DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.316/2007/6.sz. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- július
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette az alábbi végzést: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- május
- napján kihirdetett 2.B.899/2006/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott tekintetében helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.600 - I.r. vádlottat terhelő - bűnügyi költség merült fel. (háromezer-hatszáz) Ft Indokolás: A megyei bíróság a rendelkező részben írt határozatával I.r. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 6 hónap fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlott bűnösségét könnyű testi sértés vétségében és garázdaság vétségében állapította meg, ezért e terhelttel szemben 35.000 Ft végösszegű pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. Más jogosult nem élt a fellebbezés jogával, II.r. vádlott esetében az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.214/
- számú átiratában I.r. vádlottra nézve a tényállás kisebb helyesbítése mellett az ítélet helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen megjelent védő jogorvoslatát fenntartotta. A védelmi fellebbezések nem alaposak. A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.348.§
(1)bekezdése alapján - a Be.349.§
(1)bekezdésre figyelemmel a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott vonatkozásában - teljes terjedelemben felülbírálta. A felülbírálat során megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást az alapvető perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett s döntően megalapozott tényállást állapított meg, mely a Be.351.§
(1)bekezdés értelmében a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A tényállás csak annyiban szorul helyesbítésre, hogy I.r. vádlott a késsel hasba szúrta sértettet [ítélet 5.oldal III. rész]. A szúrás helye az orvosi dokumentumok és a szakvélemény alapján egyértelmű, a köldöktáj szúróeszközös támadása hasi szúrást jelent és nem mellkasi sebzést a természetes szemlélet számára is. Az elsőfokú bíróság a lényeges bizonyítékokat számba vette s a tényállást azok okszerű mérlegelését követően a bizonyítás anyagával összhangban állapította meg. Határozata rendelkezéseit a szükséges körben megindokolta. Az indokolás csak annyiban helyesbítendő a IV. rész második bekezdésében, hogy I.r. vádlottja az ügynek. A mérlegelést támadó és felmentést célzó perorvoslat a tényállás megalapozottsága folytán eredményre nem vezethetett. A megyei bíróság törvényesen vont következtetést I.r. vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is megfelel az anyagi jognak. Az I.r. vádlott késsel, mint élet kioltására alkalmas eszközzel sebesítette meg has tájon, életveszélyes sérülést okozva a sértettet. A testi sértési szándék nyilvánvalóan egyenes, míg az életveszélyes eredmény tekintetében eshetőleges volt. Ugyanakkor a cselekmény indulati jellege, a szúrás egy rendbeli volta, a késes támadás folytatásának elmaradása miatt megalapozottan nem lehet következtetni, még eshetőleges formájú ölési szándékra sem, ezért az első fokon megállapított minősítés a törvénynek megfelel. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket nagyrészt helyesen feltárta és a törvényi rendelkezéseknek megfelelő fő- és mellékbüntetést szabott ki. A súlyosító körülmények közül viszont az elkövetéshez használt eszköz élet kioltására való alkalmassága mellőzendő, mert részben e tény képezi alapját a bűncselekmény minősítésének. A követett bírói gyakorlat szerint a késhasználat által véghezvitt életveszélyt okozó testi sértésnél az eszköz élet kioltására való alkalmassága külön nem súlyosító körülmény. A többszörös visszaesővel szemben kiszabott, a törvényi alsó határhoz közelítő főbüntetés nagyon enyhe, ügyészi fellebbezés hiányában azonban a súlyosítási tilalom folytán súlyosítására nem kerülhetett sor. Értelemszerűen a büntetések túl szigorúnak nem ítélhetők, ezért a védelmi fellebbezések az enyhítésre irányulóan sem voltak alaposak. Az ítélet járulékos kérdésekben hozott rendelkezései a jogszabálynak megfelelnek. Mindezekre figyelemmel a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét I.r. vádlott tekintetében a Be.371.§
(1)bekezdés alkalmazásával - helytálló indokai alapján is helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be.381.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Debrecen,
- július
- Dr. Kardos Sándor sk. . Háger Tamás sk. a tanács elnöke előadó bíró . Gömöri Olivér sk. bíró ZÁRADÉK: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.B.899/2006/16.számú ítélete I.r. vádlott vonatkozásában a másodfokú határozat folytán a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Debrecen,
- július
- Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül tisztviselő