsgálatát az elsőfokú bíróság viszont elmulasztotta. A Vt.
- január
- napján lépett hatályba, egyben a 64.§-ával módosította a Vgt. egyes rendelkezéseit is (köztük a 41.§.
(3)bekezdését), részletszabályokat meghatározva a víziközmű-társulatokra is. A Vt. hatálybalépésnek és a Vgt. módosításának említett dátumára figyelemmel az egy érdekeltségi egységre eső hozzájárulás megállapítására vonatkozó 5/2009. (04.16.) határozat megtámadására a Vgt. (küldöttgyűlési határozat meghozatala idején hatályos) 41.§.
(3)bekezdése; míg a felperes érdekeltségi területeire eső társulati hozzájárulás összegét meghatározó és közlő 2010. február 18. napján kelt értesítésre a Vt. 49.§.
(3)bekezdése tartalmaz keresetindítási határidőt. A Vgt. említett 41.§.
(3)bekezdése szerint a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A Vt. 49.§.
(3)bekezdése alapján a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a bíróságtól a küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti. A Vgt. 41.§.
(3)bekezdésében meghatározott 30 napos keresetindítási határidő nem jogvesztő, tehát elévülési; így elmulasztása következményei csak az alperes elévülési kifogása alapján vonhatóak le. (4/
- PJE) Az 5/
- (04.16.) határozattal szemben előterjesztett keresetre az alperes elévülési kifogást nem terjesztett elő, viszont maga is azt adta elő, hogy a küldöttgyűlésről távolmaradó felperesnek a határozatot csak a
- február
- napján kelt értesítéssel küldte meg. Az értesítés
- február
- napján történt átvételétől a felperes ezért a keresetindítási határidőt megtartotta mind az 5/
- (04.16.) határozat, mind pedig a 34.215/
- számú értesítő tekintetében is. A fellebbezett ügy érdemét illetően, az elsőfokú bíróság helytállóan döntött úgy, hogy a
- április
- napján meghozott, egy érdekeltségi egységre eső hozzájárulás összegét differenciáltan meghatározó legfőbb szervi határozat nem sértette sem a vízitársulat alapszabályát, sem pedig a meghozatalakor hatályos Vgt. rendelkezéseit. A
- április
- napján módosított alapszabály 9.2.
- pontja a differenciált társulati hozzájárulás elveit nem kétségesen meghatározza. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a korábbi alapszabály-módosításról határozó 4/
- (04.20.) küldöttgyűlési határozat ebben az eljárásban már nem sérelmezhető. A Vgt.
- január
- napját megelőzően hatályos érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó 41.§-a, valamint az azt részletező, a vízgazdálkodási társulatokról szoló160/
- (XII.26.) Kormányrendelet 13.§-a pedig a Vt. 47.§-ának hatálybalépése előtt sem zárta ki az érdekeltségi hozzájárulás differenciált meghatározását. Kétségtelen, hogy a Vt. jogszabálynak nem minősülő - miniszteri indokolása általános része a Vgt. IX. fejezete működési alapelvének a szolidaritást nevezi. Az sem vitás, hogy a Vgt. egységes érdekeltségi hozzájárulás fogalmával szemben a Vt.47.§-a már alap- és differenciált társulati hozzájárulásról is rendelkezik. Mindezekből azonban nem következik, hogy a Vt. hatálybalépését megelőzően a vízitársulatok az érdekeltségi területek jellege szerint ne differenciálhatták volna az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegének meghatározását. A szolidaritás elve ugyanis nem jelentheti azt, hogy az érdekeltségi területen lévő ingatlanok tulajdonosai azok jellegére, fekvésére, művelési ágára és beépítettségére tekintet nélkül azonos összegű érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. Ugyanis a szolidaritás elvének érvényesülését jelenti az is, hogy az érdekeltségi területhez tartozó érdekeltségi egység tulajdonosa - az ingatlana alapszabályban meghatározott jellemzőire figyelemmel - nagyobb hozzájárulást teljesít másoknál, a közös társulati célok elérése érdekében. A fellebbezés arra nézve alapos, hogy az elsőfokú ítélet - a Pp.221.§.
(1)bekezdését sértve nem tartalmazza a megyei bíróság jogi állásfoglalását a felperes határozatok semmisségére (Ptk.200.§.
(2)bekezdés) alapított módosított keresetéről. Emiatt az ítélőtábla az eljárás részbeni megismétlését azért nem tartotta szükségesnek, mert erről a módosított keresetről a rendelkezésre álló adatokból aggály nélkül határozat volt hozható. (PK. 206. számú állásfoglalás b/ pont) Az elsőfokú eljárásban azért maradt el helyesen a felperes Ptk.5.§.
(2)bekezdésére és a 200.§.
(2)bekezdésére alapított semmisségi keresete vizsgálata, mert a töretlen bírósági gyakorlat szerint (pl. BH. 2001/182.) a cégek határozatai felülvizsgálata során eredménnyel a Ptk. semmisségre vonatkozó szabályaira (Ptk.200.§.
(2)bekezdés, 234.§.
(1)bekezdés) nem lehet hivatkozni; a határozatok felülvizsgálatát csak az adott társasági (társulati) formát részleteiben szabályozó anyagi jogszabály rendelkezései alapján lehet kérni, függetlenül a Ptk. mögöttes joganyag jellegétől. Végül a
- február
- napján kelt 34215/
- számú „kivetési értesítő" ellen előterjesztett kereset azért is alaptalan, mert - a csupán összegszerűségi megállapítást tartalmazó - értesítést a felperes fellebbezési tárgyalási nyilatkozata szerint számszaki szempontból nem kifogásolta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján viselni köteles a fellebbezési eljárás során felmerült saját, illetve alperesi perköltséget. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(3),
(5)-
(6)bekezdése alapján az áfával növelt 25.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- február
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró