Pf.20189/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.189/2011/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szecskay András ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Fazekas Dóra ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. november
3. napján meghozott, 33.P.26.724/2010/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes által szerkesztett ... (...) ...számának
6. és
7. oldalán „..." címmel jelentetett meg cikket. A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest a hozzá eljuttatott kérelemben foglaltaknak megfelelően, amelyből kiderül, hogy cikkben az alperes a személyére nézve valótlan tényt állított, illetve valótlan tényeket sugallt. Előadta, hogy valótlan az az alperesi állítás, miszerint három ásványvízben januárban, márciusban a határérték kétszeresét meghaladó mennyiségű ... volt kimutatható a ... (...) és a ... laboratóriuma méréseinek alapján (1.). Úgyszintén valótlan az az állítás, hogy a felperes komoly veszélynek tette ki a vásárlóit (2.). Az alperes azt a téves látszatot kívánta kelteni, hogy a felperes és beszállítója megszegve a jogszabályi előírásokat, nem az engedély szerinti kútból (.... számú) nyeri a természetes ásványvizet, hanem egy másik kismélységű lelőhelyből, illetőleg egy olyan felszíni kútból, amely közel fekszik egy ...nal szennyezett víznyerő helyhez (3.). A felperes kérelme kiterjedt arra is, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtételadásra elnézést kérésének kifejezésével (4.). A felperes előadta, hogy az alperes nem rendelkezhetett az ... hivatalos mérési eredményeivel, tekintettel arra, hogy az alperes rendelkezésére álló mérési jegyzőkönyv a laboratórium vezető tájékoztatása szerint egy nem hivatalos belső munkaanyag. Az ..., valamint a ... jegyzőkönyvén található dátumok szerint valótlan az a cikkbéli állítás, hogy az alperes januári mérési eredményekkel rendelkezett volna. A mérési eredmények figyelembevételével és a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján valótlanul állította az alperes azt, hogy mindkét vizsgálati jegyzőkönyv 20-24 µg/liter ...tartalmat igazolna. A ... által végzett mérés ebbe az értéktartományba esik, azonban minden további mérés eredményétől lényegesen eltér, így az értékek kétségbe vonhatók. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alperes rendelkezésére álló ... által készített jegyzőkönyv tartalmaz mérési eredményt három ásványvíz vonatkozásában, míg az ... jegyzőkönyve csak a szén-dioxiddal dúsított termék vizsgálatát mutatja. A vásárlók veszélynek való kitettségével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az ... terméket az alperesi cikksorozatot nem sokkal megelőzően vezette be a piacra, a forgalomba hozatalhoz a hatósági előírásoknak megfelelő vizsgálatok szükségeltettek. A laboratóriumi eredmények (... Kft.) alapján az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete nem tett kifogást a forgalomba hozatallal kapcsolatosan, mivel a laboratóriumi vizsgálatok megfelelő eredményt mutattak. Ezt követően volt egy ismételt vizsgálat, amely szintén a határérték alatti eredményt hozott. Előadta, hogy ezek az eredmények, a felek között folyamatban volt más perben már az alperes rendelkezésére álltak, így az alperes tudatában volt annak, hogy a felperesi, illetőleg az alperesi mérési adatok nagymértékben eltérnek. Hangsúlyozta, hogy nem azért vette le a kérdéses ásványvizet a polcairól, mert a mérési eredmények alátámasztották volna az alperesi állításokat, hanem azért, mert az alperesi lejárató kampány miatt ez szükségessé vált. A felperes előadta, hogy az általa sajátmárkás termékként forgalmazott ... ásványvizet kizárólag a ... számú kútból nyerik, és palackozzák. Az alperes azt a téves látszatot kívánta kelteni, hogy a felperes, illetőleg a beszállítója, megszegve a jogszabályi előírásokat, nem az engedély szerinti kútból termelik a természetes ásványvizet, hanem az egy felszíni lelőhelyből származik, amely közel fekszik az ...nal szennyezett kúthoz. Ezzel azt kívánja sugallni az olvasóknak, hogy a cikkben foglaltak jelentenek magyarázatot a kirívó mérési eredményekre. Előadta, hogy az ásványvizek kitermelésekor készített kútnaplóban és a termelést ellenőrző lapon is percre pontosan rögzítik, hogy mikor, melyik kútból vételezik az adott mennyiséget. Az alperesi állítások valótlan voltát bizonyítja továbbá az is, hogy ha több eltérő helyen kinyert víz összekeverésre kerül, a víz teljes ásványi anyag összetétele is megváltozik. Ilyen módosulást az alperes azonban nem állított. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását. Azon az állásponton volt, hogy valótlan tényközlést a felperessel összefüggésben nem tett a sérelmezett cikkben. Előadta, hogy az ... akkreditált laboratóriumnak minősül, ugyan úgy, mint a ... Kft. laboratóriuma is. Az ...-nál végzett vizsgálatokat a későbbiekben a ... Kft. méréseivel ellenőrizte. A mérési eredmények azt mutatták, hogy az ...tartalom mindhárom ásványvízben magasabb volt, mint az első méréskor. A mérés körülményeivel kapcsolatosan előadta, hogy a mérési jegyzőkönyv szerint, a mintákat eredeti bontatlan palackban adták át a laboratóriumnak. Az alperesi megrendelésnek megfelelően az ... megküldte a mérési eredményeket, így a felperes által ezen mérési jegyzőkönyv alakiságával kapcsolatos kifogások nem jöhetnek figyelembe. A jegyzőkönyv formájától függetlenül ellenőrző méréseket végeztetett a fentiek szerint, majd később,
8. augusztus
9. napján újból ellenőrző méréseket kért, a ... Kft-nél. Ezek a tesztek már megfelelő határérték alatti ...mennyiséget mutattak a felperes által forgalmazott ásványvizekben. A legutolsó kontroll elvégzésének az volt az indoka, hogy a felperes áprilistól májusig az ásványvizet nem árusította, csak ezt követően kerültek vissza azok az üzletek polcaira. Előadta az alperes, hogy mindkét általa elvégzett mérés eredménye határértéken túli ...tartalmat igazolt, és ez a tény a mérési eredmények helyességét alátámasztotta. A kimutatható különbözőség felismerése szakmailag indokolt, hiszen a bizonytalan eredetű vizek összetétele folyamatosan változik, ez különbözteti meg ezeket a típusú vizeket a mély rétegekből származó ásványvizektől. Hivatkozott arra, hogy éppen a felperes által szolgáltatott mérési eredmények igazolják a saját álláspontját, mert azok nem mutathatnának olyan mérési eltéréseket, mint amelyeket megfigyelhetők. Utalt arra is, hogy a felperes a cikkbeli időszakra (2009.,
10. január és február) nem tudta bizonyítani, hogy ásványvizeiben az ...tartalom a megengedett határérték alatt volt. Erre nézve mérési jegyzőkönyvet nem csatolt. Előadta az alperes továbbá, hogy a felperes szándékosan összemossa az ivóvízre és ásványvízre vonatkozó szabályozást és a megengedett határértékeket. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 27.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletében idézte az Alkotmány egyes szabályait, a sajtóról szóló
11. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi IV törvény (Ptk.) sajtó-helyreigazításra vonatkozó rendelkezéseit, a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos Legfelsőbb Bíróság PK 12.,
13. és
14. számú állásfoglalásait, valamint az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozó határozatait. Az elsőfokú bíróság a sérelmezett cikk lényegi tartalmát a PK
15. számú állásfoglalás figyelembevételével a következők szerint határozta meg. Az alperes vizsgálatai alapján azt közölte, hogy a határértéket jóval meghaladó ...tartalmú vizek kerültek forgalmazásra a felperesi áruházban, ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy a felperes veszélyezteti a lakosságot, majd magyarázatot próbált találni arra, hogy miként kerülhetett az ... az ásványvizekbe.
16. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes következtetést vont le a rendelkezésére álló tényekből és a véleményét közölte. A cikk rögzítette azt, hogy az ásványvizek közel állandó összetételűek és kérdés volt megfogalmazható azzal kapcsolatosan, hogy ugyanazon címke alatt forgalmazott ásványvizek összetétele miként módosulhatott egy bizonyos idő elteltével. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes sem vitatta, hogy az ásványvizeket egy ... kútból palackozza a ... Zrt., úgyszintén tényként rögzítette azt is, hogy a ... közlése szerint milyen ...tartalommal bír egyes kutak vize. A cikk következtetett a magas ...tartalmú kút fekvéséből, a ... Zrt. három mélyfúrású ásványvízlelőhelyének elhelyezkedéséből és két környékbeli kismélységű kút létéből, hogy a mélyfúrású kutakban a mérésekben igazolt mértékben nem nőhet meg véletlenül az ... mennyisége.
17. Tényként rögzítette az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperes januári vizsgálata csak egy ásványvízre vonatkozott, míg a márciusi vizsgálat mind a háromra. Azt is tényként állapította meg, hogy mind a januári, mind a márciusi mérésekkor az ...tartalom a határértéket jóval meghaladó volt a vizsgált mintákban. Kifejtette, hogy döntően annak van jelentősége, hogy a laboreredmények nagy mennyiségű ...tartalmat mutattak ki. A cikk egészét tekintve lényegtelen pontatlanságnak minősül az, hogy valójában csak az egyik víz esetében volt két mérési eredmény. Utalt arra, hogy annak eldöntése, hogy alperes által felkért laborok akkreditáltnak minősülneke, a sajtó-helyreigazítási eljárás kereteit meghaladják. A fogyasztó jogosult ellenőrizni egy bizonyos termék minőségét, és vizsgálati eredményeit pedig a közvélemény elé tárni. A vizsgálat módszerével kapcsolatos esetleges tudományos vita lefolytatása nem tartozhat a sajtó-helyreigazítási eljárásra.
18. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a sérelmezett cikk a rendelkezésre álló adatok közlése mellett véleményként közölte azt, hogy a felperes komoly veszélynek tette ki a vásárlókat. A vélemény egyrészről a magas ...tartalmú vizek forgalomba hozatalának tényéből, illetőleg abból a köztudomású tényből fakadt, hogy az ... veszélyes mérgező anyag. Az így megfogalmazott következtetés nem adhat alapot sajtó-helyreigazításra.
19. A felperes helyreigazítási kérelmének azon részével, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra is, hogy az olvasóktól kérjen elnézést, rámutatott, hogy a sajtóhelyreigazítás speciális polgári eljárás, és ebben kizárólag helyreigazító közlemény közzétételére szorítkozó marasztalás lehetséges. A felperes ezen igénye az általános személyiségi jogi perek elégtétel adásával kapcsolatos igény, mely sajtóhelyreigazításban nem érvényesíthető. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és az alperes keresetében foglalt helyreigazító közlemény közlésére kötelezését kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte és téves jogi következtetéseket vont le, ezért az ítélete megalapozatlan. Kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet részletesen nem sorolta fel, azokat a bizonyítékokat, amelyeket figyelembe vett, továbbá nem adott magyarázatot arra, hogy az általa szolgáltatott okiratokat miért nem, vagy nem kellő súllyal vette figyelembe. Az elsőfokú ítélet aránytalanul részletesen foglalkozik az alperesi előadásokkal és az alperes általa csatolt bizonyítékokkal. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta azt, hogy az általa szolgáltatott mérési jegyzőkönyvek adatainak alperesi eredményekkel való összevetése folytán milyen következtetésre jutott. E körben tett ítéleti megállapításai nem elégségesek, mert azok kizárólag az engedélyeztetési eljárással kapcsolatosak. Úgyszintén nem értékelte az elsőfokú bíróság a ... általa csatolt álláspontját, mely szerint az ... előfordulása 14 µg/liter, és 24 µg/liter és ezek többszörös mennyiségében sem mérgező. Kifogásolta a felperes az elsőfokú bíróság vizsgálati módszerét. Álláspontja szerint nem a helyreigazító közlemény egyes elemeit kellett volna külön vizsgálni, hanem a valótlan tényközléseket. Álláspontja szerint helytelenül minősítette véleménynyilvánításnak az elsőfokú bíróság az általa sérelmezett kitételeket, mert azok határozott tényközlések voltak. (nem az engedélyezett kútból nyeri az ásványvizet; veszélynek teszi ki a vásárlókat.) A felperes az ítélet belső ellentmondására hívta fel a figyelmet, ugyanis a bíróság a veszélyeztetéssel kapcsolatosan úgy indokolt, hogy a valóságtartalmát azért nem vizsgálta, mert az vélemény. Ezzel szemben mégis végzett vizsgálatot, amikor azt rögzítette az ... köztudomásúlag mérgező anyag. A bíróság által rögzítettekkel szemben előadta, hogy ...nak nem lehet általánosságban mérgező hatást tulajdonítani, a hatás alapvetően a mennyiségétől függ. Előadta, hogy még az alperes által hivatkozott mérési adatoknak megfelelő ... sem jelent veszélyt. Utalt továbbá arra, hogy a bíróság csak akkor vehet figyelembe köztudomású tényt, ha arról a peres feleket előzetesen tájékoztatja. Álláspontja szerint az alperes ugyan megkísérelte annak bizonyítását, hogy a felperes veszélynek teszi ki a vásárlókat, azonban ez a bizonyítás eredménytelen maradt. Az alperes nem akkreditált laboratóriumi mérési adatokkal rendelkezik, ezek pedig nem vehetők figyelembe annak eldöntéséhez, hogy egy adott ásványvíz ...nal szennyezett-e, avagy sem. Felhívta a figyelmet, hogy maga is csatolt ugyanolyan lejárati idejű ásványvíz laboratóriumi vizsgálatával kapcsolatos anyagot, mint amelyre az alperes hivatkozott. Az alperes egyrészről egy nem akkreditált és nem hivatalos mérési eredménnyel rendelkezett az ... laboratóriumával kapcsolatosan, míg a ... Kft. téves mérési eredményeket produkált. Ezeket a mérési adatokat egyértelműen cáfolja az általa csatolt mérési dokumentáció. Alaptalan az az elsőfokú bírósági hivatkozás is, hogy elégtételadásra vonatkozó kérelmet ne terjeszthetett volna elő, e körben utalt a PK
20. számú állásfoglalásban foglaltakra. Kérte a felperes, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet módosítsa abban a részben, ahol az ítélet a ... Kft. és az alperes között folyamatban volt ügyet tárgyalta, figyelemmel azon ügy jogerős befejezésére. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot a Polgári perrendtartásról szóló
21. évi III. törvény (Pp.)
22. §