Pfv.IV.21.574/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Cseh Veronika pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Balogh Ádám ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 6.P.21.811/
- számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.859/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes pártfogó ügyvédjének díját a felperes viseli. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetet. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 125.000 forint elsőfokú és 62.500 forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak felhívásra 600.000 forint első- és másodfokú illetéket. Rendelkezése szerint a felperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes viseli. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesnek
- október 26-án megküldött beadványában az ingatlanával szomszédos ingatlanon engedély nélkül létesített építmény és szabványnak nem megfelelő kerítés kivitelezése miatt „életés vagyonvédelmi szempontokra" hivatkozva, az ügy kivizsgálását és a hatóság intézkedését kérve tett bejelentést. Az építésügyi hatóság előtt a felperes bejelentése alapján indult hatósági eljárásban az
- november 12-én - az érintettek előzetes értesítése nélkül - az alperes alkalmazottja helyszíni szemlét tartott. Az ügyintéző a szemle során a felperes ingatlanához tartozó, az építési telekhatáron kívül eső, kerítéssel el nem választott szántó területről a felperes ingatlanáról is készített külső fényképfelvételeket, amelyeket a helyszíni szemléről kiállított jegyzőkönyv mellékleteként az ügyiratban helyezett el. A felperes pontosított keresetében kérte megállapítani: az alperes megsértette a magánlakáshoz és a képmáshoz való személyhez fűződő jogait azzal, hogy az előzetes értesítése nélkül tartott helyszíni szemle során az ingatlanáról fényképfelvételeket készített és azokat az ügyiratban elhelyezte. Tartalmilag az alperes további jogsértéstől való eltiltását, az alperes elégtétel adására, valamint a jogsértő helyzet megszüntetésére és 5.000.000 forint nem vagyoni kárának megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolása szerint a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megsértése önmagában, többlettényállási elemek nélkül a személyhez fűződő jog megsértését nem valósítja meg. Az adott esetben azonban az alperes alkalmazottjának az az eljárása, hogy a felperes előzetes hozzájárulása nélkül a tulajdonát képező külterületi (szántó) ingatlanra a szemle foganatosításához szükséges okból bement, valamint a felperes ingatlanáról a szükséges mértékben és terjedelemben külső fényképfelvételeket készített, valamint e felvételeket a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv mellékleteként a hatósági eljárás iratanyagában elhelyezte, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. tv. (Ket.)
- §
(1)bekezdése alapján kifejezetten jogszerű eljárás volt. Alaptalanul sérelmezte a felperes a képmáshoz és a magánlakáshoz fűződő személyiségi jogok megsértését. A felperes ingatlanáról a fényképfelvétel készítése a Ptk. 80. §
(1)bekezdése alapján a személy képmásával való visszaélést nem teszi megállapíthatóvá. Az alperes alkalmazottja azzal, hogy a helyszíni szemle során a felperes tulajdonát képező területre belépett, a felperes magánlakáshoz kapcsolódó autonóm szféráját nem érintette, magánlakásának használatát nem zavarta. Ezért a Ptk. 82. § alapján a felperes magánlakáshoz fűződő jogát sem sértette meg. Jogsértés hiányában a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a), b), c),
- d)és
- e)pontjai alapján előterjesztett objektív és szubjektív jogkövetkezmények iránti igény is alaptalan. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint jogszabályt sértve állapította meg a jogerős ítélet a jogsértés hiányát. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy az alperes alkalmazottja hatáskörét túllépve, súlyos törvénysértést követett el, amikor előzetes értesítés és engedélye nélkül hatolt be a tulajdonát képező ingatlanra. Ilyen jogosítványt a perben csatolt munkaköri leírás nem tartalmazott. Az elkövetett jogsértést súlyosbította a fényképfelvétel készítése. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk. 75. §
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani; e jogok a törvény védelme alatt állnak. Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak esetleges megsértése önmagában a személyhez fűződő jog megsértését nem teszi megállapíthatóvá. Az adott esetben azonban, amint azt a jogerős ítélet is helytállóan megállapította, még a hatósági eljárás szabályainak megsértése sem állt fenn. Az alperes alkalmazottjának az az eljárása, hogy a felperes kezdeményezésére indult hatósági eljárásban tartott helyszíni szemle során a szemle foganatosításához szükséges okból a felperes tulajdonát képező külterületre bement és onnan a szükséges mértékben és terjedelemben a felperes tulajdonában álló ingatlanról is fényképfelvételt készített, a Ket. 92. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésnek mindenben megfelelt. A felperes által kifogásolt előzetes értesítés mellőzését a Ket. 90. §
(4)bekezdése ugyancsak lehetővé teszi, amennyiben a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel stb.) elvégezhető. A hatósági eljárás - Ket. szabályainak megfelelő - lefolytatása ezért jogellenes, a személyhez fűződő jog megsértésére alapot adó magatartásként nem értékelhető. Nem tévedett a jogerős ítélet annak megállapításával sem, hogy a felperes ingatlanáról a külső fényképfelvétel készítésével és annak az ügyiratban való elhelyezésével a Ptk. 80. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a személy képmásával való visszaélés fogalmilag kizárt, míg a helyszín szemrevételezése céljából a felperes tulajdonában álló külterületi szántóra való behatolás a Ptk.
- §ában védett magánlakáshoz fűződő jog megsértését ugyancsak nem valósítja meg. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a személyhez fűződő jog megsértése és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett a párfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díjának viseléséről. A felperes részére a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat pártfogó ügyvédet a 2003. évi LXXX. tv. (Jst.) 15. §-a alapján rendelte ki, így a pervesztes felperes a Jst. 11/B. §
(2)bekezdése alapján köteles a pártfogó ügyvéd díját viselni. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró Vné A kiadmány hiteléül: tisztviselő