← Magyarország

Mfv.10832/2009/6 – Kúria

Mfv.II.10.832/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Pleszkáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd) által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 10.M.1663/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.636.938/2008/
  2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 59.Mf.636.938/2008/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás költségét a felek maguk viselik, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s A felperes pénztáros munkakörben fennálló közszolgálati jogviszonyát az alperes
  4. március 6-án kelt felmentéssel létszámcsökkentéssel indokolva
  5. szeptember 30-ával megszüntette. A felperes keresetében az intézkedés jogellenességének megállapítását és a jogellenesség jogkövetkezményeként hat havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetését kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 10.M.1663/2007/
  6. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
  7. március 6-án kelt felmentése jogellenes, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek hat havi átlagkeresetnek megfelelő összegként 774.775 forintot, valamint perköltséget. A megállapított tényállás szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ... FVM utasításával létszámcsökkentést rendelt el az FVM, valamint az FVM igazgatási jellegű háttérintézményeinél. Ezt követően a minisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatta a ... Földhivatal vezetőjét, hogy az általa vezetett intézmény létszámát eredményeként az alperesnél mértéke 27 fő volt. 40 a fővel kell csökkenteni. Ennek végrehajtott létszámcsökkentés A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az alperes intézkedése több okból is jogellenes volt. A földhivatalokról szóló 62/1999.(VII.21.) FVM rendelet
  8. §-ában foglalt azon rendelkezésből, mely szerint „A megyei (fővárosi) földhivatalnak kell elkészítenie a Szervezeti és Működési Szabályzatot és ezen SzMSz-ben kell meghatározni a megyei (fővárosi) földhivatal illetékességi területén működő körzeti földhivatalok szervezeti felépítését, feladatait és gazdálkodási rendjét” azt a jogkövetkeztetést vonta le, miszerint a megyei, illetve a Fővárosi Földhivatalt, illetve illetékességi területén működő körzeti földhivatalokat és kirendeltségüket egységes közigazgatási szervnek kell tekinteni. Ebből következően azt állapította meg, hogy mivel a ... Földhivatal keretében végrehajtott létszámcsökkentés 40 főt érintett, tehát meghaladta a 30 főt, ezért a végrehajtott létszámcsökkentés a köztisztviselők jogállásáról szóló
  9. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17/B. §

(1)bekezdés d) pontja alapján csoportosnak minősült, melynek törvényi előírásait az alperes nem tartotta be. A munkaügyi bíróság mindemellett megállapította az alperes rendeltetésellenes joggyakorlását is, mert a létszámcsökkentéssel indokolt felmentés közlését követő egy hónapon belül a felperesi munkakörrel azonos munkakörre új jogviszonyt létesített, jóllehet a felperes jogviszonya még meg sem szűnt. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben az intézkedés jogellenességének megállapítását nem vitatta, csupán annak indokolása tekintetében a csoportos létszámcsökkentés szabályainak megsértésére tett megállapítást, és ezért a hat havi átlagkereset három havi átlagkeresetre történő mérséklését kérte. A Fővárosi Bíróság 59.Mf.636.938/2008/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogértelmezésével egyetértve állapította meg, miszerint a körzeti földhivatal szervezetileg nem elkülönült egység, csak részben önálló gazdálkodó jogkörű, a megyei (fővárosi) földhivatal irányítása alatt működő költségvetési szerv. Ezért a Ktv. 17/B. §
(1)bekezdése és a Ktv. 1. §
(7)bekezdése szerinti közigazgatási szervnek a ... Földhivatalt kell tekinteni. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az indokolás megváltoztatásával a felperes részére megítélt hat havi átlagkereset helyett három havi átlagkereset megállapítását kérte. Az alperes érvelése szerint a ... Földhivatal és az alperes nem tekinthető egy közigazgatási szervnek, ezért a Ktv. 17/B. §-ába foglalt rendelkezéseket nem kellett alkalmaznia. Az a tény ugyanis, hogy a ... Földhivatal látja el az illetékességi területén működő körzeti földhivatalok meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait, semmiképpen nem jelenti azt, hogy egyetlen hivatalról, egyetlen munkáltatóról van szó. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben alapos. A kinevezési okirat szerint a felperes nem a Fővárosi Földhivatallal, hanem az alperesként perbe vont ... Földhivatallal állt közszolgálati jogviszonyban. Az alperes körzeti földhivatal ugyan részben önállóan gazdálkodó rész-jogkörű és a ... Földhivatal irányítása alatt működik, de a 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdése értelmében jogi személy, és a 4. §
(2)bekezdés c) pontja szerint a kinevezési és munkáltatói jogkört a körzeti földhivatali dolgozók felett a körzeti földhivatal vezetője gyakorolja. A Ktv. 1. §
(7)bekezdés c) pontja arról rendelkezik, hogy e törvény alkalmazásában közigazgatási szerv az
(1)és
(2)bekezdésben felsorolt, valamint 73. §
(2)bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv. A Ktv. 73. §
(2)bekezdése alapján az adott ügyben a 1085/2004.(VIII.24.) Korm. határozat irányadó, melynek II. pontjában a nem minisztérium formában működő központi közigazgatási szervek és területi, helyi közigazgatási szervek megnevezés alatt bármilyen megkülönböztetés nélkül a „földhivatalok” megjelölés szerepel. A Ktv. 17/B. §
(1)bekezdés d) pontja szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. §
(1)bekezdésének a)-c) pontja alapján - 30 napon belül felmentésre tervezett köztisztviselők száma 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő. Az előbbiekben kifejtettekből következően jogszabálysértő az a jogerős ítéleti álláspont, mely szerint a Ktv. 17/B. §-ának alkalmazása szempontjából közigazgatási szerv alatt nem a munkáltató, önálló jogi személy hivatali szervezetet kell érteni. Minthogy az alperesnél végrehajtott létszámcsökkentés nem haladta meg a 30 főt, az nem minősült csoportosnak, ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok ítéleteinek vonatkozó téves megállapítást mellőzi. indokolásából az erre Érdemben ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére jogalapot nem talált. Az indokolás változása ugyanis az alperesi intézkedés jogellenességét nem érintette. A munkaügyi bíróság által megállapított - alperes által már fellebbezéssel sem támadott - további jogsértés súlya és az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján megalapozott és ezért nem jogsértő a felperes által keresettel érvényesített hat havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánytérítés megítélése, melynek felülmérlegelésére ezért nem volt törvényes lehetőség. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - az indokolás módosításával - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A perköltségviselés kérdésében a Pp. 81. §
(1)bekezdésének alkalmazásával döntött, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. szeptember
  3. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.