(1)bekezdés a./, b./ és c./ pontjaiban írtak szerint. Ott a c./ pont alapján a közreműködés is büntetendő. Az adott estben azonban a jegyzőkönyv nem közokirat, a magánokirat estében pedig nincs intellektuális elkövetési mód, itt a felhasználást az elkövetőnek kell megvalósítani. Ennek hiányában a III.r. vádlott nem követett el bűncselekményt, ezért bűncselekmény hiányában a felmentését indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a III.r. vádlott nem rendelkezett szavazati joggal, a II.r. vádlott segítőjeként volt jelen a küldöttgyűlésen. Jóllehet a jelenléti ívet más nevében nem írta alá, de többször szavazott. A szavazatok összesítéséről készült jegyzőkönyvet pedig utóbb benyújtották a Fővárosi Bíróságra. A megalapozott tényállásból következik, hogy a meghamisított jelenléti ívek és a szavazás eredménye a szavazati arányokat valótlanul tartalmazták, ennek tényét a vádlott tudata átfogta. Bűnsegédként megvalósította a terhére rótt bűncselekményt, ezért a másodfokú határozat helybenhagyását indítványozta. A III.r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A védelmi fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a harmadfokú eljárásban a fellebbezéssel érintett III.r. vádlott tekintetében bírálta felül a másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a kerületi bíróság és a Fővárosi Bíróság a perrendi szabályok megtartásával hozta meg határozatát. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a Szabad Demokraták Szövetsége Magyar Liberális Párt
- március 30-
- napján Országos Tisztújító Küldöttgyűlést tartott. A küldöttek felsorolását megyénként külön jelenléti ív tartalmazta, amelyet a megjelent küldöttek aláírtak. Ezután kapták meg a szavazólapot, amellyel a titkos szavazás történt. A jelenléti ív alapján rögzítették a megjelent küldöttek számát, ezt és a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítették, majd a küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a párt képviselője
- április
- napján benyújtotta a Fővárosi Bírósághoz. Ebben az eljárási folyamatban a III.r. vádlott szavazati joggal nem rendelkezett. Az eljárás során ismeretlenül maradt személy tanú1.küldött helyett a jelenléti ívet aláírta, a szavazólapot a III.r. vádlott vette át és részt vett a szavazásban. Ezt a tényállást a másodfokú bíróság kiegészítette azzal, hogy a küldöttgyűlési jegyzőkönyv a vádlottak által aláírt jelenléti ívek és a jogosulatlan szavazók szavazatának figyelembevételével készült. Az elnökválasztás I. és II. számú jegyzőkönyve is hamis magánokiratnak minősül, mert a jelenlévők számát, az érvényes és érvénytelen szavazók számát, a szavazati arányokat valótlanul tartalmazták és ezt a vádlottak tudata is átfogta. A III.r. vádlott annak ellenére, hogy a jelenléti ívet nem ő írta alá, más nevében jogosulatlanul adott le szavazatot, amely a jegyzőkönyvben is rögzítésre került. A Fővárosi Ítélőtábla a kiegészített ítéleti tényállást minden tekintetben megalapozottnak találta, azt egyébként a védelmi perorvoslatok sem támadták. Az irányadó tényállás alapján a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság helyesen következtetett A III.r. vádlott bűnösségére, cselekményének jogi minősítése törvényes. A Fővárosi Bíróság jogi indokolásában kifejtett okfejtésével az ítélőtábla egyetértett. Megállapítható volt, hogy a III.r. vádlott az általa is tudott szavazati joga hiányában a szavazólap jogosulatlan kitöltésével és leadásával közreműködött abban, hogy a küldöttgyűlési jegyzőkönyvbe valótlan tartalmú adatok kerüljenek. Kétségtelen, hogy az iratoknak a Fővárosi Bírósághoz történt benyújtásában tevőlegesen nem vett részt, azonban tisztában volt azzal, hogy a tisztújítást célzó küldöttgyűlés jegyzőkönyveit benyújtják a cégbírósághoz. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta a védő bűnösséget vitató jogi okfejtését. Azzal egyetértett, hogy a közokirat-hamisítás esetében az anyagi jogi szabályok többféle elkövetési magatartást tilalmaznak, amelyek között a közreműködés is önálló elkövetési magatartás. Az sem vitatható, hogy az un. intellektuális közokirat-hamisítás szerinti fenti megvalósulási formát a magánokirathamisítás vétségének törvényi tényállása nem tartalmazza. Téves azonban az az erre alapozott védői álláspont, miszerint a III.r. vádlott elkövetői cselekvősége hiányában nem követett el bűncselekményt, magánokirat-hamisítás vétségében a bűnössége nem róható fel. A védő jogi érvelése során figyelmen kívül hagyta az anyagi jogi szabályok szerinti elkövetői kört. A Fővárosi Bíróság nem tettesként, illetve társtettesként vonta felelősségre a III.r. vádlottat, hanem bűnsegédi elkövetői minőségében. A közokirat-hamisítás esetében sui generis bűncselekményként pönalizálja a törvény a közreműködést. A magánokirat-hamisítás esetében tudottan a más részéről történő felhasználásnál a magánokirat valótlan tartalmához nyújtott szándékos bűnsegédi részvétel az általa való felhasználás hiányában sem biztosít büntetlenséget. Esetében bűncselekmény hiányáról nem lehet szó, csupán arról, hogy nem tettesként, illetve társtettesként, hanem bűnsegédként tartozik büntetőjogi felelősséggel. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Bíróság törvényesen minősítette a III.r. vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének. (Btk.276.§ ) A vele szemben alkalmazott joghátrány méltányos, annak megváltoztatására nem merült fel semmilyen indok. A Fővárosi Ítélőtábla az előzőek alapján a III.r. vádlott tekintetében a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét a Be.397.§-a értelmében helybenhagyta. Budapest,
- évi március hó
- napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke Dr. Révész Tamásné sk. előadó bíró Dr. Hildenbrand Róbert sk. bíró A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 23.Bf.XI.6148/2010/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 2.Bhar.260/2010/
- számú végzése folytán
- március
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- évi március hó
- napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Hornyákné Sléder Ágnes tisztviselő