A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.204/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tóth László ügyvéd által képviselt perújított felperesnek a dr.Fejesné dr.Márton Zsuzsanna ügyvéd által képviselt Kórház perújító alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Vas Megyei Bíróságnál 10.P.20.263/
- szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.463/2008/
- számú ítéletével befejezett perújítási ügyében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a perújított felperest, hogy fizessen meg a perújító alperesnek 15 nap alatt 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes a
- évben indított keresetében vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy a haematológiai osztályon 1997 decemberében történt kezelése során ismételten rendelt Dalacin-C gyógyszer allergiás reakciót váltott ki és a szemének károsodásához vezetett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a Dalacin-C gyógyszer beadása és a felperes évekkel később kialakult látáskárosodása között nincs okozati összefüggés. A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítő felelősségét a felperes mindkét szemén kialakult károsodásért. A szakértői vélemények mérlegelése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes szemészeti károsodása az ún. Stevens-Johnson szindrómának (SJS) a következménye, a betegség oka az adott gyógyszer által kiváltott súlyos allergiás reakció. Ennek a gyógyszernek az ismételt rendelése során az alperes orvosa nem az egészségügyi törvényben foglalt gondossággal és körültekintéssel járt el. A jogerős közbenső ítéletet az alperes perújítással támadta meg. Az elsőfokú bíróság a perújítás megengedhetősége körében külön tárgyalt, és végzésével a perújítást megengedte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A perújítás megengedése következtében az elsőfokú bíróság a pert újból tárgyalta és annak eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott közbenső ítéletet hatályon kívül helyezve a keresetet elutasította. A szakértői vélemények és felülvélemény, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok együttes értékelése alapján megállapította, hogy a Dalacin-C gyógyszer közrehatása az SJS létrejöttében, és így a felperes szembetegségének kialakulásában kizárható. A felperes kára nincs okozati összefüggésben a Dalacin-C gyógyszer rendelésével. Az alperes ezért a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése alapján kártérítésre nem kötelezhető. A Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy az alapperben eljárt szakértők bizonyítottnak vettek olyan tényeket, amelyek nem voltak bizonyítottak, és ezért a szakvélemények kiindulópontja téves, következtetésük pedig nem volt alátámasztott. A felperes esetében ugyanis a Dalacin-C gyógyszerre allergológiai vizsgálatot nem végeztek, csak a tünetek alapján tüntették fel a leleten a túlérzékenységet, és az SJS-t sem mutatták ki szövettani vizsgálattal. A perújítási eljárásban készített szakértői felülvéleményből azonban megállapítható, hogy a felperes tüneteinek kialakulásáért az alapbetegség - myeloma multiplex - kezelése során kialakult immunsupressziós állapot a felelős. Az alperes által ismételten rendelt Dalacin-C és a felperes egészségromlása között az okozati összefüggés hiányzik. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a perújítási kérelemmel megtámadott közbenső ítélet hatályában való fenntartása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a bíróságok megsértették a perújítási eljárás szabályait, mert a perújítás megengedhetőségének nem volt alapja. A perújítási kérelemben feltüntetett új tények ugyanis nem léteztek. A per újbóli tárgyalása során pedig a bíróságok megalapozatlan ítéletet hoztak, mert az általuk elfogadott felülvélemény és a szakértők meghallgatása alapján nem zárható ki egyértelműen a Dalacin-C szerepe az SJS kiváltó okaként. Utalt a leletek tartalmára és az alapperben készült szakértői véleményekre, valamint a szemészeti szakértőnek a haematológiai alapbetegség hatásáról kompetencia hiányában adott véleményére. Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet eldöntötte azt a kérdést, hogy a megismételt Dalacin-C rendelése és a szembetegsége között okozati összefüggés áll fenn, ezért a kártérítési felelősség kérdésével a bíróságok már nem foglalkozhattak volna. Sérelmezte, hogy a haematológiai jellegű alapbetegsége ellenére nem rendeltek ki a bíróságok haematológiai szakértőt, holott csak ilyen szakképzettséggel rendelkező szakértő tudott volna nyilatkozni arról, hogy az SJS haematológiai betegség szövődménye-e. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 260. §-ának
(1)bekezdéséből következően perújítással a jogerős közbenső ítélet is megtámadható, s mert az alperes e rendkívüli perorvoslat lehetőségével élt, a bíróság pedig jogerős végzésével a perújítást megengedte, a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben a felperes már nem hivatkozhat arra, hogy a perújítás megengedhetőségének nem volt alapja és a kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant a bíróságnak el kellett volna utasítania. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegéből következően csak azt vizsgálhatta, hogy a per újbóli tárgyalása során hozott jogerős ítélet megalapozott-e, vagy helytálló a felperesnek a bizonyítékok téves mérlegelésére történt hivatkozása és az a tényállítása, hogy a szemészeti károsodását az ismételten alkalmazott Dalacin-C gyógyszer által kiváltott súlyos allergiás reakció és a túlérzékenység miatt kialakult SJS okozta. A felperes alapbetegsége miatt
- október 30-ától november 10éig cytosztatikus és steroid gyógyszeres kezelésben részesült. Az időközben kialakult ínygyulladásának kezelésére a fogorvosa Dalacin-C gyógyszert rendelt, amelyet a felperes három napon át szedett, majd a negyedik napon a lázára Rubophen-t vett be lázcsillapítás céljából. Ennek a bevételét követően rövid idő elteltével az egész testére kiterjedő kiütések jelentkeztek, ezért az előző gyógyszereket más gyógyszerre váltották át. A bőrelváltozása azonban nem javult, a bőrtünetek kezelése mellett december 17-én az alapbetegség kezelését is folytatták. A felperes láza ekkor magasra szökött fel, ezért felfüggesztették az alapbetegség kezelésére adott gyógyszeres kúrát, majd a felső légúti megbetegedése miatt különféle antibiotikumokat kapott. Ennek befejezését követően ismételten hőemelkedése jelentkezett, majd arcüreggyulladás, ezért december 30-án ismét Dalacin-C gyógyszert rendeltek. Ennek bevételét követően a bőrtünetei ismét jelentkeztek, és a jobb szemén kötőhártya és szaruhártya gyulladás is keletkezett. Ezután a Dalacin-C gyógyszer szedését leállították, és a bőrtüneteit, valamint a szemgyulladását kezelték. Tény, hogy a korabeli orvosi leleteken a Dalacin-C allergia kapcsán kialakult SJS-t és következményes látáskárosodást vélelmezték, de mint ahogyan arra helyesen utalt a másodfokú bíróság, a Dalacin-C gyógyszerre allergológiai vizsgálatot nem végeztek, és az SJS-t sem mutatták ki szövettani vizsgálattal. Enélkül pedig az esetleges túlérzékenységi tünetként megjelent tüneteket nem lehetett megalapozottan megállapítottnak tekinteni. Miután az alapperbeli szakvélemények a leletek alapján abból indultak ki, hogy a DalacinC túlérzékenység és az SJS bizonyított tény, így az abból levont következtetések megalapozatlanok. A perújítási eljárásban adott szakértői vélemények, a szakértők tárgyaláson történt meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti értékelése alapján nem tévedtek a perújítási eljárás során a bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a Dalacin-C gyógyszer rendelése az SJS kialakulásával és a felperes szembetegségével nincs okozati összefüggésben. A szakértői testület véleménye nem a szakértői rendszer hierarchiája, hanem a vélemény megalapozottsága miatt fogadható el. Ez a szakvélemény is csak a bizonyítékok egyike, amely a többi bizonyítékkal együtt a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti mérlegelés alá esik a tényállás megállapítása során. A bíróság jogerős ítéletében kellő indokát adta annak, hogy az érdemi döntését milyen bizonyítékokra alapította és a felperes további bizonyítási indítványának miért nem adott helyt. A perben azt kellett eldönteni, hogy a felperes SJS betegségét és szembetegségét az alperes orvosa által rendelt Dalacin-C okozta-e, ebben a körben pedig a tényállás kellően felderített. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok téves értékelésére hivatkozással tartotta megalapozatlannak a jogerős ítéletet, ám a bizonyítékok értékelése körében jogszabálysértés nem állapítható meg, ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs alap. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel a
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő