(6)bekezdését. A felperest ezt meghaladó keresetét elutasította. A pernyertesség pervesztesség arányának megfelelően az alperest részperköltség megfizetésére kötelezte és rendelkezett az igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítéséről is, a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatott … Rt. ajánlatkérőt 30.000 forint igazgatási szolgáltatási díj felperesnek történő megfizetésére kötelezte. Döntését az igazságügyi szakértői véleményre alapította és azzal indokolta, hogy a felperes és a nyertes ajánlatában ugyanazok a vegyszerek szerepeltek, ugyanakkor a felperes által kidolgozott technológia a Magyarországon használatos vegyszereket hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi. A vegyszer és a kijuttatás módja egymástól nem választható el, ezért azt az ajánlatkérőnek értékelnie kellett volna, és annak a pontozásból ki kellett volna tűnnie. Rögzítette, hogy az alperes annak ellenére, hogy a bíróság kifejezett instrukciót adott a megismételt eljárás vizsgálati szempontjaira vonatkozóan, nem használt fel minden lehetséges bizonyítási eszközt, így nem rendelt ki szakértőt. Az ajánlatkérő jogsértését megállapította, míg a nem megfelelő gépparkra alapított jogorvoslati kérelmet az alperessel egyezően elkésettnek minősítette, és e vonatkozásban a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, valamint perköltség iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontokat és olyan körülményt vett az összehasonlítás szempontjaként figyelembe, amely nem képezte a kiírás részét, ezért azt az ajánlatkérő erre vonatkozó bírálati részszempont hiányában nem vont és nem is vonhatott értékelési körbe. A perben kirendelt szakértő a felperes ajánlatát a kijuttatás módszere, technológiája kérdésében tartotta nagyobb hatásfokúnak, hatékonyabbnak és környezetkímélőbbnek, ugyanakkor ez nem volt a kiírás szempontja, ezért az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett az ajánlatkérő kiírásán. Az ajánlatkérő nem írta elő a kijuttatás technológiáját, módszerét, az ajánlattevőknek nem is kellett bemutatni azt, ezért ennek figyelembe vételét nem kérhette számon az ajánlatkérőtől. A technológiát akkor lehetett volna az értékelés körébe vonni, ha azt az ajánlatkérő kifejezetten bírálati részszempontként határozta volna meg. Az a megközelítés, hogy szakmai indok alapján a vegyszer kijuttatásának módja beleértendő a bírálati részszempontba, nem egyeztethető össze a Kbt. garanciális szabályaival. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és perköltséget kért. Kifejtette, hogy a speciális szakkérdés megválaszolására az elsőfokú bíróság helyesen vont be szakértőt, aki megállapította, hogy a hatékonyságot és a vegyszer környezetbarát voltát a módszer és a technológia jelenti. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette az ajánlati dokumentáció hatékonysági tényezőkre vonatkozó részével és a felperes ajánlatának rövid, az „AirBacter” technológia lényegi elemeinek ismertetésével. Az így kiegészített tényállás alapján osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját az ajánlatok
- és
- részszempontok szerinti értékelésénél. Az ajánlatkérő a jogvita tárgyát nem képező egyéb részszempontok mellett két olyan ajánlati elemet vont értékelési körbe, amelyek - figyelemmel a lehetséges és felhasználható vegyszerek körére és ekként azonosságára - csak a kijuttatás módját illetően voltak értelmezhetők, mint az ajánlatok közötti eltérés mérőeszközei. Helytelenül fogadta el ezért az alperes azt az ajánlatkérői értékelést e két részszempont vonatkozásában, hogy nincs különbség a felperes és a nyertes ajánlata között, mert mindkét ajánlatban ugyanazok a vegyszerek szerepeltek, ezért az azonos vegyszerek összehasonlítása csak ahhoz az eredményhez vezethetett, hogy azok a hatékonyság és a környezetbarát minőség tekintetében is azonos értékűek voltak. A különbség, melyet az ajánlatkérő is vizsgált a két ajánlat között az alkalmazandó technológiában, a vegyszer kijuttatásának módjában volt. Ahhoz, hogy egy vegyszer hatékonyságáról és környezetbarát minőségéről meg lehessen győződni, a vegyszert el kell juttatni arra a területre, amelyen hatását kifejtheti. Önmagában a vegyszer megnevezése nem ad választ arra a kérdésre, hogy az mennyire hatékony és környezetbarát. Nem a vegyszer típusa volt a bírálat szempontja, hanem annak hatékonysága. A hatékonyság azonban csak a technológián keresztül érvényesülhet. Arról meggyőződni, hogy egy adott vegyszer mennyire hatékony vagy környezetbarát, azt követően lehet, ha azt vizsgáljuk, hogy a kijuttatott vegyszer hogyan fejti ki a hatását abban a környezetben, amelyben alkalmazni kívánják. A vegyszer hatóanyaga nem azonosítható a vegyszer hatékonyságával, ezért abban az esetben, ha bírálati szempontként a vegyszer hatékonyságát írta elő az ajánlatkérő, az ténylegesen a kijuttatást biztosító módszert, az alkalmazott technológiát jelenti, függetlenül attól, hogy az alkalmazott technológia nem volt nevesített bírálati szempont. Ezt igazolja, hogy az ajánlattevők a kiírásnak megfelelően bemutatták az általuk alkalmazni kívánt technológiát. Így például a Balaton térségre nyertesnek hirdetett … Kft. ajánlatában ismertette az alkalmazott földi és légi technológiát, a szóró berendezéseket, ködgenerátorokat és a kijuttatás módját. Az ajánlatkérő - nyilatkozata szerint - maga is e szempontnak megfelelően vizsgálta az ajánlatokat nem téve kétségessé, hogy a hatékonyság értékeléséhez elengedhetetlen a technológia vizsgálata, erre nézve az ajánlatkérő az első jogorvoslati eljárásban tett észrevétele is utalt, amely arra vonatkozott, hogy szakértői megvizsgálták a felperes által alkalmazni kívánt technológiát és arra a következtetésre jutottak, hogy az alkalmazni kívánt technológia nem teszi hatékonyabbá vagy környezetbarátabbá a vegyszert. Ez az ajánlatkérői előadás azt jelentette, hogy maga is a részszempontként meg nem jelölt alkalmazott technológiát vonta értékelése körébe, mert a vegyszer hatékonysága és környezetbarát minősége a kijuttatási technológián keresztül érvényesül. Tévesen hivatkozott ezért az alperes arra, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kiíráson, mert a védekezés hatékonysága magában foglalta a vegyszer kijuttatását a védendő területre. A vegyszer hatékonysága és környezetbarát minősége nem csak magától a vegyszertől, annak hatóanyagától, hanem a vivőanyagtól és a kijuttatási technológiától is függ. Helyesen folytatott le ezért az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást annak érdekében, hogy a felperes ajánlatának értékelését ellenőrizhesse. Döntését a szakértői vélemény e részében is igazolta, aki szerint a szúnyog-ártalom elleni védekezés hatékonysága az alkalmazott szerek hatásmechanizmusától és azok kijuttatási technológiájától függ. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla arra a megállapításra jutott, hogy az
- és
- bírálati részszempont megfogalmazása, a vegyszerrel szemben támasztott hatékonyság követelményének teljesülése csak a vegyszer kijuttatásának módszerével együtt vizsgálható és értékelhető, e részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése magába foglalta a kijuttatás technológiáját is, ezért ennek figyelmen kívül hagyása jogsértő elbírálást jelentett az ajánlatkérő részéről. Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részében a Kbt.
- §