Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.539/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fekete Sándor ügyvéd (............) által képviselt ............ (..........) I. r. és ............ (...........) II. r. felpereseknek a dr. Török Tamás ügyvéd (........) által képviselt ............. (............) alperes elleni közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a ....... Bíróság
- október 1-jén kelt 4.G.20.065/2010/
- számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, s a keresetet elutasítja. Kötelezi felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési eljárási illetékből és 15.000 (tizenötezer) forint+ áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget, az államnak - külön felhívásra - 10.500 (tízezer-ötszáz) forint le nem rótt első fokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperesek alperes tagjai, I. r. felperes alperes felügyelő bizottsági feladatot ellátó tagja is egyben. Alperes ügyvezető elnöke ............. Alperes
- szeptember 24-én kelt alapszabálya szerint a társaság székhelye ............. szám alatti cím. A közgyűlés összehívásáról rendelkező II/
- pont a közgyűlés helyszínére nézve szabályozást nem tartalmaz. A IV.
- pont értelmében a tisztségviselők díjazására a felügyelő bizottság feladatait ellátó tag tesz javaslatot a közgyűlésnek. Alperes
- január 30-án az ................ szám alatti címen közgyűlést tartott, s a közgyűlés 2010/
- számú határozatával - 6 „igen" szavazattal, 2 „nem" szavazat ellenében - az elnök tiszteletdíját 150.000 forint állapította meg. Felperesek
- február 26-án előterjesztett keresetükben a 2010/
- számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérték. Előadták, a határozat sérti a
- évi X. törvény (Szvt.) 38.§
(1)bekezdés g) pontját, valamint az alapszabály IV.
- pontját, mivel a felügyelőbizottsági feladatokat ellátó személy kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására vonatkozó előterjesztési jog. Az I. r. felperes az elnök tiszteletdíjára javaslatot nem tett, annak hiányában a közgyűlés döntést nem hozhatott volna. A határozat azon okból is jogsértő, meghozatalában három olyan személy - ............., ........... és ............. - is részt vett, akiknek a tagfelvételéről döntő alperesi határozat felülvizsgálata tárgyában a ....... Bíróság előtt G.20.409/
- számon per van folyamatban. A per szünetelését megelőzően alperes kijelentette, a megtámadott határozatot nem kívánja az egyeztetési eljárás befejezéséig végrehajtani. Ezen tagsági jogviszonyok érvényességét vitatják, alperes a határozattal az Szvt. 20.§
(1)bekezdésének, valamint a 42.§ és 43.§-ának rendelkezését megsértette. Keresetüket 2010. szeptember 28-án kiegészítették azzal, a határozatot a közgyűlés nem szabályszerű összehívása miatt is kérték hatályon kívül helyezni az Szvt. 20.§
(6)bekezdése alapján. E körben előadták, az alapszabály nem teszi lehetővé a közgyűlés székhelytől eltérő helyen történő megtartását. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, I. r. felperest felhívta az elnök tiszteletdíjára történő javaslattételre, e jogát azonban nem gyakorolta. A javaslatot ............, mint tag terjesztette elő. Állította, az Szvt. 23.§
(1)bekezdése alapján valamennyi tagot meg kell hívni a közgyűlésre, ennek hiányában jártak volna el jogsértően.
- októberében egy tagtársuk kilépett, mivel ezzel a törvényi minimum alá csökkent volna a létszám, intézkedni kellett új tagok felvételéről. Az új tagok nem jogellenesen vettek részt a közgyűlésen, tekintve a bíróság a tagkénti felvételükről döntő közgyűlési határozat végrehajtását nem függesztette fel, ezért érvényesen szavazhattak. A székhely egy használaton kívüli családi ház, nem alkalmas a közgyűlés megtartására, a szövetkezet gyakorlatilag a ............... szám alatti címen folytatja a tevékenységét. Az elsőfokú bíróság
- október 1-jén kelt 4.G.20.065/2010/
- számú ítéletével a 2010/
- számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Kötelezte alperest 29.000 forint perköltség felperesnek, 10.500 forint eljárási illeték államnak megfizetésére. Rögzítette, felperesek keresetüket az Szvt. 18.§
(2)bekezdésében írt jogvesztő határidőn belül terjesztették elő, ezért az érdemben vizsgálta. A keresetet kizárólag közgyűlés nem szabályszerű összehívására tekintettel találta megalapozottnak. Egyebek mellett kifejtette, a felek által sem vitatottan, az alperes alapszabálya nem teszi lehetővé a közgyűlés székhelytől eltérő helyre összehívását. Ebből következően a 2010. január 30-i közgyűlés az ............... szám alatti címre nem szabályszerűen került összehívásra, a határozat az Szvt. 20.§
(6)bekezdésébe ütközik, hatályon kívül helyezésének van helye. A másik két indokot nem tekintette megalapozottnak. Rámutatott, a közgyűlést az Szvt. 21.§-a értelmében a napirend közlésével az igazgatóság hívja össze, a felügyelőbizottsági tag javaslattételi joga nem korlátozza az ügyvezető elnök napirendi pont meghatározására vonatkozó döntési jogkörét, a tagfelvételről döntő közgyűlési határozat végrehajtását pedig a bíróság nem függesztette fel, így a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat az újonnan felvett tagok jogszerűen gyakorolhatták. Az ítélettel szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a székhelyeként bejegyzett ............... szám alatti ingatlanban évek óta nem tart közgyűlést, tekintve, az az emberi élet, testi épség és egészség súlyos veszélyeztetésével járna. Az ügyvezető elnök ezen okból döntött úgy, a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanban kerüljön sor a közgyűlés megtartására. Évek óta ezen a helyszínek zajlanak a közgyűlés tanácskozásai. Ez idáig a tagok ezt nem kifogásolták, ők sem kívánnak olyan épületben közgyűlésen részt venni, amelyben egészségük veszélyeztetett. A perbeli közgyűlésen felperesek sem indítványozták a közgyűlés székhelyen megtartását. Ezen magatartásukkal lényegében hozzájárulásukat adták ahhoz, a közgyűlés a .............. szám alatt kerüljön megtartásra, a közgyűlési határozat sem alaki, sem tartalmi okból nem tekinthető jogsértőnek. Felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az ítélet helybenhagyását kérték helyes indokai alapján, valamint alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Egyebek mellett hangsúlyozták, a fellebbezésben hivatkozott „ráutaló magatartás" nem pótolja a jogszabályban előírt alapszabály módosítást. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelmek korlátai között bírálta felül. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. A szövetkezetek szervezetére, működésére, a szervei által hozott határozatok felülvizsgálatára nézve a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szvt.) tartalmaz rendelkezést. A 18.§
(1)bekezdése úgy rendelkezik, bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely az Sztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. A
(2)bekezdés szerint a határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozathozatalról való tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt kell megindítani a szövetkezet ellen. Az Szvt. 18.§
(2)bekezdése tehát a határozatról történő tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével kizárja a határozat keresettel megtámadását. E keresetindítási határidő jogvesztő jellegéből pedig az következik, hogy annak lejártát követően már nincs jogszabályi lehetőség a kereset módosítására, a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló további, újabb indokok, jogszabálysértések megjelölésére. Az ilyen okok, indokok a kereset elbírálásakor már nem vehetők figyelembe. Felperesek a közgyűlés székhelytől eltérő helyre történő összehívására és megtartására, mint jogsértésre, csupán 2010. szeptember 28-i keresetkiegészítésükben, tehát jóval a kereset előterjesztésére nyitva állt jogvesztő határidőn túl hivatkoztak, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ezen indokot érdemben vizsgálta, s e körben a jogsértést megállapítva a határozat hatályon kívül helyezte. Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, s a keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a pervesztes felpereseket kötelezte az alperes 36.000 forint lerótt fellebbezési eljárási illetékből és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése,
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltsége alperesnek egyetemleges megfizetésére, valamint az elsőfokú eljárásban le nem rótt 10.500 forint kereseti illeték államnak megfizetésére. Budapest, 2011. március 11. Dr. Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró