A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.126/2010/9.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felülvizsgálati eljárásban a dr.Bízik Zsófia pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Bíróság I.r. és az Ítélőtábla II.r. alperes ellen törvénysértés megállapítása iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnál P.20.894/
- szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.142/2009/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről Pfv.
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felperest a másodfokú eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A felperest a felülvizsgálati eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes 2004-ben kártérítés iránt keresetet indított a Magyar Állam I.r., a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság II.r. és a Legfőbb Ügyészség III.r. alperes ellen. Keresetét a Megyei Bíróság a P.20.574/2004/
- számú ítéletével elutasította, ítéletét a másodfokon eljárt Ítélőtábla helybenhagyta, a felülvizsgálati kérelmét pedig a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A felperes módosított keresetében azoknak az ügyészségi iratoknak a bemutatására kérte az alperesek kötelezését, amelyekre a Megyei Bíróság a P.20.574/
- számú perben hozott ítéletének a
- oldalán utalt. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az volt az álláspontjuk, hogy a felperes igénye keresetként nem érvényesíthető. Az elsőfokú bíróság a P.20.947/
- számú perben hozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a Pfv.V.20.483/2008/
- számú végzésével a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy az új eljárásban jogi segítő bevonásával gondoskodjon arról, hogy a felperes megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy az igényét kivel szemben kell érvényesítenie. A megismételt eljárásban hozott ítéletével az elsőfokon eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a keresetet elutasította. Indokolásának lényege szerint a felperes többszöri kioktatás ellenére fenntartott keresete olyan iratbetekintési igény, amely csak az irat birtokosával szemben érvényesíthető. Az alperesek nem tartoznak ebbe a körbe. A másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és úgy rendelkezett, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli, míg a teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díja a felperest terheli. A felperesnek a fellebbezési eljárásban pontosított keresete amely szerint sérült az iratanyag teljes körű megismerésének az elve, mert az elsőfokú ítélet indokolásából kitűnően a tényállást és az érdemi döntést azokra az iratokra alapította, amelyeket ő nem ismerhetett meg - kapcsán a másodfokú bíróság - egyebek mellett kifejtette, hogy a Megyei Bíróság ítéletének
- és
- oldalán tételesen, ügyszám szerint felsorolta azokat az ügyészségi iratokat, amelyek szerint a felperesnek a szakértőkkel szembeni feljelentését az ügyészség elbírálta. Az ítélet
- oldalán már csupán utalást tartalmaz a korábban konkrétan megjelölt iratokra. A P.20.947/
- számú ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ismételten beszerezte a releváns ügyészségi iratokat, és azokat kézbesítette is a felperesnek azzal, hogy az iratok megküldésével a keresete rendezést nyert, nyilatkozzon, kéri-e az eljárás megszüntetését. A felperes erre úgy nyilatkozott, hogy az eljárás folytatását kéri, mert ezek az iratok neki is megvannak, az ügyészség azonban a beadványait nem bírálta el. Mindezek alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperesek birtokában nincs olyan ügyészségi irat, amely a felperesre vonatkozna, illetőleg amelyre a Megyei Bíróság ítélete utalt, de azt a felperes nem ismerhette volna meg, illetőleg ne birtokolná. A felperes az ügyészségnél keletkezett iratokat többszörösen megkapta, így az egyik eljárásban sem sérült a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében, illetőleg a
- §-ában megfogalmazott eljárási szabály. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetlevélben általa megjelölt ügyészi iratok bemutatásának lehetővé tétele, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint sérült a Pp.
- §-a szerinti iratbetekintési joga, de a tisztességes elbíráláshoz, valamint a jogviták pártatlan eldöntéséhez fűződő joga is, mert a bíróság „a becsatolt okiratokra alapította a tényállást és a döntést", amely iratokat viszont ő félként nem ismerhetett meg. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy az ügyészségi iratok releváns okirati bizonyítékok voltak, amelyeket a bíróságnak a per anyagához kellett volna csatolnia. Az általa tett „bűnvádi feljelentés" elbírálásáról iratok nem készülhettek, ezért tévesen hivatkozott a Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.142/2009/
- számú ítéletének
- oldalán arra, hogy a feljelentést az ügyészség elbírálta. Az ügyészség ugyanis az általa ismert iratok alapján érdemben nem járt el a feljelentése alapján, mert a kompetenciájának a hiányát állapította meg. A felperes felülvizsgálati kérelme szerint a bíróság jogerős ítéletében helytelenül mérlegelte a bizonyítékokat, tévesen, hiányosan és iratellenesen állapította meg a tényállást. Emellett rámutatott arra is, hogy a Győri Ítélőtábla nem is járhatott volna el az ügyében, mert Pkk.III.25.467/
- szám alatt bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt keresetet indított ellene. A Győri Ítélőtábla eljárásával sérült a Pp.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja is. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Megyei Bíróság a 7.P.20.574/2004/
- számú ítéletében tényként állapította meg, hogy a felperes 1994-ben keresetet indított a DOE ellen és kártérítés fizetésére való kötelezését kérte arra hivatkozással, hogy a fül-orr-gége klinikáján hibásan kezelték és halláscsökkenése alakult ki. A keresetét az elsőfokú bíróság az orvosszakértői vélemények és a felülvélemény mérlegelése alapján elutasította, ítéletét a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság helybenhagyta és a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes a perben szakvéleményt adó orvosszakértők ellen feljelentést tett és büntetőeljárás megindítását kérte hamis tanúzás és hamis szakvélemény adására hivatkozással. A feljelentése tárgyában tett intézkedéseket, az ellene tett ügyészségi panaszok elintézésének módját a bíróság az ítéletében részletesen taglalja. Mindezek alapján az ítéletének
- oldalán a Legfőbb Ügyészséggel, mint a per III.r. alperesével szemben előterjesztett kereset kapcsán - amely szerint nem bírálta el az orvosszakértők elleni bűnvádi feljelentését és a kártérítési perben hozott jogerős ítélet elleni perújítás lehetőségétől elzárta - arra utalt, hogy „a becsatolt iratokból megállapítható, hogy a felperes feljelentése tárgyában a III.r. alperes eljárt, kimerítette az ügyészségről szóló törvényben foglalt lehetőségeit, nem látott azonban olyan okot, amely alapján a bűncselekmény alapos gyanúját feltételezte volna. A III.r. alperest mulasztás nem terheli, amely kártérítési felelősség jogalapját képezte volna". Ezeknek az ügyészségi iratoknak a megismerésétől a felperes nem volt elzárva, sőt a bíróság kézbesítette is azokat a felperes részére, de a felperes bejelentette, hogy nem ezeknek az iratoknak a megismerését hiányolta, hanem azt, hogy a beadványait, a feljelentéseit az ügyészség nem bírálta el. Emiatt tévesnek tartotta a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletét is, amennyiben azt állítja, hogy a feljelentéseit az ügyészség elbírálta. A felperes álláspontja azonban téves, mert a feljelentései, panaszai alapján az ügyészség eljárt, intézkedett, foglalkozott a beadványaival, tehát azokat elbírálta. Az elbírálás nem jelent feltétlenül érdemi, és a felperes feljelentésének megfelelő elbírálást. Az elbírált feljelentések, panaszok felsorolását a Megyei Bíróság 7.P.20.574/2004/
- számú ítélete részletesen tartalmazza. Erre figyelemmel a bíróság jogerős ítéletében helyesen állapította meg, hogy a felperes iratbetekintési joga nem sérült, de a tisztességes elbíráláshoz és az ügyének pártatlan elbírálásához fűződő joga sem. A jogerős ítélet bizonyítékértékelése nem volt téves, a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében foglalt szabály nem sérült. Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a Győri Ítélőtábla nem járhatott volna el az ügyében, mert ellene Pkk.III.25.467/
- szám alatt bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt keresetet indított. A felperes által megjelölt ügyszámon az általa a Győri Ítélőtábla ellen, a jogerős ítélet meghozatala után indított perben a bíróság kijelölése iránti eljárás van folyamatban. A Pp.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerinti eljárási szabály nem sérült. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint - tárgyaláson kívül hozott határozatával - a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, de a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 87. §-ának
(2)bekezdése alapján eltérően rendelkezett. A felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §ának
(1)bekezdésére figyelemmel a
- §-a alapján az állam viseli, míg a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről szóló rendelkezés a Pp.
- §-ának
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- december
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő