Gf.40167/2007/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.167/2007/

1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a Csáki Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Csáki Judit ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 47.) által képviselt ..... (.....) felperesnek a dr. Gerecs Tamás ügyvéd (1055 Budapest, Honvéd u. 18.) által képviselt ..... (.....) alperes ellen szerződés teljesítése iránti perében a Fővárosi Bíróság
2. április 5-én kelt 35.G.41.182/2003/
3. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.700.000 (egymillió-hétszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes építőipari zsalurendszerek bérbeadásával és értékesítésével foglalkozó gazdasági társaság. A felperes mint bérbeadó
4. augusztus 30-án,
5. november 1-jén,
6. augusztus 14-én és
7. december 1-jén összesen 9 béreli szerződést kötött a perben nem álló .....vel, mint bérlővel építőipari zsalurendszerek és felszereléseik, kiegészítőik bérlete tárgyában. A szerződések
8. számú mellékletében került meghatározásra a szerződés időtartama (12-24 hónap), a szolgáltatás tárgyát képező zsalu anyagok mennyisége, bérleti díja. A szerződések mellékletét képezte továbbá a szerződés alapján átadásra kerülő zsaluzó anyagokat kódszám, árumegjelölés, mennyiség, ár feltüntetésével tartalmazó részletes kimutatás is. (A szerződéseket és mellékleteiket a bérlő képviseletében ..... ügyvezető írta alá, aki egyúttal az alperes ügyvezetője is.) A zsaluzó anyagokat felperes a szerződésekben foglaltak szerint átadta a bérlőnek, aki azokat átvette és gazdasági tevékenysége körében használta. A felperes
9. október 31-i hatállyal felmondta a .....vel kötött bérleti szerződéseket a díjfizetés elmulasztása miatt. A felmondást a bérlő tudomásul vette. A szerződés megszűnésekor a bérlőnek 75.264.685 forint összegű lejárt, kiszámlázott bérleti díj tartozása állt fenn a felperessel szemben. A felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő
10. február 5-én megállapodást kötöttek. Ennek
11. pontjában egyebek mellett rögzítették, mindkét fél ismeri felperesnek a zsalurendszerek bérletére a .....vel kötött, a felperes által már felmondott bérleti szerződések tartalmát és feltételeit. Az okirat
12. pontjában alperes kijelentette, a korábbi bérlő által bérelt zsalurendszereket az
13. pontban hivatkozott bérleti szerződésekben foglalt feltételekkel bérbe veszi azzal, hogy vállalja a korábbi bérlőt terhelő, ám
14. október 24-től megfizetni elmulasztott bérleti díjaknak a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képező fizetési ütemezés szerinti megfizetését. A felek egyebek mellett rögzítették azt is, ezzel alperes a bérleti szerződésekbe bérlői jogutódként belép, a szerződésben foglalt feltételek és a korábbi bérlővel a bérlettel összefüggésben kötött egyéb megállapodások mindkét félre kötelezőek maradnak. Akként rendelkeztek továbbá, a mellékletben vállalt fizetési határidők alperes általi elmulasztása esetén felperest „megilleti az a jog, hogy a bérleti szerződéseket azonnali hatállyal felmondja és a bérelt berendezések visszaszállítására intézkedjen". A szerződés
15. pontjában alperes úgy nyilatkozott, „a bérlet tárgyát képező eszközöket ismeri, azokat ismert, megtekintett állapotban veszi át". Alperes a fenti megállapodással átvállalt tartozásából
16. február 10-e és
17. május 12-e között több részletben összesen 35.300.000 forintot utalt át a felperesnek. A felperes szóbeli illetve telefaxon közölt megrendelések alapján rövidebb, egy-egy hónapos időtartamra további zsaluzóeszközöket is bérbe adott az alperesnek és a zsaluzóanyagok használatához szükséges, a felhasználással „megsemmisülő" anyagokat, fogyóeszközöket (pld. tisztítóolaj) is szállított az alperes részére. A bérbe vett zsalueszközök után járó bérleti díjak összegére és a leszállított fogyóeszközök ellenértékére a felperes által kiállított, összesen 63.496.720 forint összegű felperesi számlákat az alperes nem fizette ki. A felperes
18. július 9-én kelt levelével azonnali hatállyal felmondta az alperessel „zsaluk bérletére kötött valamennyi bérleti szerződést" arra hivatkozással, az alperes többszöri felhívás ellenére sem tett eleget bérleti díj fizetési kötelezettségének. Egyúttal felszólította alperest, haladéktalanul gondoskodjon „a felmondott bérleti szerződések alapján bérelt zsaluk visszaszállításáról" a felperes telephelyére. Alperes a felperesi számlákat nem egyenlítette ki, a zsaluanyagokat pedig jelentős késedelemmel és csak részben bocsátotta a felperes rendelkezésére.
19. augusztus 1-jén a peres felek között egy további bérleti szerződés is létrejött, amelynek értelmében felperes
20. augusztus 1-től határozatlan időre bérbe vette az alperes tulajdonát képező ..... szám alatti ingatlanon lévő üzemcsarnokot és irodát havi 500.000 forint + áfa bérleti díjért. A szerződés értelmében a bérleti díj az ingatlan közüzemi díjait (víz, gáz, villany) nem tartalmazza, annak 30 %-át a felperes köteles megfizetni. A bérleti díj tekintetében a felek a szerződést
21. szeptember 1-jén módosították, a bérleti díj összegét havi 2.000.000 forint + áfában állapították meg. E szerződés alapján alperes három számlát állított ki felperes részére. A
22. október 2-án kelt 3.750.000 forint összegű számlában a
23. július 1-től
24. szeptember 30-ig járó bérleti díjakat érvényesítette július és augusztus hónapra havi 500.000 forint + áfa, szeptember hónapra pedig 2.000.000 forint + áfa összegben. Az ugyancsak
25. október 2-án kiállított másik számla a perbeli bérlemény víz- és csatornahasználati díjának és áramfogyasztásának a bérleti szerződés szerinti arányos részét tartalmazta, 163.504 forint összegben. A
26. október 22-én kiállított 146.165 forint összegű számla pedig a bérlemény telefonköltségeit foglalta magában. Az alperes által kiszámlázott összesen 4.059.669 forintot felperes nem fizette meg az alperes részére. Az alperes
27. július 31-én kelt leveleiben közölte felperessel, hogy a „zsalueszközök hibájából" eredően az ..... szerkezetépítési munkái során 5.650.000 forint, a ..... szerkezetépítési munkáinál 3.120.000 forint, az ..... szerkezetépítési munkáival összefüggésben 8.400.000 forint, a ..... szerkezetépítési munkáinál 6.170.000 forint, az ..... szerkezetépítési munkáinál pedig 12.300.000 forint összegű felületjavítási többletköltsége merült fel, amelyet kárigényként érvényesít és „kompenzálással rendez". Az ..... vonatkozásában az alperes
28. augusztus 18-i levelében a zsalueszközök hibájából eredő felületjavítási költség címén további 15.000.000 forint kárigényt közölt a felperessel. A felperes
29. augusztus 8-i levelében visszautasította az alperes kártérítési igényét és „kompenzációs javaslatát" arra hivatkozással, az alperes által közölt többletköltségek esetleges felmerülésük esetén nem a zsalueszközök hibájából eredhettek. Közölte, az alperes fennálló, nyilvántartott tartozásának összegét nem áll módjában csökkenteni. A felperes a
30. augusztus 6-án fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előterjesztett, többször, utoljára
31. március 23-án módosított keresetében alperest bérleti díj címén 94.682.583 forint és ezen összeg után
32. március 20-tól a kifizetés napjáig évi 11 % késedelmi kamat, használati díj címén 154.444.200 forint, jogosulatlanul igénybe vett árengedmény címén 7.093.151 forint megfizetésére, továbbá a keresetben tételesen felsorolt zsaluzóanyagok és eszközök kiadására kérte kötelezni. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte. Előadta, a ..... korábbi bérleti szerződések alapján fennálló, a
33. február 2-i megállapodással átvállalt 75.264.685 forint összegű bérleti díj tartozásából alperes csak 35.300.000 forintot fizetett meg. A fennmaradó tartozásból az alperes által benyújtott kompenzációs számlákra tekintettel 8.778.822 forint levonásra került, így alperesnek tartozásátvállalására tekintettel még 31.185.863 forint fizetési kötelezettsége áll fenn vele szemben. A
34. február 5-i megállapodás, valamint az alperes szóbeli illetve telefaxon adott megrendelései alapján továbbá alperesnek
35. január
36. és
37. május
38. között további 63.496.720 forint összegű kifizetetlen számlatartozása is keletkezett a fizetési meghagyás iránti kérelemhez csatolt összesítőben 94-100, valamint
39. sorszámmal jelölt számlákban foglaltak szerint. Alperes azonban ezt a tartozást sem fizette ki. Mindezekre tekintettel alperes összesen 94.682.583 forintot és ezen összeg után a középarányos időponttól a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatot tartozik megfizetni. A kereseti előadás szerint továbbá a bérleti jogviszony
40. júliusi felperesi felmondását követően alperes a bérleti jogviszony keretében részére időlegesen átadott zsaluzóanyagokat csak részben adta ki felperesnek, a keresetben megjelölt zsaluzóanyagokat továbbra is használja, ezért azok után
41. júliusától
42. március 31-ig a bérleti díjnak megfelelő mértékű, a csatolt számítás szerinti mindösszesen 154.444.200 forint használati díjat is tartozik megfizetni. A felperes keresetében előadta azt is, ..... a ....., illetve az alperes ügyvezetőjeként vállalta, hogy az építőiparban szerzett tapasztalatai és kapcsolatai révén elősegíti a felperes ..... még bevezetés alatt álló zsaluzóeszközeinek forgalmát, ezekre az eszközökre vevőket illetve bérlőket „hoz" és tartósan maga is nagy mennyiségű zsaluzóanyagot bérel a felperestől. E vállalásra tekintettel a felperes jelentős díjkedvezményt biztosított. Kötelezettségvállalásának azonban sem az alperes, sem jogelődje nem tett eleget, ezért a listaárhoz viszonyítva az alperesi jogelődnek biztosított összesen 7.093.152 forint díjkedvezményt az alperes megfizetni tartozik részére. A keresetben tételesen felsorolt zsaluzóanyagok visszaszolgáltatása iránti kereseti kérelmét felperes arra alapította, ezen eszközökre nézve alperes a bérleti jogviszony megszűnése után sem tett eleget visszaadási kötelezettségének, az eszközöket jogellenesen továbbra is birtokban tartja és használja. Perköltségként a kereseti illetékre és a pertárgy érték 5 %-ának megfelelő mértékű ügyvédi munkadíjra tartott igényt. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. A bérleti díj követelésre nézve előadta, vitatja, hogy a felperes által 94-140 sorszámmal jelölt számlákat átvette és azt is, hogy e számlák mögött tényleges teljesítés állt volna. A felperesi kimutatásban 73-93 és 142-192 sorszámmal jelzett számlákban szereplő összeg tekintetében a keresetet jogalapjában és összegszerűségében nem vitatta, e körben a követelés fennálltát elismerte, ugyanakkor a felperesi követeléssel szemben a Ptk.
43. §-a alapján beszámítási kifogást terjesztett elő és ebben a részében erre hivatkozással kérte a kereset elutasítását. Beszámítási kifogása körében az alperes mindenek előtt arra hivatkozott, felperesnek a közöttük fennálló helyiség bérleti szerződés alapján 4.059.669 forint bérleti díj és rezsiköltség tartozása áll fenn. Állította továbbá azt is, a felperestől bérelt anyagok nem voltak rendeltetésszerű használatra alkalmasak, ennek következtében a felhasználásukkal kivitelezett épületek felületén sérülések keletkeztek, amelyek elhárításának többletköltségeit a beruházók illetve a fővállalkozók továbbhárították rá. Így a Ptk
44. §-a alapján az ..... építkezéssel összefüggésben 5.650.000 forint, a ..... építése során 3.120.000 forint, az ..... beruházásához kapcsolódóan 8.400.000 forint, a ..... kivitelezési munkáival összefüggésben 6.170.000 forint, az ..... kivitelezése során pedig 12.300.000 forint illetve további 15.000.000 forint kárigénye keletkezett a felperessel szemben, amelyet
45. július 31-i és
46. augusztus 18-i leveleiben a felperessel is közölt. Állította, a felperessel szemben érvényesített beszámítási kifogására tekintettel a felperesi bérleti díj követelés megalapozatlan. A használati díj megfizetésére és a zsaluzóanyagok visszaszolgáltatására kötelezésre irányuló kereseti kérelmek elutasítását is kérte, egyebek mellett azt állítva, időközben már valamennyi, a bérleti szerződések tárgyát képező zsaluzóanyagot visszaadta a felperesnek, illetve azokat felperes átadás-átvételi eljárás lefolytatása és a szükséges okiratok (jegyzőkönyv, szállítólevél) kiállítása nélkül elszállította, az eszközök már nincsenek birtokában. A felperesi használati díjigényt összegszerűségében is vitatta. Állította azt is, sem ő, sem jogelődje nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a felperes javára „marketing tevékenységet" végez, vagy üzletfeleket kutat fel. A felperes által állított árkedvezmény biztosítására a felek közötti megrendelés volumenére tekintettel az építőiparban egyébként kialakult szokásoknak megfelelően került sor. Az egyes építkezésekkel összefüggésben a felperes hibás teljesítése folytán bekövetkezett többletköltség, mint kár összegének megállapítására igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta azzal, hogy a szakértő az építési naplók alapján vizsgálja a felperes hibás teljesítése miatti károsodás bekövetkeztét. ..... alperesi ügyvezető tanúkénti meghallgatását is kérte a zsaluzóanyagok további birtokban tartását biztosító szóbeli megállapodásra és a felek között létrejött helyiségbérleti szerződésre nézve. Vállalta, hogy az építési naplókat csatolja a per irataihoz. Ez utóbbi vállalásának az elsőfokú bíróság felhívása ellenére nem tett eleget. Felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Állította, közte és az alperes között nem áll fenn helyiségbérleti jogviszony, az üzemcsarnok és az iroda bérletére
47. július 31-én nem az alperessel, hanem a .....vel kötött szerződést. Az alperes kártérítési igényére úgy nyilatkozott, az általa szolgáltatott zsaluanyagok új, rendeltetésszerű használatra maradéktalanul alkalmas állapotban kerültek átadásra. Az alperes egyébként
48. júliusát megelőzően a zsaluzóanyagok un. „konstrukciós hibájára" hivatkozással nem élt kifogással, illetve a zsaluzóanyagokat a bérleti szerződés megszűnése után is tovább használta. Úgy vélte továbbá, hogy miután az alperes által hivatkozott építkezések befejezése óta már hosszabb idő telt el, az állítólagos hibák pedig kijavításra kerültek, a szakértői bizonyítás nem vezethetne eredményre. Egyebekben azt is hangsúlyozta, a felmondás megszüntette a bérleti jogviszonyt, így alperes a jogosulatlanul birtokban tartott zsaluzóanyagokat a kereset szerint köteles kiadni és ennek megtörténtéig használati díjat tartozik fizetni. Az elsőfokú bíróság a
49. november 15-i tárgyaláson felhívta alperest, nyilatkozzon arra nézve, a felperes mely szerződéseket teljesítette hibásan, miben állt a hibás teljesítés és jelölje meg a hiba felperesi teljesítéskori fennálltára vonatkozó bizonyítékait. A felhívásra alperes előadást, nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság
50. április 5-én kelt 35.G.41.182/2003/
51. számú ítéletével alperest a felperes javára 89.593.989 forint és annak
52. március 20-tól a kifizetésig évi 11 % kamata megfizetésére, továbbá 67.591,53 euro értékben az ítéletben tételesen felsorolt zsaluzóanyagok és eszközök kiadására kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Egyebekben úgy rendelkezett, a perrel felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik. Az ítélet indokolása szerint a
53. február 5-i megállapodással a peres felek között a szerződés tárgyát képező zsaluzóanyagokra és eszközökre dologbérleti szerződés jött létre, a megállapodás folytán a felperes és a ..... közötti korábbi bérleti jogviszonyban az alperes a Ptk.
54. §-a szerinti tartozásátvállalása folytán a korábbi bérlő helyébe lépett, a korábbi bérlő fizetési kötelezettségére és annak összegszerűségére nézve pedig a Ptk.
55. §-a szerinti tartozáselismerő nyilatkozatot is tett. A megállapodás tárgyát képező eszközöket a felperes nem vitásan az alperes birtokába adta, az alperes pedig a megállapodás alapján a tartozásátvállalással érintett összegekre kiállított felperesi számlákat nem vitásan csak részben egyenlítette ki. Az alperesi tartozásátvállalásra és tartozás elismerésre figyelemmel, a perben rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján az volt megállapítható, hogy alperesnek a tartozásátvállalással érintett 75.264.685 forint összegű tartozásból a felperes által elfogadott kompenzáció összegének levonása után még 31.185.863 forint összegű fizetési kötelezettsége maradt fenn. Az indokolás szerint továbbá a peres felek közötti dologbérleti szerződéssel az alperes által bérelt zsaluzóanyagokkal összefüggésben mindösszesen 63.496.720 forint összegben kiállított, a felperes által csatolt összesítőben 94-100 sorszámmal és 142-192 sorszámmal jelölt számlákra az alperes semmiféle kifizetést nem teljesített. Ugyanakkor az alperes 142-192 sorszámú, összesen 59.807.623 forintról kiállított számlákat nem vitatta, illetve ilyen összegben tartozásának fennálltát a Pp.
56. §