Pfv.VII.21.870/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gór-Nagy Istvánné ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bilonka Béla ügyvéd által képviselt I.r., és a dr. Balej Emese jogtanácsos által képviselt II.r. alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Baranya Megyei Bíróságon 10.G.20.899/
- szám alatt indult, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.271/2009/
- számú ítéletével befejezett perében, melybe a felperes pernyertességének előmozdítása miatt beavatkozott a dr. Fábry György ügyvéd által képviselt, a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperes részére 2.000.000 (Kettőmillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes a
- szeptember 1-jén megkötött vállalkozási szerződéssel megrendelte az I.r. alperes jogelődjétől (a továbbiakban: I.r. alperes) a ... I. ütemének megépítését. A kikötött vállalkozói díj 1.899.944.000 forint + ÁFA, a teljesítési határidő pedig
- július
- volt. A késedelmes teljesítés esetére a felek a nettó vállalási összeg 0,5 %-ának megfelelő mértékű napi késedelmi kötbért kötöttek ki azzal, hogy a kötbér maximális összege nem haladhatja meg a nettó vállalási összeg 10 %át. A felek a vállalkozási szerződést
- május 12-én és
- július 14-én módosították. A módosított szerződés szerint bővült az elvégzendő munkálatok köre, a kikötött vállalkozói díj pedig 2.002.776.924 forint + ÁFA összegre emelkedett. A teljesítési határidőt
- szeptember
- napjára módosították, a napi késedelmi kötbér mértékét pedig a nettó vállalási összeg 0,65 %ában határozták meg azzal, hogy a kötbér maximális mértéke nem haladhatja meg a vállalkozói díj nettó összegének 12 %-át. A felperes
- november 5-én - a műszaki átadás-átvétel időpontjaként
- november
- napját megjelölve - a beruházást készre jelentette. A
- november
- és
- december
- között lezajlott átadás-átvételi eljárás azonban eredménytelenül zárult, az I.r. alperes ugyanis arra hivatkozva, hogy a létesítmény a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a műszaki átvételt megtagadta. Ezt követően a felperes beszüntette a munkavégzést és levonult az építési területről. Erre figyelemmel az I.r. alperes a vállalkozási szerződéstől
- január 17-én elállt. A felperes módosított keresetében - egyebek mellett - 873.982.423 forint + ÁFA vállalkozói díjhátralék megfizetésére kérte az I.r. alperest kötelezni. Az I.r. alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Beszámítási kifogást is terjesztett elő, amelyben 240.333.230 forint késedelmi kötbér megfizetésére tartott igényt. Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. alperest 167.129.265 forint és annak
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % kamata megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, és az I.r. alperest terhelő tőkemarasztalás összegét 204.217.000 forintra, a felperes által az I.r. alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét pedig 4.293.728 forintra felemelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperest a munka elvégzéséért - a pótmunkákat és a hibás teljesítés miatt felmerült kijavítási költséget is figyelembe véve - összesen 444.549.330 forint vállalkozói díj illetné meg. A
- szeptember 15-i teljesítési határidőt azonban a felperes túllépte, az átadásátvételi eljárás ugyanis csupán
- november 25-én kezdődött meg. Azt pedig a perben a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a határidőben történő teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az ugyanis, hogy az I.r. alperes az egyes részszámlákat késedelmesen egyenlítette ki, a felperest a kötbérfelelősség alól nem mentesítheti. A vállalkozónak a munkát a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében alapvetően a saját költségén kell elvégeznie. A felek a perbeli vállalkozási szerződésben az előlegfizetést ki is zárták. Így a felperes ún. előfinanszírozásra nem tarthatott igényt. Nem tartalmaz a felek szerződése olyan kikötést sem, hogy a részszámlák kibocsátását követően a felperes a munkavégzést csak a számlák kiegyenlítése után volna köteles folytatni. Az I.r. alperes esetleges fizetési késedelme ezért nem tekinthető a kötelezett késedelmét kizáró, a Ptk.
- § b) pontja szerinti jogosulti késedelemnek. A tervmódosítás ténye pedig abban az esetben mentesíti a vállalkozót a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződés módosított műszaki tartalma szerinti munkák megfelelő munkaszervezés mellett sem voltak teljesíthetők a szerződés szerinti határidőre. A bizonyítási kötelezettségének azonban a felperes ebben a körben a bizonyításra szoruló tényekre, a bizonyítási teherre és a bizonyítás sikertelenségének következményeire vonatkozó tájékoztatás ellenére sem tett eleget. Ezért az I.r. alperes igényt tarthat a maximális késedelmi kötbér, 240.332.330 forint megfizetésére. Mindezekre figyelemmel a bíróság az I.r. alperest 204.217.000 forintban és annak
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % kamatában marasztalta. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet fellebbezett részének részbeni megváltoztatásával az I.r. alperest terhelő marasztalás összegének 444.549.330 forintra és annak
- november
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % kamatára történő felemelése, valamint az I.r. alperes részére megítélt perköltség összegének mérséklése iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet indokolásából kitűnően a felek közötti szerződés nem a teljesítésével, hanem az I.r. alperes felmondása folytán szűnt meg. Az ilyen módon megszűnt szerződéshez viszont az álláspontja szerint a Ptk.
- §
(2)bekezdéséből, 321. §
(2)bekezdéséből, és
- §-ából következően kötbérfizetési kötelezettség nem kapcsolódhat. A megítélése szerint a perben egyébként is megfelelően bizonyította, hogy a határidőben történő teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A módosított építési engedélyhez kapcsolódó tervdokumentációt ugyanis az I.r. alperes - az állítása szerint - késedelmesen bocsátotta a rendelkezésére, a kiviteli tervek pedig hibásak voltak. Emellett az I.r. alperes - az előadása szerint - a részszámlákat is késedelmesen egyenlítette ki. Ezért szerinte a Ptk.
- § b) pontja,
- §
(3)bekezdése és 403. §
(3)bekezdése értelmében késedelmi kötbér fizetésére nem kötelezhető; a bíróságnak a kimentés körében tett megállapításai véleménye szerint a Pp.
- §-ába és
- §-ába ütköznek. A megítélése szerint a tényállást ebben a körben dr. K. T. tanúvallomásának alapul vételével kellett volna megállapítani. Azt is állította, hogy a vállalkozási szerződésben foglalt kötbérkikötés a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján semmis, a késedelmi kötbér mértékét ugyanis szerinte a jóerkölcsbe ütköző módon, eltúlzottan magas összegben határozták meg. Emellett a Ptk. 247. §
(1)bekezdésébe ütközőnek minősítette azt, hogy a bíróság a kötbért nem mérsékelte. A megítélése szerint a Ptk. 232. §-ának és 298. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésével került sor a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjának meghatározására is, szerinte ugyanis az I.r. alperest
- november
- napjától kezdődően kellett volna a vállalkozói díj után késedelmi kamatokban marasztalni. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A
- szeptember 15-i teljesítési határidő eredménytelen elteltével a felperes késedelembe esett, az I.r. alperes késedelmi kötbérigénye pedig megnyílt. Az, hogy a felek közötti szerződés utóbb megszűnt, a késedelmi kötbérnek a teljesítési határidő és a szerződés megszűnése közötti időszakra történő felszámítását amint arra a Legfelsőbb Bíróság a Pfv.VII.20.887/2007/
- és Pfv.X.20.281/1998/
- számú határozataiban is rámutatott - nem zárja ki. A kötbérmegállapodás érvénytelenségének megállapítását a felperes a perben nem kérte. A rendelkezésre álló adatok nem utalnak olyan semmisségi ok fennállására sem, amelyet a bíróságnak hivatalból észlelnie kellett volna. A napi 0,65 %-os késedelmi kötbér kikötése ugyanis nem ütközik a jóerkölcsbe, a kötbér nem eltúlzott mértékű. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül került sor annak megállapítására is, hogy a felperes a kötbérfelelősség alól nem tudta magát kimenteni. A felek ugyanis a vállalkozási szerződésben nem előfinanszírozásban állapodtak meg, és nem kötötték az építési munka folytatását az egyes részszámlák kiegyenlítéséhez sem. Az I.r. alperes esetleges fizetési késedelme ezért a felperest - a Ptk.
- §
(1)bekezdésére is figyelemmel a kötbérfelelősség alól nem mentesíti. Azt pedig a felperes a perben - a jogerős ítéletben helyesen kifejtetteknek megfelelően nem igazolta, hogy késedelmét részben vagy egészben a megrendelő érdekkörében felmerült tervmódosítás idézte volna elő. Dr. K. T. tanúvallomása ugyanis ennek alátámasztására önmagában nem volt alkalmas, további megfelelő bizonyíték pedig e körben nem keletkezett. A napi 0,65 %-os késedelmi kötbér nem túlzott mértékű, így nem álltak fenn a kötbér mérséklésének a Ptk. 247. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételei sem. Az I.r. alperest a késedelmi kötbér a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően megilleti. A felperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezéséből kitűnően arra az esetre, ha a másodfokú bíróság az I.r. alperes késedelmi kötbérkövetelésével kapcsolatos álláspontját nem osztja, a tőkekövetelése után
- január
- napjától kezdődően tartott igényt a késedelmi kamatok megfizetésére. Az I.r. alperes jogerős marasztalására ennek megfelelően került sor, ezért a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját illetően a jogerős ítélet felülvizsgálatának nincs helye. Az elsőfokú- és a másodfokú perköltség meghatározása pedig figyelemmel arra, hogy ebben a körben a felperes konkrét jogszabálysértést meg sem jelölt - megfelel a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet előírásainak és az ítélkezési gyakorlatban kialakult elveknek. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében az I.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az állam javára, az adóhatóság felhívására megfizetni. Budapest,
- március
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila sk. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k bíró