Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.588/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kardos Éva Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kardos Éva ügyvéd, .....) által képviselt ..... I. r. és ..... II. r. felpereseknek a dr. Korsós Boglárka ügyvéd (.....) által képviselt ..... alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Bihary Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihary Ákos ügyvéd .....) által képviselt ..... beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 10.G.40.146/2009/
- számú ítélete ellen az I-II. r. felperesek által előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az I-II. r. felpereseket egyetemlegesen kötelezi, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesi beavatkozónak 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I-II. r. felperesek a ..... által ..... cégjegyzékszámon nyilvántartásba vett alperesi társaság tagjai. Az alperesi beavatkozót
- szeptember 17-i hatállyal jegyezték be a cégjegyzékbe. A perben nem álló .....
- szeptember 17-ig szintén alperes tagja volt. Az alperesi társasági szerződés
- pontja az üzletrész átruházására nézve azt mondja ki; kívülálló személyre történő átruházás esetén a tagság tagját, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A
- pont szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása. .....
- szeptember 17-én kelt csereszerződéssel az alperesi beavatkozóra átruházta az alperesi társaságban fennálló 50%-os 1.500.000 forint névértékű üzletrészét. A cégbíróság az alperes kérelmére indult változásbejegyzési eljárásban a
- szeptember 30-án kelt ...../
- számú végzéssel
- szeptember 17-i hatállyal .....t törölte a társaság tagjai közül, míg ezzel egyidejűleg az alperesi beavatkozót tagként bejegyezte. A változásokat tartalmazó végzést a Cégközlöny
- október 22-én megjelent számában tették közzé. (Felperesek eljárást indítottak a csereszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróság előtt, mely per a 12.P.28.813/
- szám alatt van folyamatban.) A felperesek
- november 3-án előterjesztett keresetükben a ..... ...../
- számú változásbejegyző végzéseinek hatályon kívül helyezését kérték a
- évi V. törvény 65-
- §-ra alapítva. Előadták, az alperesi társasági szerződés szerint az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetén a beleegyezés megadása a taggyűlés kizárólagos hatásköre. Ebben a körben utaltak a Gt.
- §
(1)bekezdésére is, kiemelve a hozzájárulás megadása céljából nem került sor taggyűlés összehívására. Hivatkoztak továbbá arra, a perbeli csereszerződés a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis. Állították, a változásbejegyzési eljárás alapját képező okiratokat benyújtó jogi képviselő magatartásával megvalósította a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat hamisítás bűntettét is. Perköltségigényt pernyertesség esetére sem támasztottak az alperessel szemben. Az alperes elsődlegesen a felperesek keresetindítási jogosultságának hiánya okán a per megszüntetését kérte. Előadta, a Ctv. irányadó rendelkezései kógens szabályok, egyértelműen kimondják, hogy a végzés ellen csak az indíthat pert, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, ebből következően a keresetlevelet már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Másodlagosan a kereset elutasítását, a felperesek perköltségben marasztalását kérte, állítva, a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban az irányadó jogszabályokat betartva, a tagváltozáshoz benyújtott okiratokat megvizsgálva járt el. Hangsúlyozta, a keresetlevél benyújtásakor hatályos társasági szerződés a társaság részéről szükséges - az üzletrész kívülállóra történő átruházása esetére meghatározott - beleegyezés megadására vonatkozó szabályokat nem rögzít, így nem irányadó, ezért a csereszerződés nem sértett jogszabályt. A ..... alperesi beavatkozó elsődlegesen a per megszüntetését kérte, vitatta a felperesek perindítási jogosultságát, tekintve a változásbejegyző végzés őket érintő rendelkezést nem tartalmaz. A Ctv. 65. §
(1)bekezdését megjelölve hangsúlyozta, az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130. §
(1)bekezdésének g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Másodlagosan a kereset elutasítását kérve előadta, a társasági szerződés nem határozta meg az üzletrész kívülállóra átruházása esetére a társaság részéről a beleegyezés megadásának feltételeit, ezért ennek hiányában a felperesek - amint azt a BH 2002/317. számú eseti döntés is rögzíti - jogszabálysértésre nem hivatkozhatnak. A Gt. 127. §
(3)bekezdésére utalva hangsúlyozta, az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, ezért erre alapítottan törvénysértés sem valósulhatott meg. Perköltséget az alperessel szemben nem igényelt. Az elsőfokú bíróság
- március 24-én kelt 10.G.40.146/2009/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, a felpereseket egyetemlegesen kötelezte 50.000 forint összegű ügygondnoki díj viselésére. Az ítélet indokolása szerint a Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt perindítás joga az ügyészen kívül csakis azokat a személyeket illeti meg, akikre nézve a végzés közvetlenül, őket nevesítve rendelkezést tartalmaz. A felperesekre nézve a változásbejegyző végzés rendelkezést nem tartalmaz, így őket perindítási jogosultság nem illeti meg. Rámutatott, a kereshetőségi jog a per érdemére tartozó kérdés, ezért arról ítélettel kellett dönteni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának illetőleg a per megszüntetésének nem volt helye. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, a kereset érdemben sem megalapozott, tekintve a társaság az alapító okiratban nem szabályozta részletesen az üzletrész kívülállóra történő átruházása esetére a beleegyezés megadásának és megtagadásának feltételrendszerét, e körben utalt a BH2002. évi 317-es eseti döntésre. Az a körülmény, hogy a társasági szerződés átvette a társasági törvénynek a taggyűlés kizárólagos hatáskörét szabályozó felsorolását, nem pótolja a belegyezés megadásának illetve megtagadásának részletes szabályozását. Az ítélettel szemben a felperesek fellebbeztek jogi képviselő útján. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, indokolatlan a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott perindítási jogosultság szűkítő értelmezése. A kereshetőségi jog megszorító értelmezése e jogintézmény kiürítését eredményezné és elvonná a társaság tagjai részére biztosított jogvédelem lehetőségét. Hangsúlyozták, a változásbejegyző végzésben rögzített tagváltozás érinti a társaság tulajdonosi struktúráját, mindezek alapján fennáll a felperesek kereshetőségi joga. Változatlanul állították, jóllehet a társasági szerződés részleteiben nem szabályozza ennek menetét, azonban az üzletrész kívülállóra történő átruházásához a társaság beleegyezése szükséges. A cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az üzletrész cseréjéhez az alperesi társaság nem járult hozzá és e körben az eljáró ügyvéd a változásbejegyzési kérelemben nem nyilatkozott. A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha erre vonatkozóan hiánypótlásra hívja fel a kérelmet benyújtót és amennyiben ennek nem tesz eleget a bejegyzési kérelmet elutasítja. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperesi beavatkozó jogi képviselő útján benyújtott fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Perbeli nyilatkozatait megismételve állította, a felperesek nem rendelkeznek perindítási jogosultsággal a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján és keresetük érdemben sem megalapozott, tekintve a társasági szerződés a Gt. 126. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint nem szabályozta a beleegyezés megadásának feltételeit, illetve nem tartalmazott olyan rendelkezést, mely az üzletrész nem adásvételi szerződés útján történő átruházását korlátozta vagy kizárta volna. A csereszerződés ezért megfelel a Gt. előírásainak, jogszerű és hatályos. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A bejegyzési, (változásbejegyzési) eljárással összefüggő jogorvoslatokra, így a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perre nézve is a 2006. július 1-jén hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése kimondja, a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv. idézett rendelkezése értelmében tehát az ügyész perindítási joga a végzés teljes terjedelmével szemben, korlátozás nélkül fennáll, az „egyéb jogosultak" perindítási jogát azonban a jogszabály lényegesen korlátozza. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat az egyéb jogosultak perindítási jogosultságát megszorítóan értelmezi, azt kizárólag akkor és annyiban ismeri el, amennyiben a cégbíróság határozata személyükre nézve kifejezetten nevesítve rendelkezést tartalmaz. Az adott perbeli változásbejegyző végzés felperesekre nézve rendelkezést egyáltalán nem tartalmaz, a kifejtettekre figyelemmel ezért azt kellett megállapítani, hogy a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultság a felpereseket nem illeti meg, amelyre az elsőfokú bíróság helytállóan rámutatott. Ebből következően pedig a felperesek által hivatkozott jogsértések érdemi vizsgálatára nem volt jogszabályi lehetőség, ezért azt az Ítélőtábla mellőzte. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a fenti részben eltérő indokolással - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felpereseket a Pp. 78. §
(1)és a 82. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesi beavatkozó 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése illetve a 4/A. §-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A pernyertes alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e tekintetben rendelkezni nem kellett. Budapest, 2011. március 3. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő . Rutkai Éva s. k. bíró