Pfv.VII.22.134/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Túri Edit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kuchta Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 12.G.40.336/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.215/2010/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. I n d o k o l á s : A felek között
- június 1-jén vállalkozási szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes 75.000 Euro vállalkozói díj ellenében kötelezettséget vállalt az ... szám alatti étterem átalakítási munkáinak elvégzésére. A szerződést
- augusztus 15én módosították, a műszaki tartalmát kiegészítették a hidegburkolással, a vállalkozói díj mértékét pedig 60.000.000 forint keretösszegben határozták meg azzal, hogy az alperes által ténylegesen fizetendő vállalkozói díj megállapítása tételes elszámolással történik az elfogadott árajánlat egységárai alapján. Mindezek mellett a felperes egy külön megállapodás szerint 1.896.000 forint díj ellenében vállalta a pinceszinten egy raktárhelyiség kialakítását is. E szerződések alapján a felperes átalakítási munkát végzett az étterem földszinti és félemeleti részén, továbbá a pinceszinten kialakította a raktárhelyiséget. A részteljesítésekre figyelemmel kibocsátott számlákat az alperes folyamatosan kiegyenlítette, az utolsó három részszámla, így az étterem építési munkáira vonatkozó AB7S-D744362 számú,
- június 16-i fizetési határidejű 2.262.000 forint, a AB7S-D744163 számú,
- július 11-i fizetési határidejű 2.866.800 forint, valamint a raktár kialakítására vonatkozó AB7S-D744364 számú,
- július 15i fizetési határidejű 1.896.000 forint összegű részszámla teljesítésétől azonban elzárkózott. A felperes keresetében 7.024.800 forint vállalkozói járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. díj és Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 7.024.800 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a per során nem terjesztett elő konkrét tényelőadást tartalmazó érdemi ellenkérelmet, csupán általánosságban hivatkozott az elvégzett munka és a kiszámlázott vállalkozói díj közötti értékaránytalanságra, illetve a számlák mögötti tényleges teljesítés hiányára. Az érdemi ellenkérelem alapját képező tények előadásának hiányában azonban nem kerülhetett sor az alperes által kért szakértői és tanúbizonyítás lefolytatására. A megfelelő érdemi védekezés kimunkálása ugyanis nem a szakértő vagy a tanúk feladata. Mindezekre figyelemmel az alperest a keresetlevélben előadottak és a felperes által szolgáltatott bizonyítékok alapján a vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kellett kötelezni. A jogerős ítélet ellen - annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Előadta, hogy büntető feljelentést tett korábbi ügyvezetőjével, a perbeli szerződés megkötése során is eljárt I. A. szemben, és az elsőfokú eljárás során kérte a jelen per tárgyalásának felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A tárgyalás felfüggesztését azonban a bíróság szerinte jogszabályt sértve mellőzte. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú eljárás során a Pp.
- §-a értelmében perbe hívta I. A., vele szemben ugyanis pervesztessége esetében követelést kíván érvényesíteni. A perbehívást azonban a bíróság szerinte - lényeges eljárást sértve nem közölte annak címzettjével. Sérelmezte azt is, hogy a bíróság mellőzte az általa előterjesztett bizonyítási indítványok teljesítését. Az állítása szerint ugyanis a perben vitatta azt, hogy a vállalt építési munkát a felperes ténylegesen elvégezte. Így e vonatkozásban a tényállás tisztázása érdekében szerinte szükséges lett volna az általa megjelölt tanúk meghallgatása és a szakértő kirendelése. Végül előadta, hogy a perben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára hivatkozással kifogás útján érvényesítette megtámadási jogát. Miután a kifogás a Ptk.
- §
(3)bekezdése értelmében a megtámadási határidő eltelte után is előterjeszthető, azt az álláspontja szerint a bíróságnak érdemben el kellett volna bírálnia. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az alperes által kezdeményezett büntetőeljárás során vizsgálandó kérdések nem minősülnek a jelen per eldöntése szempontjából előzetes kérdésnek. A per tárgyalásának felfüggesztését ezért a bíróság a Pp. 152. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával mellőzte. A perbehívásról pedig az elsőfokú bíróság a
- augusztus 25-én kelt és
- szeptember 17-én kézbesített 13-I. számú iratával szabályszerűen értesítette a perbehívott I. A., jogszabálysértés tehát e vonatkozásban sem történt. Az építési munka elvégzését az 1.896.000 forint összegű, AB7SD744364 számú számla esetében az alperes az elsőfokú eljárás során
- november 26-án megtartott tárgyaláson kifejezetten elismerte. A további számlák kapcsán pedig a felperes a teljesítést az alperes által megbízott műszaki ellenőr, J. Zs. által leigazolt tételes felmérés csatolásával bizonyította. J. Zs. a perben tanúvallomásában is megerősítette, hogy a felperes a vállalt munkafeladatot kifogásmentesen teljesítette. Az okiratok csatolását és a tanú meghallgatását követően az alperes a
- november 26-án megtartott tárgyaláson azt adta elő, hogy a felperes egyes tételek esetében a felmérésben szereplő mennyiségekhez képest szerinte kevesebb anyagot használt fel, illetve kevesebb munkát végzett. Emellett a szolgáltatások feltűnő értékaránytalanságára is hivatkozott. Azt azonban nem tudta megjelölni, hogy az elszámolást pontosan mely tételek esetében vitatja; ennek kimunkálására határidő engedélyezését kérte. E nyilatkozatra tekintettel az elsőfokú bíróság a tárgyalást elhalasztotta, és az alperes részére a megfelelő érdemi ellenkérelem előterjesztésére, vagyis annak megjelölésére, hogy a felperes követelését mennyiben és milyen okból vitatja, 15 nap határidőt engedélyezett. Figyelmeztette az alperest arra is, hogy abban az esetben, ha nyilatkozatát a részére biztosított határidőben nem terjeszti elő, a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. Az alperes azonban a megadott határidőben nyilatkozatot nem tett, és a következő tárgyaláson sem jelent meg. A polgári per kereteit a kereseti kérelem és az ellenkérelem határozza meg. A felperesnek a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a keresetlevelében elő kell adnia az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az alperes pedig a Pp.
- §-a alapján köteles előterjeszteni érdemi ellenkérelmét, az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. A bíróság a kereset és az ellenkérelem tartalma alapján állapíthatja meg, hogy melyek a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények, valamint azt, hogy e tények közül melyek szorulnak bizonyításra. A felperes a perben a bizonyítási kötelezettségének a leigazolt tételes felmérések csatolásával és J. Zs. tanúvallomásával megfelelően eleget tett. Az alperes ugyanakkor a részére biztosított határidőben, a bíróság szabályszerű figyelmeztetése ellenére sem jelölte meg, hogy a felperes követelését mennyiben és milyen okból vitatja. Így a további bizonyítást a bíróság helyesen mellőzte, és jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a vállalkozói díj megfizetésére. Az érdemi védekezés alapját képező tények előadása bizonyítási indítványok előterjesztésével nem pótolható. Arra ugyanakkor helytállóan utalt az alperes, hogy a megtámadási jog a szerződésből eredő követeléssel szemben a Ptk.
- §
(3)bekezdése értelmében kifogás útján a megtámadási határidő elteltét követően is érvényesíthető. Miután azonban az alperes nem jelölte meg azt, hogy mely díjtételt tartja a szolgáltatás értékéhez képest feltűnően aránytalannak, bizonyítási eljárás lefolytatásának e vonatkozásban sem volt helye. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban megtérítést igénylő költsége nem merült fel, így erről a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett rendelkeznie. Budapest, 2011. március 24. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila sk. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k bíró