Mfv.II.10.770/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kulisityné dr. Juhász Mária ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított és az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.96/2009/
- számú ítéletével elbírált perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes és az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.96/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes őstermelőként 4091 négyzetméter nagyságú szőlőültetvényt művelt. 2007-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál kezdeményezte a szőlő kivágását, de kérelme elutasításra került. A felperes ismételt kezdeményezésére a Hivatal
- szeptember 18ára ellenőrzést tűzött ki. A felperes és az ... Zrt. közötti szolgáltatási szerződés alapján a szüret időpontját a Zrt. jelölte ki,
- szeptember 16-án a családi szüret az esőzés miatt elmaradt, ezért a
- szeptember 18-ai szüretre a szüretelőket a Zrt. szervezte meg. E napon az alperes elsőfokú hatósága munkaügyi ellenőrzést tartott és megállapította, hogy felperes és a munkavégzés közben talált nyolc munkavállaló között munkaviszony állt fenn. Kötelezte a felperest az Mt. szabályainak betartására, a bejelentési kötelezettség visszamenőleges teljesítésére és 560.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. Az elsőfokú határozat indokolása szerint, bár a felperes a nyolc munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel kívánta foglalkoztatni, ám az AM könyvekbe történt bejegyzés hiányában alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony a felek között nem jöhetett létre. Az alperes másodfokú hatósága az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.96/2009/
- számú ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatta, és a munkaügyi bírság összegét 240.000 forintra leszállította. A munkaügyi bíróság a tényállást annyiban kiegészítette, hogy a helyszíni ellenőrzés során munkát végző személyek a munkavégzésben nem konkrétan a felperessel, hanem az ... Zrt. megbízottjával állapodtak meg, és munkájukat a saját munkaeszközeikkel végezték. A munkaügyi bíróság tényként állapította meg, hogy
- szeptember 18-án az AM könyvek kitöltése a munkakezdéskor nem történt meg, ezért az AM könyv megfelelő kitöltése nélkül nem lehetett jogszerűen létrejöttnek tekinteni az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Utalt arra, hogy a bírság összegének mérlegelésekor az alperes figyelembe vette, hogy a felperes egy jogszabályi rendelkezést sértett meg nyolc munkavállaló vonatkozásában, míg bírságcsökkentő tényezőként értékelte a felperes együttműködő magatartását, valamint azt, hogy az ellenőrzés hatására eleget tett bejelentési kötelezettségének. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint azonban az alperes nem vette figyelembe a felperes egyéb személyes körülményeit, így nyugdíjas voltát, a szőlőterület fél hektárt el nem érő nagyságát, annak csekély jövedelmezőségét, a felperes alacsony összegű nyugdíját, és mozgáskorlátozottságát. Mindezekre tekintettel csökkentette a kiszabott bírság összegét. A jogerős ítélet ellen a felperes és az alperes is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet és az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperes, harmadlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, hogy a szüretelőket a termeltető biztosította, akik a munkához a magukkal hozott eszközöket használták, ezért az alperes a tényállás tekintetében megsértette a Ket.
- §
(1)és
(6)bekezdését, továbbá a Ket. 72. §
(1)bekezdés e),
- ea)és
- ec)pontjait. Hivatkozott arra is, hogy a munkaügyi ellenőrzés napján másik hatósági ellenőrzéssel is érintett volt, továbbá korábban munkaügyi szabálytalanságot nem követett el, mivel családi szüreteket tartott. Állította, hogy a közteherjegyeket megvásárolta, azok az ellenőrzéskor rendelkezésre álltak, de abban tévedésben volt, hogy a bejegyzést a jegyek beragasztásával egyidejűleg a munka végén kell megtenni. Az előbbi álláspontja szerint csekély súlyú gondatlanságnak minősül, és az említett körülményeket a bíróságnak az ő javára kellett volna értékelni. Utalt a 2009. március 25-ei előkészítő iratában foglaltakra az elsőfokú közigazgatási szerv vezetőjének sajtóban tett nyilatkozatával kapcsolatban, amelyet nem mérlegelt a bíróság. Előadta, hogy keresetében elsődlegesen a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperes új eljárásra utasítását kérte, ezért a munkaügyi bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve, a Pp. 3. §
(2)bekezdését megsértve hozta meg döntését. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte a Pp. 339. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértésére hivatkozva. A BH
- számú döntésére utalva előadta, hogy a munkaügyi bírság a törvényben előírtak szerint objektív alapú szankció, amelyet az ellenőrzés során megállapított jogszabálysértés ténye alapoz meg. A bírság összegének meghatározásánál a törvény kategorikusan felsorolja az irányadó szempontokat, amelyek körébe a munkáltató jövedelmi, szociális körülményei nem tartoznak. A tényállást kellően feltárta, a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, határozatának indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatók, ezért a munkaügyi bíróság jogszabálysértően változtatta meg a közigazgatási határozatokat. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes felülvizsgálati kérelme felülvizsgálati kérelme nem alapos. alapos, A Pp. 272. §
(1)bekezdésében előírt határidőn kiegészítéseként előterjesztett beadványban felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezhették. a felperes túl a kérelem foglaltak a A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a munkaügyi ellenőrzés napján,
- szeptember 18-án nyolc munkavállaló kezdte meg a szüretet a felperes szőlőterületén, a munkakezdést követően a felperes eltávozott, az alkalmi munkavállalói könyveket a felesége szedte össze. A perben azt a felperes sem vitatta, hogy a munkavállalókat alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban kívánta foglalkoztatni, de a munkavállalók AM könyve az ellenőrzés napjára érvényes bejegyzést nem tartalmazott. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló
- évi LXXIV. törvény
- §
(2)bekezdése alapján az ellenőrzés időpontjában AM könyv vagy érvényes bejegyzés hiányában nem állapítható meg a külön törvény hatálya alá tartozó alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejötte, ezért az alperes jogszerűen minősítette olyan munkaviszonynak a felperes és az ellenőrzéssel érintett nyolc munkavállaló jogviszonyát, amelyben az Mt. 76. §
(1)bekezdése értelmében írásbeli munkaszerződés megkötése és a munkavállalók bejelentése lett volna kötelező. A munkaügyi bíróság arra helytállóan hivatkozott, hogy e körben nem volt értékelhető a felperesnek a más hatósági eljárásra, valamint arra való hivatkozása, miszerint úgy tudta, hogy az AM könyvbe a munkavégzést igazoló bejegyzést a munka befejezésekor kell megtenni. Mivel a nyolc munkavállaló nem vitásan a felperes részére végzett munkát, a munkaügyi bíróság tényállás kiegészítése az ügy érdemét nem érintette, ezért ezzel összefüggésben a felperes jogszabálysértést alaptalanul állított. A Met. 7. §
(2)bekezdés ac) pontja értelmében a felperes által elkövetett munkaügyi szabálytalanság esetében a munkaügyi bírság mértéke 30.000-8.000.000 forintig terjedhet. A Met. 7. §
(7)bekezdése szerint a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat megváltoztatására a törvény lehetőséget ad (Met. 8. §
(1)bekezdés), de erre kizárólag jogszabálysértés esetén kerülhet sor, konkrétan akkor, ha a bírság összegének megállapítása különösen a Met.
- §-ába ütközően történt. A munkaügyi bíróság ugyanakkor nem e körbe tartozó szempontokat értékelt döntése meghozatalakor. A mérlegelés jogszabálysértő voltát megalapozó körülmény hiányában a bírság nem csökkenthető a munkáltató jövedelmi, szociális körülményeire tekintettel (EBH 2005.1348.). A mérlegelés során figyelembe vehető, a törvényben meghatározott szempontok, körülmények alapján - a munkavégzéssel érintett munkavállalók számára tekintettel - a kiszabott bírság összege mértéktartóan került megállapításra, figyelemmel arra, hogy a szabálytalanság nem kisszámú munkavállalót érintett. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes teljes keresetét elutasította. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. §
(1)bekezdése alapján a felperes viseli a felülvizsgálati eljárás illetékét is. Budapest,
- július
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő