Mfv.II.10.226/2009/2.szám A dr. Molnár Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetmény megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 23.M.4475/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.551/2008/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztet felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő: í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.551/2008/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23.M.4475/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperes
- december 16-ig állt az alperessel hivatásos szolgálati viszonyban. A K. Főosztály állományában kísérőőr beosztásban teljesített szolgálatot. Az illetménye a besorolása szerint
- január 1-től kezdődően szolgálati nyugállományba helyezéséig mindvégig II. besorolási osztály, III. beosztási kategória,
- fizetési fokozat alapján került meghatározásra. A felperes szolgálati panaszában, majd annak elutasítását követően a keresetében
- január 1-től
- december 16-ig illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozva, hogy az alperes a fizetési fokozatokba történő előresorolását elmulasztotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes az iskolai végzettsége és betöltött beosztása alapján ténylegesen II. besorolási osztály II. beosztási kategóriába tartozott. A 3/1996.(II.14.) BM (továbbiakban: R.1.) rendelet
- §
(7)bekezdés a) pontja szerinti átmeneti besorolás eredményeként vált lehetővé II. besorolási osztály III. beosztási kategóriába történő rendkívüli besorolása, mellyel a felperes magasabb beosztási kategóriába került, mint amire jogosult lett volna, így a fizetési fokozatokba történő előresorolására további lehetőség nem volt. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23.M.4475/2007/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte az ORFK vezetőjének
- augusztus 2-án kelt ... számú másodfokú határozatát, az alperes vezetőjének
- július 5-én kelt ... számú határozatára is kiterjedően, és kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 1.204.285 forintot és ennek
- február 1-től a kifizetésig járó törvényes kamatát, valamint 144.000 forint perköltséget. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes átmeneti besorolását biztosító R.
- nem tartalmazott olyan korlátozó rendelkezést, miszerint a fizetési fokozatban három évenként történő előrelépést az átmeneti besorolás kizárta. Minthogy a fegyveres szerves hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló és
- szeptember 1-étől hatályos
- évi XLIII. törvény (Hszt.)
- számú melléklete a II. besorolási osztály III. beosztási kategóriához több, 10-től 13-ig terjedő fizetési fokozatot ír elő, az alperesnek biztosítania kellett volna a felperes fizetési fokozatokban történő, a Hszt.
- §
(1)bekezdése szerinti előmenetelét, ezért a felperes jogosult elévülési időn belüli időszakra a magasabb fizetési fokozat szerinti illetménykülönbözetre. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.632.551/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság érdemi döntésével azzal, az indokolásbeli kiegészítéssel, miszerint a Hszt. végrehajtásáról szól 140/1996.(VIII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(4)bekezdése az alperesnek lehetőséget adott arra, hogy a felperes tekintetében eltérjen a beosztási kategória egyébként irányadó szabályától, illetve a 9/1997.(II.12.) BM rendelet 63.§
(1)bekezdés a) pontja lehetővé tette a magasabb beosztási kategória szerinti képesítés megszerzésére alóli mentesítést, és ez esetben az állomány tagját más, magasabb beosztási kategóriába tartozó munkakörbe helyezéséig képesítettnek kellett tekinteni. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a munkáltató fegyveres szerv az átmeneti besorolást lehetővé tett BM rendelet (R.1.) hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó jogszabályok szerint megtehette volna, hogy a felperest - az illetménye változtatása nélkül - visszasorolja a II/III. beosztási kategóriából a II/II. beosztási kategóriába. Az alperes azon magatartását, hogy mindezek ellenére a felperes hatályosuló besorolását nem változtatta meg, a jogerős ítélet akként értékelte, hogy a felperesi besorolással összefüggésben az alperes vagy a felperes kiváltó munkavégzését ismerte el, vagy pedig olyan képesítettnek tekintete, aki megfelelő végzettség nélkül jogosult a magasabb beosztási kategóriára. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes besorolása tekintetében a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamit folyósítás szabályairól szóló 20/1997.(III.19.) BM rendelet (továbbiakban R.2.) Hszt. 338.§-ának végrehajtásáról szóló 51.§
(2)bekezdése alkalmazandó. Eszerint, amikor az új besorolás szerinti beosztási kategória eltért a R.
- alapján történő, átmeneti besorolással megállapított beosztási kategóriától, a R.
- §
(7)bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt már nem lehetett részére megállapítani. A felperest az új besorolásakor a Hszt. 6. számú melléklete, a Korm. rendelet 26. §
(2)bekezdése, és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997.(II.18.) BM rendelet (továbbiakban: R.3.)
- számú melléklete alapján II. besorolási osztály II. beosztási kategória
- fizetési fokozatába kellett volna besorolni. A felperes új besorolásáról készült
- április 21-én kelt ... számú parancs bár jóllehet ezen jogszabályokra hivatkozott, nem változtatta meg az átmenti besoroláskor megállapított felperesi beosztási kategóriát. Az alperes azért támadta a másodfokú bíróság jogi álláspontját, mert az új besorolásról készült parancs megállapíthatóan nem a másodfokú bíróság által figyelembe vett jogszabályi rendelkezéseken, így nem a Korm. rendelet
- §
(4)bekezdésén, hanem 26.§
(2)bekezdésén alapult, mely a R.2. 50. §
(1)bekezdéssel összhangban akként rendelkezik, hogy a beosztási kategóriát a
- számú melléklet szerint kell megállapítani, melynek helyes alkalmazása a II. beosztási kategóriába történő besorolást eredményezte volna. A felperes új besorolásáról készült parancsban hivatkozott jogszabályok alapján tehát a felperest vissza kellett volna sorolni. Az a körülmény, hogy a helyes jogszabályi hivatkozások ellenére ez nem történt meg, az alperesi érvelés szerint nem teremt jogalapot a felperes részére a fizetési fokozatban az R.
- §
(2)bekezdése ellenére történő előresorolására. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A perben az nem volt vitatott kérdés, hogy a felperest az alperes 1996. február 28-án kelt ... számú parancsával még az 1971. évi 10. tvr. alapján kiadott R.1. 2. §
(7)bekezdés a) pontja alapján az átmeneti besorolásakor
- január 1-jével helyesen II. besorolási osztály III. beosztási kategóriába sorolta. Az sem volt vitatott, hogy a Hszt. hatályba lépését, illetve R.1.-nek az R.
- által történő hatályon kívül helyezését követően a Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése és a
- számú melléklete értelmében a felperes a végzettsége és beosztása alapján II. besorolási osztály II. beosztási kategóriába tartott volna, ha az átmeneti besorolás a jogszabályi felhatalmazásra figyelemmel az előresorolását nem tette volna lehetővé. A felperes felülvizsgálati kérelemmel, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel maga sem támadta a jogerős ítéletnek a fenti, valamit azt a szintén helytálló megállapítását sem, mely szerint miután a R.
- március 27-től hatályon kívül helyezte az átmeneti szabályokat rögzítő R.1.-et, a felperest az illetménye változatlanul hagyásával vissza kellett volna sorolni II/II. beosztási kategóriába (jogerős ítélet
- oldal utolsó bekezdés,
- oldal
- bekezdés). A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a Hszt.
- §
(1)bekezdése alapján az új törvény szerinti illetményrendszerre
- január 1-jéig át kellett térni. E körben kiadott végrehajtási rendelkezést a R.
- 50-52.§-ai tartalmazzák. A R.
- 51.§
(2)bekezdése pedig előírta, hogy amennyiben a hivatásos állomány tagjának az új besorolás szerinti beosztási kategóriája eltér az átmeneti szabályokat tartalmazó BM rendeletben (R.1.) foglaltaktól, az 50. §
(1)bekezdése szerint (tehát a Korm. rendelet
- számú melléklete, továbbá a R.
- mellékletei alapján) be kell sorolni, a besorolással az illetménye változatlan marad. A R.
- §
(1)és 51. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel ezért az alperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a felperes
- évi új besorolásakor a II/II/
- besorolásra lett volna jogosult. Mindezekhez képest kellett a perben dönteni abban a kérdésben, hogy a felperesnek a kereseti kérelme alapján
- január 1-től
- december 16-ig terjedő időszakra jár-e illetménykülönbözet; keresetét egymagában megalapozza-e az a körülmény, hogy az alperes az átmeneti II/III/
- besorolását nem változtatta meg; ilyen esetben is jogosult-e a meghagyott beosztási kategóriában elérhető legmagasabb fizetési fokozat szerinti illetményre, annak ellenére, hogy az illetménye egyébként meghaladta a jogszabály szerint őt megillető beosztási kategória (II.) legmagasabb fizetési fokozata (13.) szerinti illetményt. Hiszen a Hszt.
- számú és 6/A. számú melléklete szerint is II/III/
- besorolásban alkalmazandó szorzószám
- július 3-át megelőzően és azt követően is meghaladta a felperes beosztásának és képesítésének megfelelő II/II/
- besorolás szerinti szorzószámot. A keresettel érvényesített illetménykülönbözet iránti igény időszakában az előbbi besorolás szerinti szorzó 3,00, míg az utóbbi besorolás szerinti szorzószám 2,60 volt. A felperes igénye pedig II/III/
- besorolásnak megfelelő 3,60 szorzószám alkalmazásával meghatározott illetmény megfizetésére irányult. A jogerős ítélet lényegében az alperes magatartását minősítve abból a feltételezésből indult ki, hogy az alperes azért hagyta meg a felperes magasabb beosztási kategóriáját, mert „a felperes kiváló munkavégzését ismerte el, vagy pedig olyan képesítettnek tekintette a felperest, hogy a felperes megfelelő végzettség nélkül jogosult a magasabb beosztási kategóriára”. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság feltételezését egyetlen perbeli adat sem támasztja alá. A hivatásos állomány tagjaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések kogensek. Ebből következően erre vonatkozó bizonyíték hiányában megalapozottan nem mondható ki, hogy a fegyveres szerv ugyan hallgatólagosan, de hozzájárult az állomány tagjának magasabb besorolásához, illetve a képesítés megszerzése alól mentesítette. Az egy beosztási kategóriával történő előbbre sorolás (Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése szerint), illetve a képesítés megszerzése alóli mentesítés kivételes, méltányossági lehetőség és feltételhez kötött. Ennek megtörténtét csak a fegyveres szerv erre vonatkozó kifejezett nyilatkozata támaszthatja alá, ezért egymagában az alapján nem lehet vélelmezni, hogy a felperes
- évi új besorolása - az egyébként alkalmazandó jogszabályi hivatkozások feltűntetése mellett - meghagyta a felperest a II/III/
- besorolásban. A pernek jóllehet nem a felperes besorolása, hanem illetménykülönbözet iránti igény volt a tárgya, ugyanakkor a felperes magasabb fizetési kategória szerinti illetményigényét a besorolása helyességének vizsgálata nélkül nem lehetett eldönteni. Nem követelhet ugyanis az állomány tagja magasabb fizetési fokozat szerinti illetményt (a Hszt. 102.§
(1)bekezdése alkalmazásával a fizetési fokozatban történő előresorolását), ha a beosztási kategóriája a beosztása és képesítése szerinti jogszabály alapján őt megillető beosztási kategóriánál magasabb. Ez esetben ugyanis a hivatásos állomány tagjának illetménye már meghaladta a jogszabály szerinti besorolás alapján részére járó illetmény összegét. A jogerős ítélet ettől eltérő álláspontja jogszabálysértő. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78.§
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
- (VI.26.) IM rendelet ügyben még alkalmazandó 14.§-a szerint az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke s.k., Dr. Stark Marianna előadó bíró s.k., Dr. Földényi Gyuláné bíró s.k. a kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő