A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.190/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Lakatos Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Maksa Csaba ügyvéd által képviselt Kórház alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Miskolci Városi Bíróságnál 18.P.24.616/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.22.462/2009/
- számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr.Koncz István ügyvéd által képviselt Biztosító Zrt. beavatkozott, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperest
- június 29-én, 35 éves korában vette fel az alperes kórház fül-orr-gégészeti osztálya a nyak jobb oldalán levő ciszta műtéti úton való eltávolítása végett, miután a megelőző konzervatív kezelés eredménytelen volt. A műtétet
- július 5-én elvégezték, majd a felperest július 13-án panaszmentesen hazabocsátották. Néhány hónap elteltével észlelte a felperes, hogy a jobb felső végtagja károsodott, a válla fájdalmas, amely panaszokat műtéti hibának vélt. A keresetében 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és havi 50.000 forint járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy a
- július 5-én történt műtét során átvágták az idegfonatot, amelynek következtében izomsorvadása keletkezett és ez a munkaképességének részbeni elveszítéséhez vezetett. Utóbb kárigényét az alperes kötelezettségének elmulasztására is alapította. tájékoztatási Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Indokolásának lényege szerint a felperes nem bizonyította, hogy műtéti hiba történt, mert a szakértői véleményekből megállapíthatóan gyök vagy ideg átvágása kizárt. A felperes jobb vállának, felkarjának működésbeli károsodását a
- május 19-én végzett MR vizsgálattal kimutatott hegszövetnek a C7-es gyök enyhe károsodása okozza. A normálistól eltérő, fokozott hegszövet a műtétet követően, a sebgyógyulás során, egyéni hajlamtól függően alakul ki, de igen ritkán, legfeljebb ezrelékes gyakoriságban fordulhat elő. A felperes ebből eredő károsodásáért az alperest kártérítési felelősség nem terheli. A műtétet megelőző tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a felperes tájékoztatása nem volt ugyan teljes körű, de a megbetegedését okozó, a műtéttel kapcsolatban jelentkező hegszövetesedésről az alperest tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt sérelmezte, hogy a bíróság a műtét előtti tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt nem állapította meg az alperes kártérítő felelősségét. Arra hivatkozott, hogy nem csupán a kialakult műtéti szövődmény kapcsán sértette meg az alperes a tájékoztatási kötelezettségét, de „a műtéti tájékoztatás úgy, ahogyan volt, az gyakorlatilag semminek nem tekinthető". A kellő műtéti tájékoztatás elmaradása pedig az alperesnek felróható, jogellenes, és okozati összefüggésben áll a műtéttel, annak következményeivel. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása ezért önmagában megalapozza az alperes kártérítési felelősségét. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozattal az alperes kötelezését 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamata, valamint havi 43.000 forint keresetpótló járadék megfizetésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Rámutatott arra, hogy a bíróság által megállapított tájékoztatási kötelezettség elmulasztása nem áll okozati összefüggésben a felperes kárával. A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes kártérítő felelősségének elbírálásához szükséges bizonyítást a bíróságok lefolytatták és az irányadó anyagi jogi felelősségi szabályokat - a Ptk. 339. §-ának
(1)és 348. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakat - a bizonyítási kötelezettség eljárási szabályával - a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakkal együtt helyesen értelmezték és alkalmazták. A szakértői véleményekből egyértelműen megállapítható, hogy a műtét során gyök vagy ideg átvágása nem történt, a műtétet a sebészorvos hiba nélkül, jól végezte el. A felperes kára nem műtéti hiba következménye. A felperesnek a felülvizsgálati kérelemben fenntartott, és a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására alapított kárigénye körében a bíróságok a szükséges bizonyítást lefolytatták és a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelve érdemben helyes, megalapozott döntést hoztak. Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (Eütv.)
- §-a valóban előírja a beteg tájékoztatáshoz való jogát, amely az egészségügyi intézmény részéről egyben kötelezettséget jelent (
- §). Ennek elmulasztása azonban nem önmagában, hanem csak akkor alapozza meg az alperes kártérítő felelősségét, ha az elmaradt tájékoztatás miatt következett be a felperes károsodása. Ellenkezőjére tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében. A tájékoztatási kötelezettség tartalmát a bíróságok helyesen vizsgálták. A rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapíthatóan a felperes esetében a nyakon kialakult és növekvő, fájdalmas terime konzervatív úton való kezelése nem vezetett eredményre, ezért az elvégzett műtét indokolt, szükséges volt, mert a kezelésnek más szóba jöhető alternatívája nem kínálkozott. A felperes e műtét elvégzése miatt jelentkezett az alperes kórházban, és bár a műtét előtti tájékoztatása nem volt teljes körű, az nem felelt meg az Eütv.
- és
- §-ában foglaltaknak, az alperes kártérítésre mégsem kötelezhető, mert a felperes kárát nem ez a mulasztás okozta. A felperes egészségkárosodásának okozója az lehetett, hogy a műtét után a seb gyógyulásakor a megszokottnál jóval nagyobb tömegű, a normális mennyiségű, és tünetet általában nem okozó hegszövettől eltérően, vaskos hegszövet jött létre. Emiatt a környező idegi képletek nyomás alá kerültek, és ott károsodást okoztak. Ez azonban előre nem látható olyan következmény, ami a szervezet egyedi sajátosságaitól is függően alakult ki, előfordulásával számolni nem kellett. A felperes által megkívánt, erről a konkrét előfordulási lehetőségről való tájékoztatás éppen ezért meghaladja az adott műtét előtti tájékoztatás körét. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban megítélhető költsége nem volt, a felülvizsgálati illetéket pedig a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel a
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Udvary Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő