Mfv.II.10.709/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tatár László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Halmos Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságon 3.M.427/
- szám alatt megindított és a Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1.Mf.21.450/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.450/2008/
- számú ítéletét abban a részében, amelyben a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében helybenhagyta hatályában fenntartja, ezt meghaladó részében nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) + 25.000 (huszonötezer) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes köteles az államnak - felhívásra, az abban megjelölt módon 900.000 (kilencszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. I n d o k o l á s A felperes és az alperes között folyamatban volt perben a Pécsi Munkaügyi Bíróság a 3.M.1538/2002/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ami az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A jogellenesség jogkövetkezményeként az alperest elmaradt illetmény, végkielégítés, valamint a felperes hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű átalánytérítés megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Baranya Megyei Bíróság a 3.Mf.20.954/2003/
- számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A felperes a jogerős ítélet alapján azonnali beszedési megbízás útján érvényesítette a követelését, amelynek folytán a hitelintézet
- január 5-én 25.013.584 forinttal terhelte meg az alperes számláját. Ezt követően a felperest képviselő ügyvédi iroda
- március 29-én az alperes részére 9.747.914 forintot visszautalt. Az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.199/2004/
- számú végzésében a Baranya Megyei Bíróság 3.Mf.20.954/2003/
- számú ítéletét - a Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.1538/2002/
- számú ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a Pécsi Munkaügyi Bíróság a 3.M.489/2005/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. A Baranya Megyei Bíróság a
- szeptember 27-én kelt 1.Mf.20.799/2007/
- számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt követően az alperes a
- február 18-án kelt levelében felszólította a felperest 15.265.670 forint tőke és késedelmi kamata, valamint a visszautalt 9.747.914 forint tőke után
- január 5-étől
- március 29-éig számított késedelmi kamat, továbbá a jogerős ítéletben megítélt 1.600.000 forint perköltség és késedelmi kamata megfizetésére. A fizetési felszólítást dr. H. P. ügyvéd, az alperes jogi képviselője küldte meg a felperes részére. A felperes keresetében a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését és az alperesnek a költségekben való marasztalását kérte. Vitatta az ügyben eljáró jogi képviselő képviseleti jogosultságát, és az igény elévülésére hivatkozott. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.427/2008/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és perköltség fizetésére kötelezte, és illetékfizetési kötelezettséget is megállapított a terhére. A felperes fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság az 1.M.21.450/2008/
- számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében helybenhagyta. A le nem rótt eljárási illeték összegére vonatkozó részében megváltoztatta és a felperes által az államnak fizetendő illeték összegét 900.000 forintra leszállította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a fizetési felszólítás szerinti tartozás fennállását sem az első, sem a másodfokú eljárásban nem vitatta. A fellebbezésében is fenntartotta azonban azt az álláspontját, hogy az nem az alperes törvényes képviselőjétől, illetve annak törvényes meghatalmazottjától származott, valamint a követelés elévült. A másodfokú bíróság a csatolt cégkivonatok alapján tényként állapította meg, hogy ...
- május 7-étől
- március 19-éig folyamatosan az alperes önálló képviseleti jogosultsággal felruházott vezérigazgatója volt (Gt.
- §
(1)és
(2)bekezdés), és pozíciójában ezt követően is megerősítést nyert. Nevezett
- július 3-án írásban akként nyilatkozott, hogy az alperes általános jogi képviselője 2004 óta folyamatosan dr. H. P. ügyvéd, aki a perbeli képviseletének ellátására meghatalmazást (Ütv.
- §
(2)bekezdés) csatolt, következésképpen a perbeli képviselet ellátására vonatkozó eljárási szabályok (Pp. 49. §, 67. §
(1)bekezdés c) pont) nem sérültek. A másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak a felperesnek az elévüléssel kapcsolatos érvelését sem. Arra utalt, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben adott iránymutatás szerint, ha a munkavállaló javára munkabér-fizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős ítélet a felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezésre kerül, a munkáltató által kifizetett összeg tartozásként az elévülési időn belül követelhető vissza. Az alperes követelése a megismételt eljárásban 2007. szeptember 27-én meghozott jogerős ítélettel vált esedékessé, amelyhez képest az igényét a 2008. március 7-én kézhez vett fizetési felszólítás útján az Mt. 162. § és az Mt. 11. §
(1)bekezdése szerint az elévülés időn belül érvényesítette. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát és az alperesnek a költségekben való marasztalását kérte. A képviseleti jogosultság körében - tartalmát tekintve - a jogerős ítéleti tényállást vitatta arra hivatkozva, hogy a cégbíróság Cg. 02-10-060214/148 és
- számú változásbejegyző végzéseit jogerős ítélet időközben hatályon kívül helyezte, melynek következtében a cégnyilvántartásból a bejegyzések visszamenőleg törlésre kerültek. Így a fizetési felszólítás kiadásának időpontjában ... nem volt az alperesi cég törvényes képviseletére jogosított vezérigazgatója. Ennélfogva nem adhatott meghatalmazást a jogi képviselet ellátására, de ilyet nem is adott, és ennek hiánya későbbi írásbeli nyilatkozattal nem pótolható. További érvelése szerint az alperes a jogalap nélkül kifizetett munkabér az Mt.
- §
(1)bekezdése szerint a kifizetéstől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt követelhette volna vissza, miután a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor a kifizetés jogalap nélküli voltát felismerhette. Ez a határidő 2004. március 5-én eltelt. Az Mt. 11. §
(1)bekezdésének alkalmazása esetén is elévült
- január 5-én a követelés, miután annak az Mt.
- §
(4)bekezdése szerinti megszakadását előidéző esemény (az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás vagy annak bíróság előtti érvényesítése, stb.) nem történt. A felülvizsgálati eljárás és a megismételt eljárás pedig az elévülésnek az Mt. 11. §
(3)bekezdésében szabályozott nyugvását nem eredményezhette. A felek közötti jogvita eldöntése ugyanis nem tekinthető olyan menthető oknak, amely miatt az alperes az igényét nem tudta volna érvényesíteni, ahogy ezt a Legfelsőbb Bíróság a BH 1998.
- számú eseti döntésében is kifejtette. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében jogszabálysértés hiányában a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperesnek a költségekben való marasztalását kérte. A jogerős ítéleti tényállás helytállóságának alátámasztásaként a peres felek közötti cégbírósági és egyéb gazdasági peres eljárásokat kimerítően felsorolta és bemutatta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. A másodfokú bíróság elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy ...
- március 7-étől, vagyis
- március 19-e előtt is folyamatosan az alperes önálló képviseleti joggal felruházott vezérigazgatója volt, ezért nem volt akadálya, hogy a felperest, mint az alperesi cég volt munkavállalóját a korábban folyamatban volt munkaügyi perben keletkezett jogerős ítélet alapján kifizetett munkabér és egyéb járandóság tartozássá válása következtében annak visszafizetésére meghatalmazott jogi képviselő útján felszólítsa. Az a körülmény, hogy utóbb jogerős ítélet a cégbíróságnak ... személyét is érintő változás bejegyző végzéseit hatályon kívül helyezte, a munkajogi jogvita elbírálása szempontjából nem jár azzal a következménnyel, hogy az alperes nevében kiadott fizetési felszólításhoz nem fűződik joghatály. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (új Gt.)
- §-ának
(5)bekezdéséből következően ugyanis a társasági határozat bírósági felülvizsgálata esetében a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a társasági határozat végrehajtását felfüggesztheti. Erre a per adatai szerint nem került sor. Ebből következően az alperes alatt jogszerűen működhetett. ... vezérigazgató irányítása A cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos 30/1994.(V.20.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, miszerint: „nem az az elsődleges cél, hogy a jogszabálysértő határozatok megsemmisítésével a felek közötti eredeti állapotot állítsa helyre a bíróság, hanem hogy a ... társaság a jogszabályok és maga a társaság megszabta keretek között működjön...". A társasági határozat hatályon kívül helyezése jogkövetkezményei tekintetében kialakult bírói gyakorlat szerint kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehet ex tunc hatályt tulajdonítani a jogszabálysértő társasági határozat hatályon kívül helyezésének (Mfv.II.10.282/2009/3.). Az alperes a felperessel szemben munkaviszonnyal összefüggő követelést érvényesített, amit önmagában annak utólagos megállapítása, hogy az alperesi vezérigazgató megválasztása során sérültek a gazdasági társasági törvénynek a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályai, a fizetési felszólítás érvénytelenségét nem vonja maga után. Az alperest az elmaradt munkabér és egyéb járandóság kifizetésére jogerős ítélet kötelezte, vagyis nem történt jogalap nélküli kifizetés, következésképpen a perbeli esetben a munkabér jogalap nélküli visszakövetelésére az Mt. 162. §
(1)és
(2)bekezdései nem alkalmazhatók (BH 2003.341.). Az eljárt bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint mindaz, ami jogerős bírói ítélet alapján kifizetésre került a munkavállaló részére, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése vagy új határozat hozatala esetén tartozássá válik, és az általános elévülési időn belül követelhető vissza. A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A felperes által kezdeményezett munkaügyi per folytatódott, és az új eljárásban meghozott jogerős ítélettel zárult. A felperes részére kifizetett összeg ekkor vált tartozássá (BH 2003.341., EH 1446.), így az alperes igénye tartozás jogcímén ekkor, vagyis 2007. szeptember 28-án nyílt meg. A felülvizsgálati érveléssel szemben ezt megelőzően az igény nem vált esedékessé, ezért az elévülés nyugvásáról valóban nem beszélhetünk, de az igény esedékessé válásától számított három éven belül az alperes a felperessel szemben a követelését érvényesítette, ezért a felülvizsgálati kérelemnek az elévülésre való hivatkozása alaptalan. A fenti indokolás alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet a per főtárgyára vonatkozó részében hatályában fenntartotta, ezt meghaladóan nem érintette. A felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A felperest a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés f) pontjára és 13. §
(2)bekezdésére tekintettel az Itv.
- §-ában meghatározott mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Budapest,
- június
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő