Pfv.21389/2010/6 – Kúria

Pfv.VIII.21.389/2010/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vass László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Ujjady Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen a ... jogtanácsos által képviselt alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) perbenállása mellett kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 26.P.90.770/
2. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
3. március 18-án 57.Pf.634.576/2009/
4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek és a beavatkozónak 15 napon belül fizessen meg 30.000 - 30.000,- forint (Harmincezer Harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes ... frsz-ú gépkocsijába
6. február 14-én az alperes által üzemeltetett ...-i töltőállomáson a kénmentes gázolaj helyett a kútkezelő benzint tankolt. Ennek következtében a gépkocsi működésképtelenné vált. A gépkocsi javítását a ... Kft. végezte. Az alperes felelősségbiztosítója, az alperesi beavatkozó a javítás összegéből 409.318,- forintot, továbbá 8.000,- forint szállítási költséget és 18.119,- forint újratankolási költséget térített meg a felperesnek. A gépkocsi javítása során kicserélték a gépkocsi üzemanyagszűrőjét és a nagynyomású szivattyút. A gépkocsi
7. július 5-én ismét leállt. A felperes keresetében előadta, hogy a jelentkező motorhiba oka a februári félretankolás volt. A téves tankolás után nem állították helyre a gépjármű állapotát. Csak a szükséges javításokat végezték el, ami a hosszútávú üzemeltetést nem biztosította. Az alperest „totálkár" címén 2.265.000,- forint, továbbá egyéb költsége és kára megtérítésére kérte kötelezni. A jogerős ítélet a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokai szerint a felperes a beavatkozóval nem kijavításban, hanem pénzbeli kártérítésben állapodott meg. A gépjármű eredeti állapotba való visszaállítására így nem az alperes, hanem a felperessel vállalkozási szerződést kötő vállalkozó volt köteles. A perben beszerzett szakértői vélemény azt igazolta, hogy a szerviz a kijavításhoz szükséges munkaműveleteket nem végezte el, a gépkocsiban károsodott motorolaj maradt, a motor júliusi tönkremenetelét pedig kenési elégtelenség okozta. Ezért nem az alperes, illetve az alperesi beavatkozó felel, hanem a hibásan teljesítő vállalkozó. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy az alperes és a beavatkozó magatartása, valamint a felperes júliusban bekövetkezett kára között közvetlen oksági kapcsolat nem volt megállapítható. A szakértő által hiányolt javítási munkák elmaradása nem róható az alperes terhére. A tanúvallomások értékelésével arra utalt, hogy nem bizonyított annak ténye sem, hogy a hiányolt javítás a beavatkozó utasítása miatt maradt el. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes sérelmezte, hogy a szakértői vélemény figyelmen kívül hagyásával a bíróság nem kötelezte az alperest megállapított kára megtérítésére. A bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg, hogy a gépkocsi javítása körében ő, és nem az alperes, illetve képviselője, az alperesi beavatkozó állt a javító szervizzel jogviszonyban. Előadta, hogy ő maga az alperestől a gépjármű kijavítását kérte. A beavatkozó utasításainak megfelelően korlátozta a szerviz a javítási munkát. Sérelmezte, hogy a bíróság a fenti kérdésekben kompetens két tanút megkeresett bíróság útján hallgathatta meg, és az egymásnak ellentmondó tanúvallomások feloldását meg sem kísérelte. Végül előadta, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyaláson további szakértői bizonyításra tett indítványt, amit a bíróság nem jegyzőkönyvezett és teljesítését mellőzte. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Az alperes előadta, hogy a felperes nem bizonyította annak tényét, hogy a júliusban bekövetkezett káresemény okozati összefüggésben áll az alperes felróható magatartásával. A beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy a anyagából kiragadott egyes elemeket felülvizsgálati kérelmét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. felperes a és erre bizonyítás alapította A bíróság helyes jogi álláspontot foglalt el, amikor a felperes keresettel igényelt kára megtérítésének körében azt vizsgálta, hogy az alperes tanúsított-e felróható magatartást a gépjármű korábbi hiányos kijavítása körében. A bizonyítékok összességének az értékelésével állapította meg, hogy az alperes, illetve a beavatkozó nem adott, és a felek irányadó jogviszonyában nem is adhatott olyan szakmai jellegű utasítást a javítást vállaló szerviznek, amely a hiányos és szakszerűtlen javítást eredményezte. A peradatok alapján az volt megállapítható, hogy a szerviz a márkaszerviztől kért szakmai iránymutatást a műszaki megvizsgálás és javítás köréről, mely tájékoztatásnak csak részben tett eleget. Az ügy érdemét nem érintő (Pp.
8. §