← Magyarország

Kpkf.51452/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.51.452/2010/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth Judit ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a főosztályvezető által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága (3530 Miskolc, Kandia utca 12-14.) kérelmezett ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 12.Kpk.22.348/2010/
  4. számú végzése ellen a kérelmező
  5. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A kérelmezett a
  6. november 27-én jogerőre emelkedett 9244748927 számú határozatával elutasította a kérelmezőnek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló
  7. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf.tv.) alapján előterjesztett kérelmét. A kiutalás iránti kérelem elutasításának indoka az Szf.tv.
  8. § alapján az volt, hogy a kérelmező a kedvezményezettség feltételeit határidőben nem igazolta. A kérelmező
  9. július 2-án - az időközbeni törvényi változásokra tekintettel - méltányossági kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a részére
  10. évben felajánlott adó 1%ának kiutalását. A kérelmezett a 9244748922 számú határozatával a Magyar Köztársaság
  11. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  12. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Tv.) módosított Szf.tv.
  13. §

(3)bekezdésében biztosított kivételes méltányosság gyakorlására irányuló kérelmezői kérelmet elutasította, mert az a Tv. 55. §
(3)bekezdésében meghatározott
  1. március 31-i időpontot követően,
  2. július 2-án, elkésetten került benyújtásra. A kérelmezett határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a kérelmező terjesztett elő kérelmet, melyet az elsőfokú bíróság az Szf.tv., valamint a Tv.
  3. §
(30)bekezdése alapján elutasított. Indokai szerint a kérelmezett jogszerűen állapította meg, hogy
  1. július 2-án előterjesztett kérelem határidőn túl, elkésetten érkezett, ezért annak érdemi vizsgálatára nem volt jogszerű lehetőség. A végzés megváltoztatása iránt a kérelmező terjesztett elő fellebbezést. Indokai szerint azt kellett volna vizsgálnia a kérelmezettnek és az elsőfokú bíróságnak is, hogy van-e helye méltányosság gyakorlásának. Ezt az eljárt bíróság nem értékelte, emiatt nem kerülhetett sor a méltányossági jogkör igénybevételével a mulasztás orvoslására. A kérelmezett a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A Tv. az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott
  2. §
(30)bekezdése meghatározza azt a törvényi határidőt, amelyen belül az Szf.tv. 5. §
(8)bekezdése szerinti határidő elmulasztása miatt elutasított kiutalás iránti kérelem szerinti mulasztás méltányossági kérelemmel orvosolható. A kivételes méltányosság iránti kérelmet - jogalkotói akarat folytán - a kérelmezett érdemben akkor vizsgálhatja, ha a kérelem előterjesztésére a törvényi határidőn belül került sor. Abban az esetben mint a kérelmező esetében is - ha a méltányosság gyakorlása iránti kérelem
  1. március
  2. napját követően érkezik, nincs törvényi lehetőség annak érdemi elbírálására, annak megítélésére, hogy a kérelmező méltányosságban részesíthetőe, hanem a kérelmezettnek a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania. Erről az elsőfokú bíróság az Szf.tv. és a törvény jogszabályainak helytálló értelmezésével és alkalmazásával döntött. Helyes döntése alapján a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla nem bocsátkozhatott annak a kérdésnek a vizsgálatába, hogy a kérelmező méltányosságban részesíthető-e vagy sem, e jogkörét a kérelmezett helytállóan gyakorolta-e vagy sem, és nem vehette figyelembe a méltányosságot megalapozó indokokat sem. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952.(XII.28.) MT rendelet
  3. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A kérelmezettnek a fellebbezési eljárásban másodfokú perköltsége nem merült fel. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés f) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. A másodfokú bíróság a kérelmezett személyének változását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
  2. évi CXXII. törvény 87.
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010.(XII.9.) Korm. rendelet 1. §
(1)és
(3)bekezdéseire, valamint
  1. számú melléklete alapján állapította meg. Budapest,
  2. március
  3. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.